TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

TEVÉKENY TEHETSÉGEK KERESTETNEK

ro5:
A tevém élete:

A tevém élete:
nagyon,
bolog,mert:szereti
az egy szám
játékot.

Jósolni is
szeret ő
de inkáb
trambulizikni
szokott ő.

A karavánonbelül
a zsákbamacskát
játsza, mert neki
a kedvenc játéka.

A tevém nagyon
boldog mert
palacsintát
süt ha én nem
vagyok ott.

Marszella:

Mikor idetevegeltem tétován,
Még nem tudtam, mi fán terem a karaván.
Talán datolyafán?
Vagy fügén?
Így szóltak hozzám a Tevékeny Tevék:
Egy a fő: a szeretet,
Gyere velünk, te teve!
Töprengtem én, hogy legyen:
Velük menjek-e, vagy nem?
Úgy döntöttem, csatlakozom,
A datolyás nagy csapathoz.

mimo-baba:
ahogy a nyerget fölrakom
egy sötét szempár néz ki az ablakon
bemegyek a boxába
s ránézek az arcára
óó ne a kantár fönn maradt
a lábába is beakadt
-te oktndi-mondom halkan
leszedem a kantárt,és fölakasztom a falra
nyomok egy puszit az orrára,
s az izmos pofázatára

hósszan beszélek hozzá
s gyökérkefével pucolom termetes hasát
az orrát gyengéden odadörgöli arcomhoz
s minha azt mondaná"répát akarok de most!"
lovagló mellányemből kiveszek egy szál répát
ő pedig ajkával elveszi némán
kiviszem a legelőre
a kedvenc helyére
a legelő legmocskosabbik szélébe
ott majd kedvére meghempergőzhet
én meg majd távolról nézem
nem hempergözik ez igen fura csak lefeküdt a homokba
odamegyek hozzá s lefekszem a kezemen támaszkodva
a nagy ém kényelmes pocakjára
ott fekszünk órálon kersztül
még a nap sütése el nem csendesül

SzAnDiCsKa TeVe:
Te vájt fülű,pufók barátom,
eléd teszem le versemet.
Segítséged nélkül,belátom,
léhább lett volna,könnyedebb'.
Nem szeretek annyira semmit,
mint mikor a lágy szellő,arcom érinti,
és szépen közbe menni,menni
nem annyira,mint egy utcán, elmerengni.

Darázsgyár:
Akiről én írok,
Bár nem vagyok egy írnok,
Őt sokan bírjátok,
Azt el is mondjátok és írjátok,
Nem irritáljátok azzal, hogy bíráltok.
Nyolcadik éve, hogy ismerem és kedvelem,
de nem csak én istenítem, hanem az egész férfinem.
Mindig eleven,
Nem búsul, mint Kelemen,
A kőmíves eretnek.
Azt mondja: engem szeretnek
Az emberek, nem vetnek meg.
És ez a lány szellemes, jellemes.
Kedves, selymes hajával kellemes
Érzéseket kelt bennem.
Inkább hasonlít Mekk Elekre nevetésével,
Ezt már mindenki a fejébe véste,
Nem késleltetve ezzel a hírnevet.
Ennyi volt mára e mese -
a megfejtés sem nehéz: E-ME-SE!

ALFONSINE:
EZ A KARI NAGYON JÓ,
MINT A CSOKIS MOGYORÓ.
KVÍZ, JÁTÉK, KACAGÁS,
ERRE JÖN A MÓKÁS DATOLYÁS.
DE AZ ÁM ITT A LÁNYEG!
HANEM HOGY ÖSSZETARTSON MINDEN LÉLEK.
MINDENT A MÓKÁÉRT,
TEVECLUBBOS TUDÁSÉRT!
EZZEL VÉGE LENNE VERSIKÉMNEK.
ICI PICI KÖLTEMÉNYNEK.
HOGYHA A FALEVÉL LE NEM HULLNA
VERSIKÉM IS FOLYTATÓDNA.
DE LEHULL EGY, KETTŐ, HÁROM.
MICSODA?! TÖBB MINT HÁROM!
DE LEHULL NÉGY,ÖT,HAT.
BEVESZEM A C-VITAMINT HÁTHA AZ HAT.

