Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/155884
|
Tevésrendőr piramisok árnyékában
Az ókori világ egyik csodája, a három piramis Kairó mellett már a szabályos kúp alakot mutatja. A lépcsős piramist beburkolták még egy réteggel, még monumentálisabbá téve a többszáz méter magas kőhalmokat. Kicsit délebbre látható még a megtört élű piramis, ahol nem találták el a helyes arányokat. A gizai példányok már tökéletesek. Keopsz piramisát két és fél évezreddel időszámításunk kezdete előtt építették, és a Földön a legmagasabb, emberi kéz által teremtett építmény volt egészen az Eiffel-torony felhúzásáig, azaz négyerer-ötszáz éven keresztül. Kár, hogy csak kívülről csodálhatjuk, belülre naponta csak néhány száz embert engednek, reggel.
A piramisok fennsíkon állnak Kairó felett, a területet több száz rendőr vigyázza. Néhányan közülük teveháton szolgálnak, csak az automata gépfegyver zavarja a képet.
A kúpok lábánál áll a szfinksz, tíz méter magas fejét többezer éves története során többször is ki kellett szabadítani a homokból, utoljára alig kétszáz éve. Újonnan épített lábai nem nagyon illenek a homoktól szétvájt testéhez.
Ma esti vezetést is kínál Emad. Először vitorlással teszünk egy kört a Níluson, felső-egyiptomi, azaz déli kettős mutatja a vízről a hatalmas szállodákat, kivilágított hidakat. Aki már evezett a (Nagy-)Dunán, tudja, milyen nehéz a hajót pontosan odaállítani a stéghez. És az egészet csak vitorlával, sötétben- le a kalappal. A parton csak néhány centis rés marad a másik két hajó között a beállás után.
A holtak városa- hatszáz évvel ezelőtt épített temetőváros, utcái derékszögben metszik egymást. (Hol volt ekkor még Európában városrendezés, beépítési terv?) Az egy-két szintes síremlékek családi tulajdonban vannak, hétvégeken az egész rokonság itt találkozik. Hét közben azonban hajléktalanok laknak a házakban, részben a zárakat feltörve, részben a tulajdonos engedélyével, a sírt "őrizve". Becslések szerint másfél millió ember lakik a több kilométeres körzetben, bevezették a vizet, áramot is, boltokat is nyitottak. Befordulunk a házak közé, de itt nem szállunk ki a buszból. Rendőrt nem látni, nincs aki megvédene. Néhány száz méterre innen áll Kairó egyik luxusnegyede, csak a széles főút választja el a két városrészt.
Utunk tovább vezet, Szadat elnök emlékművéhez. 1981-ben gyilkolták meg, muzulmán szélsőségesek, egy katonai parádé alatt. Az ő elnöksége alatt kötötték a camp david-i békét Izraellel, de az ország modernizálásával is kiváltotta a militáns iszlamisták ellenszenvét.
Egyiptom 1952-ig (angol befolyás alatt álló) királyság volt, katonai puccs után ekkor lemondatták Faruk királyt. Az egyik aktív főtiszt, Nasszer vette át a hatalmat, és elkezdte az ország modernizációját.
Vezetékes víz, elektromosság, iskolák, egészségügyi ellátás. Néhány év alatt hatalmas lendülettel eljutottak oda, hogy a lakosság nagyobb része hozzáférhetett e javakhoz. A legnagyobb beruházás az asszuáni gát volt, áramot szolgáltatva és a Nílus vízjárását szabályozva. A nyugati világ (részben az izraeli-arab ellentétek miatt) leállt a pénzügyi támogatással, az akkori Szovjetúnió viszont beszállt, politikai előnyöket remélve. Egyiptom pedig államosította a szuezi csatornát. 1956 nem csak a magyar, hanem a szuezi válság éve is: szüleim elmondása alapján a hazánkba gördülő tankok vezetői kérdezgették az utat a tenger és a nagy csatorna felé (merthogy az angolok Egyiptomban, a másik oldal Magyarországon avatkozhatott be, hatalmas világpolitikai "deal" részeként). Mindenesetre a csatorna még egy ideig zárva állt, megnehezítve az angol utánpótlást India felé, hozzájárulva a brit (és francia) gyarmatbirodalom felbomlásához.
Nasszer aztán 1970-ben elhunyt, nem érte meg az asszuáni gát egy évvel későbbi megnyitását. Utóda Szadat lett, folytatva a világi (azaz nem hitelveken álló) országépítő politikát. A merénylet után Mubarak lett az elnök (szabad választást ne keress), aki így már 26 éve "uralkodik". Utódja a hírek szerint fia lesz.
Még egy kávét-teát iszunk a nagy bazárban, este tízkor is hatalmas a tömeg, eltévedni mégse könnyű, minden kis utca derékszögben találkozik. Mondanom se kell, hatszáz éve építették.
|
