Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/155884
|
Ortodoxország, Sziklamecset, Sir
...Siratófal
Kis esti séta? Csoportunkból mindenki igent mond, egyszer vagyunk Jeruzsálemben.
Meá Seárim, az ultraortodox zsidók negyede felé fordulunk. A zsidóság hatoda ortodox, minden vallási előírást szigorúan betart és betarttat családján belül. Öt százalék az ultraortodoxok aránya. Héber helyett, mivel ez a szent nyelv, jiddisül beszélnek (keverék német, kelet-európai nyelvek és héber között). Haver, kóser, majré, meló- ismerős szavak? Izrael államot nem ismerik el, mivel a Messiás eljöveteléig nem létezhet zsidó állam. A legtöbben adót se fizetnek, hisz állam sincs (milyen gyakorlatias szemlélet!), és katonai szolgálatot se teljesítenek. Adót egyébként se nagyon tudnának miből: a legtöbb férfi napjait a Talmud-iskolában tölti, hogy a hit előírásait minél jobban megismerje, a nők pedig gyerekszüléssel-neveléssel foglalkoznak. Az átlagos gyerekszám hét fölött, jóval meghaladja az izraeli átlagot (szintén három felett a zsidó lakosságnál is). A család (szinte) egyetlen bevétele a gyermekgondozási segély, meg tán rokonok adományai. Külön negyedekben élnek Jeruzsálemben, a tömbházaknak csak egy bejárata van, mintha a 19. század Galíciájában lennénk. Az utcákon főleg férfiak, fekete kaftánban és kalapban. Naplemente után már vége a sabbath-nak, újra benépesedtek az utcák.
Áthajtunk a kormányzati negyeden, a Knesszet, parlament, a minisztériumok és az Izraeli Múzeum mellett. Célunk az Olajfák hegye, a kivilágított Óváros sötétben is lenyűgöző.
Irány a Cion-hegy! Innen kapta a nevét a cionista mozgalom (Herzl Teodor, pesti születésű szerző adta a megnevezést a Zsidó Állam című könyvében), a Palesztínába való visszatelepülés szervezete. A régi városfal felezi a dombot, belépve az utolsó vacsora helye, Dávid király sírja és mellette mecset fogad.
Utunk az örmény negyeden vezet át, az utcák teljesen üresek, mindenki bezárkózott már kis ház-erődítményébe. Ez már a zsidó negyed! ( Az Óváros négy kerülete: keresztény, örmény, zsidó, arab negyed.) Az 1967-es háborúban foglalták (vissza?) Jordániától, a Nyugati Part (Westbank) addigi igazgatójától. Sok ház lerombolódott, néhány helyén ásatásokat kezdtek. Tíz-tizenöt méter mélységben teljesen ép oszlopsorokat, házakat, templomokat ástak ki a római birodalom korából. Utunk egy sorház alatti folyosón vezet tovább, kétoldalt a római korú maradványok, ásatások, felettünk lakások.
A félhomályos utcácskák után, egy erkélyről, nappali világosság fogad. A Siratófal előtti tér szombat este is tömve emberekkel, teátrálisan imádkoznak a Templom megmaradt, nyugati fala előtt. Fiúk balra, lányok jobbra, (mint amikor a belga hadsereg „vallonok balra, flamandok jobbra” parancsa után Kohn és Grün, középen maradva, megkérdezi: „És mi, igazi belgák?”). Ma mi ne zavarjuk az áhítatot, holnap eljutunk majd ide is, vigasztal Amos.
Másnap reggel ugyanitt indulunk utolsó jeruzsálemi napunkra. A Dung (szemét)-kapun keresztül jutunk az Óvárosba, és egy fa hídon a Templomhegyre. Itt állt Salamon (első) temploma, és a második is, amit a Bar Kochba-felkelés után a rómaiak romboltak le. A Templom egyetlen megmaradt része a Nyugati fal- Siratófal. Fenn, a Templomhegyen, fél évezredes romhalmokon, épült aztán a Szikladóm, a muzulmán vallás harmadik legfontosabb szent helye. Innen lovagolt Mohammed a mennybe a Korán szerint. A Mór-kapunál, a fahíd végénél, még izraeli katona áll, de a Templomhegyen már muszlim biztonsági emberek vigyázzák a rendet. Az Al-Aksza és a Szikla-dómba jelenleg nem engednek be turistákat, csak muszlimok léphetnek be. Hithű zsidó nem is járhat a hegyen, csak egy bizonyos távolságra a mecsetektől: nehogy a lerombolt templom területét érintse a lába, még az újbóli felépülés előtt. A mecset előtt a szokásos lábmosó kút és középkori ciszterna az állatáldozatok vérének elvezetésére. Jeruzsálem minden uralkodója épített itt valamit, a törökök, az egyiptomi mameluk uralkodók (ők mintegy nyugdíjba vonultak, miután megbuktatták őket otthon, megkapták ezt a címet és a hatalmat a város felett). Befejezetlen, vagy lerombolt és leégett oszlopsorok, pavilonok, árkádsorok, szökőkutak állnak lezser rendetlenségben a Templomhegyen. Az arab negyedet a Lánc-kapun hagyjuk el.
A Legszentebb, a lerombolt Templom területét a legjobban innen, a Siratófalnál lehet megközelíteni. Fiú balra, kapplit (most éppen papírból készült fejfedő) tesz a fejére, lányok jobbra, nem kötelező a fejkendő. Találkozunk középen, a másfél méteres kerítésnél, nem oly szigorú itt a nemek elválasztása. Balra, a férfi oldal mellett imádkozóterem, egész (fiú) osztályok állnak tanárjukkal, és énekelnek, imádkoznak. Templomi hangulat, a szabad tér ellenére. Rövid ima (a saját), magasra feltett kívánságos cédula a repedésbe, mehetünk tovább!
|