Csili:
A segítség nagy vagyon!

Volt egyszer egy királylány,
nagyon szép volt ez a lány!
Haja hosszú, mint a szél,
ő volt az, ki sosem fél.
Arany csatba fogta haját,
Körülnézett, s mondta: Nahát!
Ott egy szép hely, mely úgy tetszik,
ott a barlangban egy állat fekszik!
Felvette a kék ruháját,
és a piros kis szoknyáját,
arany cipőt levetette,
óvatosan odébb tette.
Lovára ült s megsem ált,
hajtotta a paripát.
A sziget kissé keskeny volt,
a királylány meghajolt,
s bement a kis barlangba,
akkor éppen hajnalba'.
Lenézett, s csodálkozott:
ilyen lényt még ő nem látott!
Melléült s megvárta,
míg felébred az árva.
Az óvatosan felnézet,
s szégyenében lenézett.
,,Itt vagy te, szép lány,
szomorú vagyok én ám!
Arany madár voltam én,
s most nem vagyok én szép lény.
A rosz boszorkány mérges volt,
s aztán engem elvarázsolt.
Mert szépségemet irigylette,
a madarakat nem szerette.
Egytől csak ő nagyon fél,
és az: a hideg szél."
-mondta a lény búslakodva,
mint a piros csúnya gomba.
A királylány felállt bátran,
melege volt a nagykabátban.
Rátette a kis lényre,
arra a csúnya szegényre.
Elment a hideg szélhez,
a sok hóhoz és a télhez.
,,Adjál nekem szelet,
jó hideget, ha ez lehet.
Itt a zsákom, legyél pontos,
sok hideg kell, ez nagyon fontos!"
Amikor az este megjött végre,
megijedt a szegény lényke,
rosz boszorkány megérkezett,
arany székre letelepedett.
Akkor a kis királylány,
ez az okos kicsi lány,
elkapta a nagy zsákot,
hozott egy nagy lapátot,
s boszorkányra tette a fagyot.
Csinált belőle hóembert, de nagyot!
Nyerített a boszorkány,
elfutott ő nagyon gyáván.
Nem látta őt élőlény,
de nem sírt sem a lény,
mert aranymadár lett belőle,
a segítséget megköszönte.
A királylány örült nagyon,
hisz a segítség nagy, nagy vagyon!

Kajti Kitty:
Szerelem!

Mikor fogom a kezed
És látom a szemed
S érzem, hogy az enyém
Ég bennem a remény
Hogy nem hagy el soha
Az olyan, mint egy csoda
Ez maradjon igy, mig a világ a világ
Emlékül ime egy szál virág.

Tincsike:
Van egy karaván,
mi tök szupi és király.
Van egy vezető,
lelkes toborzó ő.
És van egy segéd,
ki mindenre kész.
Ez a legjobb karaván,
az egész föld kerekén.
Tevékeny Tevék,
ez a neve.
Itt a sok teve,
mindent tehet.

Púpos Pupuka: A természetet védeni fontos,
Aki ezt tudja, nagyon okos.
Először kezdjük a fákkal!
Nem érdemes mással.
Ne bántsd a fát!
Sokszor mondták.
Otthont ad ő és még sok mást.
Például levegőt.
Becsüld meg hát őt!
Most jöjjön a szemét!
Legyen belőle kevés!
De ha mégis sok van,
A megoldás már megvan.
Gyűjtsd szelektíven!
Egyetértesz velem?
Remélem, megfogadod tanácsaimat,
S meggyőzöd ezekről barátaidat.
Élj természetbarátként!
Meglátod, megéri ez még!

tevekeny tevecske:
Egy messzi városban
kettő félelem várt.
A sötétség,és a
vérfagyasztó szörny!

Nagyon erős volt
a sötétség erejével!
Mindenki retteget tőle,
mintha a halál közelítene!

