Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/155884
|
A Golán-fennsík
Katonai út vezet tovább a Golan-fennsík felé. Korábban a Jordán folyó volt a határ Izrael és Szíria között, de az 1967-es háborúban olyan jól sikerült védekeznie a zsidó államnak, hogy a lendülettel elfoglalta a fennsíkot is. Húsz kilométer széles, hetven kilométer hosszú földsáv került ezzel Izraelhez. Jelentősége inkább stratégiai, jó időben ellátni Damaszkuszig. Összesen tizenötezren lakják, néhány kibbuc, katonaság, egy kisváros. Az eredeti lakó drúzokat elköltöztették a Karmel-hegységbe.
1200 méter magasra érkezünk, itt bizony hideg van, hókupacok szegélyezik az utat. Néhány kilométerre a Hebron-hegy magasodik, kétezer méteren még sípályák is működnek télen. Völgyecske másik oldalán az már Szíria, az ENSZ kéksisakosok sávja választja csak el kilátóhelyünktől. Az a város ott lakatlan, szír katonai terület. Állunk, mint a hadvezér a csatamező felett.
Amos részt vett valamelyik háborúban? Igen, az utolsóban, 1973-ban. Az izraeli hadsereg nyolcvan százaléka tartalékos, szirénákkal és rádióban bemondott közleménnyel rendelik őket baj esetén a kaszárnyába. 1973-ban kétszer is áltámadást indítottak az arab szomszédok, hatalmas kiesést jelentett a gazdaságnak a mindig ujbóli mozgósítás. Harmadszorra meg Jom Kippur-kor, a legnagyobb zsidó ünnepen támadtak, egszerre Szíria és Egyiptom. Ezen a napon tilos elektromos szerkezetet működtetni (pl. rádiót hallgatni), és böjtnap is. Amos keze épp egy datolyáért nyúlt (ejnye, bejnye, böjt!), amikor felcsendült a sziréna hangja. Még ez volt a szerencse, hogy az egyébként csúcsforgalmi időben senki se volt kocsival az utcákon (ugye mert sabbath-kor nem szabad autóval közlekedni, mert az is elektromos szerkentyű), így a tartalékosok gyorsan bejutottak a gyülekezőhelyre. Vissza is verték az arab támadást, újabb győzelmet aratva a tízszeres túlerő felett.
Visszavisz a busz a tó partjára. Tiberiás városa is állt már Krisztus korában, de az Újszövetség meg se említi. Nem is lett zsidó neve, mert ősi temetőn áll, tehát tisztátalan város. Sötétedésben gurulunk a centrum felé, a parton hotelek, strandok. A belvárosban római falmaradványok, oszlopsorok, majdnem annyi az ókori emlék, mint Rómában.
Gyárlátogatás, arany-gyémánt üzemben. Amos felvezeti a boltot: az általa kapott jutalék korántsem olyan magas, mint a legtöbben gondolják, de nem csak ezért érdemes itt vásárolni: az árak nagykereskedelmiek, és a határon visszakapjuk a többletértékadót. Ez az első alkalom kalandozásaink során, hogy az idegenvezető utalást tesz saját anyagi érdekeltségére, bár ez a tény mindig is világos volt.
Mi most inkább sétálunk egyet. Az utcákon fiatalok tömegesen, egymással oroszul beszélgetnek. Persze, ez az új keleti bevándorlási hullám egyik fogadó városa. Hogy ki zsidó, és ki nem, talán még igazolást is könnyebb szerezni Moszkvában, mint a világ más részein. Az újonnan érkezők mindenesetre nem az ortodox közösséget erősítik.
Ki is lesz zsidó? Akinek az édesanyja zsidó, (vagy áttér erre a hitre). Tehát a kereszténység apai öröklődési jogával ellentétesen, az anyai örökítőanyag halmozódik: a mag DNS-ével ellentétben a mitokondriális (kis sejt-erőmű) DNS csak az anyától kerül az utódsejtbe. Ez bizonyos ritka „tárolási betegségek” halmozódását okozza (főleg askenázi) zsidókban.
Ma igazán sokat mozogtunk, megérdemeljük a vacsorát. Estebéd a kibbucban, az asztalon német zászlócska. Kohlschreiber úr kijelenti, ő osztrák, nem ül le ilyen helyre. Mosolygós fiatal elviszi a táblát.
Milyen a koszt Izraelben? Először is: kóser. Másodszor: mit szeretnél? A hazatelepülés során mindenki hozta magával az addig lakott ország ízeit, fűszereit, alapanyagait. Lengyel kolbászka, töltött hal? Bécsi szelet (bárányból)? Oroszos mindent-bele-leves? Pizza, csicseriborsó-krém, grillezett padlizsán és paprika a mediterrán régióból- mindent megtalálsz. Honnan is jöttek a mostani izraeliek? Részben a Földközi-tenger nyugati részéről (Marokkó), ők a szefárdok, részben Kelet-Közép-Európából, az askenáziak. Etiópiából menekítettek még vagy hetvenezer zsidót, a falasákat, a hetvenes években, az utóbbi évtized érkezői az oroszországi (és volt szovjetköztársasági) zsidók. Minden zsidónak joga van, Izraelbe bevándorolni. „A föld nélküli nép nép nélküli földet kér”- a palesztinok bánatára.
Mi is az, hogy kóser? Az alapanyagokra nézve csak annyit mond: mit ne? Sertés, vad (nyúl), pikkelytelen tengeri lények- tabu. Az elkészítés módja: tilos tejet hússal együtt fogyasztani, tehát paprikás csirkét ne keress az étlapon. Aki igazán komolyan veszi az előírásokat, nem eszik reggelire hústerméket, ha a kávéját tejesen itta.
|
