Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/155884
|
Néva partján
Reggel összegyűlik csapatunk, osztrák-német társaságban indulunk meghódítani a várost. Szigetünk a Vasziljevszkij, az egyik legnagyobb a 42 közül. Míg a reggeli csúcsforgalomban átverekedjük magunkat a busszal, eltelik jó fél óra: van ideje idegenvezetőnknek, a város történetéről mesélni. A Romanovok, az orosz cári család határozták meg az első két évszázadot. Vegyük még hozzá az októberi forradalom eseményeit 1917-ben, a második világháború idején a közel három éves német ostromot: itt íródott Oroszország történelme az utolsó három században. Jelcin utódja (ő ugye moszkvai volt), Putyin, szintén szentpétervári, és vitte is a csapatát az (újra) orosz hatalmi elitbe.
A sziget peremén, a tenger felé házgyári tizenöt emeletes épületek dominálnak, a központ felé haladva a negyvenes évek Pestről is ismert szalagházai, a csücskén tizenkilencedik századi épületek: természettudományi múzeum, egyetem. Itt kutatott és oktatott Mengyelejev, Pavlov, Lomonoszov. A központ felé eső csücsökről már látni a Néva másik partján (de sok másik part van!) a Téli Palotát, a Péter-Pál erődöt. Világítótorony áll egy parkban, vagy húsz méter magas, négy élénkvörösre mázolt (olyan vikinges hatású) hajócskát építettek bele, mindig kilencven fokkal elfordítva, egymás felett, csak az eleje meg a tatja lóg ki a falakból. Mintha egy árvíz idején hajótörést szenvedtek volna, és átfúrták volna a torony oldalát.
Árvízből pedig volt elég. A várost 304 éves története alatt több mint négyszázszor támadta magasvíz. A Néva csak ötven kilométer hosszú, a Ladoga tó vizét szállítja a Balti-tenger felé. Torkolatánál több, mint egy kilométer széles, harminc méter mély, ezzel Európa egyik legbővizűbb folyója.
Nézzünk kicsit körül a város látványosságai között? A Szmolnij kolostor kétszázötven éve épült, aki már látott barokk templomot-épületegyüttest, nem lepődik meg. Csak a színek! Az orosz barokk színei: világoskék, rózsaszín, almazöld. A terveket ebben az időben főleg olasz építészek készítették (Szmolnij: Rastrelli), és a mindig napfényes Itália után a hosszú és sötét pétervári tél ellensúlyozására választották az élénk szinezést. A Feltámadás- vagy Vér-templom is a moszkvai ismert hagymakupolás épületekre hajaz, csak a kupola színei! Ugye, ne is mondjam... A templomnak, persze, külön szigete van, körbefogja a keskeny vizes árok.
A Péter-Pál erőd is a Néva egy szigetén áll. Soha se jutott el (nem orosz) támadó az erődig, jó befektetés volt az építése (fegyverkezz, hogy megőrizd a békét).
Itt áll a Romanovok temetkezési temploma is: a sírokban szépen, rendben fekszenek a cárok és a cárnék egymás mellett. Nagy Péter, felesége német hercegnő, Sándorok, Miklósok, Pálok, feleségük (szinte) mindig német hercegnő. Ugye akkoriban nagyon sok német hercegség volt... No most akkor az orosz cárok milyen nemzetiségűek? Első generáció, orosz. Második generáció, félig német. Harmadik, háromnegyedig. Negyedik sarj, hétnyolcadig német genom... Tán a neveltetés? A legjobb iskolamesterek Franciaországból, Itáliából. Az orosz természet ennek ellenére mindig átütött az európai mázon.
Egy kis hajókázás nem maradhat ki Pétervárott. Cseles útvonalakon újra elúszunk ismert és majd később megismerendő objektumok mellett. A Néván kis mellékágban szomorkodik az Auróra, az 1917-es forradalom emblémája. Nem messze tőle hatalmas kalózhajó, fitnessz klubot rendeztek belé. Már a hajó indulásakor feltűnik egy tizenhárom éves forma fiú, jobb kezén hatalmas kesztyűvel billegtet a partról. Futólépésben követ, és minden hídról leinteget hozzánk. Kicsi Maugli jól bírja, vagy húsz hidat keresztezünk. Mire a lépcsőkön újra partra lépünk, ott áll már persze ő is, és túldimenzionált kesztyűjét tartja elénk: kinek nem lágyul meg a szíve?
|