Erősen zajlottak a
vérfagyasztó szörny dobbanásai,
már érezték az emberek a Halál
szelét,és kiáltoztak!

Segítség,a halál közelíti
lelkem,szívem!Segíts!
Dobbantak a hatalmas lábak,
fújt a sötétség és a halál szele!

Az a nagy füst,
az a sok ember odakint!
Mi lesz velük?
Ez a szörny erős,és félelmetes!

Sajnálja a szívem őket!
Eltanácsoltak a munkámból,mégsem
ezen vergődöm!
Segítenem kell rajtuk!

Én már tehetetlen vagyok!
Mihez kezd a szörny?
A sötét erővel,és saját erejével?
Már most is tüzel a világ.

Tüzel,ég,forr!
A szörny pedig csak áll,
és néz!Áll,és nézi a sok hallotat!
Most mit gondolhat?Mit tett!

Most pedig erőre kap,és
elkezdi újból!Megint az a nagy
sötét erő,és nagy szél!
Hát mit csináljunk?

Minden kihalt,kipusztultak
az emberek,nem jönnek segítségre!
Teljesen zeg-zúg,pusztulás!
Már senki nem érzi a nagy szelet.

Elment.A sok áldozattal együtt!
A város már nem város!Nem!
Aki él,nem is él!
Csak siratja barátait.

Ez a város egy szörnyváros!
Nem élnek emberek e földön!
Kihaltak!E város kapta nevét:
Elhagyatott vörös átokvölgy.

DrÁgAzSáGg:
T-(Tevékeny) itt,mindenki.
Minden játékkal teli.
Csupa kacagás és móka
Tapicska és Hópihus elküldi a körlevelet virradóra.
Csak sajnos mindenkit ezt hajszolja:dati,dati,dati.
Amikor itt a lényeg a:kari,kari,kari
Datolyából itt nagyon sok terem.
Amikor a játékokon jól szerepelek,mindehol datit meglelem.
T-(Tevék),mint a tenger.
A barátság egy nagy henger.
Henger nagy és szilárd,kedves.
Amikor egy teve a TTK-ban úszik a datolyától a bundája nedves.
Itt a tevék aranyosak és cukik.
A 3D-cset szobába bulikor képzeletben nekem vannak szép,kék lufik.
Van itt masnis,meg nem masnis,világos és sötét.
Tevék gyülnek sorban köréd.
K-(Karaván)-ból a legeslegjobb.
Ez aztán a tevetopp.
Topp listán az élen táncolunk.
Mi együtt megyünk és tevegelünk,karavánolunk.
Ebbe a karavánba minden van ami neked kell.
Minden új tag ide seregel.
Várunk,hát téged sok-sok örömmel.
Ez nagy boldogsággal tölt el.

TEVÉKENY TEVÉK KARAVÁN:)

zac efgron:
>> tavaszi szellő
>> reggel mikor kinyitom a szemem elnem képzelem
>> mi lesz ma velem
>> mert tavasz van mert fúj a szél
>> s nemfázok én
>> mert tudom hogy megvéd a gyengédség. :)
>>

dj. Líz:
Dj Líz:
----------------------Versa szívről---------------------------

A szív,igen a szív
szép s értékes ezzel érzel mindent
szerelmet,szeretetet,bússágot
mindent.

Én érzem,én érzem
hogy szeretek.
Ám szeretetet nem
mindenki ad vagy kap
vagy érez.Nem.

Szeretni kell szeretni jó
s, mint a sivatagban élő béklyó,
Én érzem,én érzem a szeretetet.

De miért nem kap mindenki szeretetet?
Nem mindenki szerencsés vagy jó,
s,ez kissé szomorító.

De ettől nem sírnak?
De nagyo,nagyon sok valaki
sír ha szomorú ha fájdalmat érez
ha bánják vagy ha nem
éri el célját.Ennek még több oka lehet.

Csak ezért sírnak?
Nem.Bár mitől sírhatnak.Például ha örül s örömkönnye hull.
S érzi belülről nyomja valami kissé keserítő szó.
A szív ha a szív örül az jó ha a szív szomorú
néha jól esik sírni.De hát nem tehetünk semmit
Ez az élet.De van valami ami e leg drámaibb szó-e versben.
Kit megszeretsz a szívedben őrzöd örökké.

relytély gróf:

vagy száz karavánba voltam már,
de semejik sem volt ijen tevékeny és vidám.
a vezető a legkedvesebb de hópihust se felejtsük el
ö az edjik legjobb tag senkise mondhatja:
hogy egy undok tevetappancs!

ezt a verset nem nyalizásnak írom
ez a véleményem és nincs hozzászólásod
ijen az élet kis barátom
s most joészakát kivánok.

zac efron baba:

verses vers
vers hegyek vers szakok
ugyan azt jelenti ha jól tudom .
megtanultam egy verset és faragtam rá rímet
vagy az a Pisti volt???????
nemtudom de nemis akarom .

Hikari:
2007 helyett 2008,
Megszokni ezt nem nagyom tudom.
Remélem jól fog telni az éved,
mint télen,csukd be szemed egy pillanatra,
s éld át eseményeidet,miket már úgy is elfeledsz.
Elfeledni nem tudod?
Gondolj valami másra!
Szép kalandok várnak még rád,
ameddig csak élsz és vagy,
jön már a déli fagy.

Emlékek,emlékek,
amiket átéltünk.
Soha nem felejtem el,
míg ha nem kenyerezem le.
Ne félj,ne félj,
vannak barátaid!

Sohase sírj,mert akik fontosak,
nem halnak meg,
mert ott vannak az emlékezetedben,
a szívedben,
és Te szereted Őket.

Carla teve:
Szilveszter

A Szilveszter a legszebb,
De legyen ennél szebb életed!

Ha szereted a Szilvesztert,
Szebb lesz az életed.

Nem kell ide Karácsony,Húsvéti nyuszi,
Csak pár jó buli,mert jó táncolni!

Lolly:
Ez a kari a TTK,
Sok játékkal csak rád vár.
Tagog száma:megszámlálhatatlan,
A 3D chatszoba fél hétig lakatlan.
Itt aztán van minden,esküvö,bújócska,
Nagy itt a vidámság rengeteg a móka.
Datolyámban nincs hiány,euró is van sok
Ez a karaván téged vár pont most.

Tevus baby:
>Bemutatkozó versike
>
> Az én nevem Tevus baby
>Remélem mindenki megérti.
>Most a 800-as napjaimban járok,
>És a kedvencem a karavánom.
>
>Rengeteg trükköt tudok,
>most épp kosárra dobok.
>Jelenleg labdán járást tanulok,
>és egész jól haladok.
>
>Kedvenc ételem a hot-dog,
>De szaloncukrot is eszem Karácsonykor.
>Italom is sok van,
>Például a kóla.
>
>Szuperteve vagyok,
>így mindent könnyen megtanulok.
>és már csak egy dolog van hátra:
>A Tevékeny Tevék Karavánja!
>
>Ez egy nagyon jó karaván,
>Ha nem vagy tag, lépj be hozzánk!
>Meglátod megéri,
>Belépsz, és többé nem is akarsz kilépni!
>
>Ez lenne az én versem,
>Remélem Neked is tetszett.
>Ha kérdésed van,
>Nyugodtan tedd fel még ma!

Púpos Baby Doll:
>>Első ének:
>>Sűrű sötét éjszakában a fák susogó halk zajában
>> Ahol a nappal az éjszakába nyúlik ott messze egy lány, tündöklik
>>Haja arcába borulva piros ajkán szerelme csókja kék szemében könny kicsordulva
>>Ott fekszik ő egymagába.
>>Nem tudni e alszik-e még vagy magában pityeregvén szerelmét siratva kit elvitt
>>a gonosz sorsa.
>>Egyszer, lám csak felébred szemében száz könnycseppek élnek
>>S arra várván, hogy leesnének, potyognak már szerte széjjel.
>>Gondol egyet a szép leány, felkel a porból már,
>>Szép ruháját igazgatja a szoknyáját, kiporolja
>>
>>Második ének
>>A leány már készülne, haza-haza, menetelne
>>De ekkor a bokor rezzen s pata hangja dobban egyszer
>>Ekkor veszi észre a lány unikornis, szalad már
>>Utána a vadászok a lány meg utánuk,
>>-Nem arra van vadászok jobbra ment a patásotok
>>A vadászok szaladnak jobbra-jobbra, kavarodnak
>>az unikornis megpihenve a part szélére terpeszkedve
>>ül-ül fáradtan s hálásan, köszöni a segítséget
>>A lány menne már de az unikornis az útjába áll.
>>A hölgy megtorpan s kíváncsian, néz rá.
>>
>>Harmadik ének
>>-Miért állsz te jámbor állat én utamban-kérdezi.
>>-Nem állnák én, ha tudnám, nem nyomja szívedet semmi
>>-Kedves állat, ha te tudnád az én bánatomat…
>>-Mond el kedves meghallgatom-így az állat, mondja
>>-Az én bajom nagyon hosszú –mondja a lány búsan
>>-Meghallgatlak kedves kishölgy, ha te is én engemet.
>>-Mond te kedves kis lovacska, mond először én nekem.
>>
>>Negyedik ének:
>>Az unikornis belekezdvén mondandójába
>>-Mondom kedves, mondom néked hosszú történetemet.
>>_Egyszer mikor még ember voltam volt kedvesem, szerelmem
>>Mindenemet megadnák, azért ha láthatnám szemét
>>Te szép kislány hasonlítasz az én kedvesemre gyönge kezed
>>két szép szemed megegyeztek mind a ketten
>>Egy nap aztán jött az eső eltévedt a kedvesem
>>jött egy ember kit nem ismerek s rám szórta
>>átkát ízibe.
>>Unikornis lett belőlem fehér jámbor állat.
>>azóta is siratom már hiába
>>Ötödik ének
>>A lány szemébe könny költözött.
>>Az unikornisnak nagyon örült.
>>Megtalálta a kedvesét szívének szerelmét.
>>A kedves állat is ráeszmélt megtalálta kedvesét
>>Egymás nyakába borultak sírtak s ríttak
>>Ekkor az átok megtört újra férfi lett ő
>>Az átok arról szólt ha „megtalálod kedvesed örök a szerelmed”

zac efgron:

tavaszi szellő
reggel mikor kinyitom a szemem elnem képzelem
mi lesz ma velem
mert tavasz van mert fúj a szél
s nemfázok én
mert tudom hogy megvéd a gyengédség. :)

TWISTED METAL 2:
Szomorú ,de nem tudom miért?

Valahol halkan zümmögnek egy nótát
kalászhajú,szeplős szép lányfejek.
Zümmögnek,s a tájra könnyüket szórják,
Öreg halálba ballagó fellegek.

Gerendás szobák kék falán kép mereng,
szikár,szerelmes jó fiú-halott.
Pókháló födi,de íme belengenek
hozzá tárt ablakon az ódallamok

Vonja szemöldökét,lelép a földre
hamuszín arccal a tört tükörbe néz,
Hát már csak siratni tudtok?-szól hörögve
s dacosan vissza a keretbe lép,
szomorú ez...de nem tudom miért.

Szőrös púpú pupu:
Van egy arc,amit nem tudok feledni
Van egy dal ,amit le kell játszani
Van egy szív,kit mindig kell szeretni
És ez így megy hosszú időn át.
Zengjen a dal hisz ez a legjobb az életben
Én énekelek te meg dobolj ráááá.
Ez a rész most a gitáré és így megy továáb
Mert harmonika nincs s te hegedű nem létezel.
De Tevékeny tevék vannak,ÖRÖKREEEEEEEEEE

Lady Vanessa Hudgens:
Mátyás királynál ettem
>
>Mátyás udvarában ettem,
>Jó nagy pocakot növeztettem!
>Így emlékezek vissza a fejemben,
>Most elmondom részletesebben:
>
>Kaptam egy levelet miben az állt:ehetek!
>De mégis hol csemegézhetek?
>Nem volt rajta helyszín,
>Hagyjuk,mert elfogyott a tejszín!
>Ha nincs nálam az eszem leáll,
>És még a szívem is megáll!
>Ezért elmegyek a boltba,
>Egy fúrcsa nevűbe:az Ólba!
>Ott aztán van ám minden!
>De sajnos nem ingyen!
>Végül villámgyorsan bemegyek
>Hogy az édességet megvegyem!
>A teremtő urát!
>Ez kerek egy dukát!
>Na jó odaadom tessék,
>De szemedet a csírkékhez vessék!
>
>Hazamentem,és elővettem a levelet,
>S mellé egy kis kenyeret.
>Nézem,nézem és mit látok?
>Mátyás király neve áll ott!
>Te jó ég!
>Levegőt kérke!Még!
>Szóhoz se jutok,
>Megyek én futok!
>Mikor a kastélyhoz érek,
>Biza isten én nagyot nézek!
>Ünnepi lakoma,finom illatok,
>S még ott vannak az italok!
>Megcsípem magam,lehet csak álom,
>De még mindig a palotát látom!
>Nagyon jó!Ez igen!
>Biztos nincs ilyen!
>Mostmár le kell hinnen,
>Nincs menekvés innen!
>Nem mintha akarnék,
>Inkább dalolnék!
>Azért mégsem értem,
>Ezt én nem is kértem!
>De ha már meghívott lettem,
>Megyek és a fácánt bekebelezem!
>Már mindenki leült falatozni,
>Megyek én is nem akarok kimaradni!

Mrs. Remy:
Ez itt a TTK karaván,
Ahol minden teve nagyon vidám.
Eurot kapunk ha nyertünk,
Ha jók vagyunk datit is gyűjthetünk.

Nem bánod meg ha belépsz,
A datitól majd jól betépsz.xD
Annyi lesz neked hogy csak na,
Nem tudsz vele mit kezdeni majd.

tippi teve:
(gy)önyörű napra ébredtünk,
(ó)vatosan olvassuk a körlevelet,
(gy)önyörű nap elmarad,
(u)tánanézünk a dolognak.
(l)átszik,nem a legboldogabb nap.
(j)átszani majdnem senki nem játszik a levelezéssel.
(á),nem is beteg tapicska mondja egy teve.
(l)iheg,csak liheg,mondja egy másik teve.
(!)írja egy teve.

Miss kiscsaj pupu:
Szenilis néni
>Szenilis egy kicsit a néni,
>Életét mégiscsak éli
>Szennyesből veszi a ruhákat,
>mert számára mosni utálat.
>
>
>Soha nem megy vásárolni,
>Mert mindig elfelejti,
>Azt mondja:
>-Tegnap már voltam boltba!
>
>Unokái szereti szomszéd pedig kedveli,
>Fiatalságára emlékezik,
>Gondolja:Hátha visszaérkezik.
>
>Ágy alá teszi a nutellát,
>Hűtőbe a púderját.
>Barátkozik a medvével,
>Senki nem bírt az eszével.
>
>Tizennyolc után jött neki a húsz,
>Körmeire festékként a rúzs.
>A helyett írt Á-t,
>Kivágott vagy nyolc fát.
>
>Ilyen volt a néni,
>Élete régi,
>Szenilis,butácska,
>A mosást utálja.

Szia teve:
Anonimus

Amikor még kicsi voltam,törékeny és nyegle
Az erdőben sétáltam és felém jött egy medve
Az embereknek elmegy tőled most az életkedve
Mivel a mi környékünkön nincsen élő medve

Lehet hogy egy kecske volt,vagy éppen egy gém
Az is lehet hogy sirály ,vagy lehet hogy jég krém:)
Ne szivassál engemet,igy volt ahogy lököm
Ha ez tényleg igyvolt magamat mindjárt fejbe lövöm.
Itt egy Kalasnyikov,fogjad a kezedbe,huzd meg a ravaszt és löjjél engem s....be.

Teve Elemér Sándor 19:
Teve -baleset

Egyszer velem megesett,
Hogy a tevém elesett.
Sírt ő, mert fájt a lába,
Eltörte tán a kis izgága?

Nem csak húzódás az egész,
Pár nap pihenés pont elég.
Mondja a doktor bácsi fontoskodva,
Ahogy a fájó lábat meg-meg tapogatja.

Adott fáslit a fájós végtagra,
Ha hazaérnek akkor becsavarja.
Nagy nehezen megérkeznek,
Az ajtón be alig férnek.

Aztán mégis beértek,
Egy-egy székre leültek,
Bekötötték a csúnya sebet,
S most már a tűznél melegednek.

Kiriako:
Kínzó Szerelem

Ez az érzelem,
A szerelem.
Melegség tölti el szívem,
Hogyha meglátlak végem.
Izzadni kezd a tenyerem,
Remegni kezd, a karom, lábam, testem.
De ez olyan szenvedés,
Ami rosszabb bármilyen kínzásnál is.
Mert a szerelem nem mindíg kedvez,
Hisz szívem megszakad, mert nem szeretsz.
Érzem ezt a kínzó erőt,
A szerelem uralkodik a testemen és az érzelem tejesen benőtt,
Nem tudok aludni éjjelente,
Mert mindíg te jelensz meg álmomban az elmém előtt.
S a gondolatok kínoznak és ölnek,
Nem tudom mihez kezdjek, mit tegyek?
Hogy vethetnék ennek véget?
Azt mondják az emberek csodás érzés ez,
De ha találkozol vele szemtől szemben,
Majd meghalsz ettől, ami belefészkelt a szivedbe.
Nos a szerelem nem tudni kinek milyen formát vesz fel,
De nekem a szerelem elől, menekülni kell!

Pici Peet:
A te angyalod voltam
>
>
>Hajnalok hajnalán hozzád repülök,
>Nézlek Téged, némán alszol. Felülök
>ágyadra s, álmaidba nézek.
>Pilláidra hosszú s véges álmot hintek.
>
>Véges álmot. S most kacagnom kell
>rajtad. Szívem gyűlöletet ell
>irántad. Fáj, de már nem érzem.
>Tudom, többet Tőled nem vérzem.
>
>Ez boldogít, hogy tehetetlenül fekszel
>S másé már soha többé nem leszel.
>Enyém vagy. Élve, vagy holtan,
>A te angyalod voltam.
>
>Kajánul nevetek s csókot adok
>De választ ajkaidtól, nem kapok.
>S rádöbbenek. Mit tettem?!
>..Szeretetből gyűlöletet elltem..
>
>Szólítalak: Nézz rám, ébredj!
>Felvernélek végtelen álmodból, hogy éledj
>fel. S szemeimből könnyek hullnak reád.
>Újra vérszemet kapok s ordítom: Minden a te hibád!
>
>S te csak szótlanul fekszel az ágyon.
>Ajkad, szól ajkamnak, hogy csókra vággyon.
>Csókolnálak, de ez az álom már elgurult.
>Itt a vég. Testem testedre borult.
>
>
Púposné teve Karamella:
Az én telem

Meleg szobában is hideg a tél,
Ma este a hideg mindenhol él.
Csak a sötét világít az ablakon át,
Nézem, s a szobában is rajtam a kabát.

Fahéj illata ölel körül,
Ott van a polcon legfelül,
Nem érem el,
De nem ugrok fel.
Majd csak valaki leveszi,
És...Jaj ne, az egészet megeszi!
De nem lép most be senki sem,
Jó, talán majd leveszem.

Addig is, gondoltam írok egy verset,
A télről, ami nekem a legkedvesebb.

Mr. Bumburnyák:
Egyik nap, pontosabban kedden
Mikor karavánt kerestem
Az üzenőfalon megláttam,
S nagyon frappánsnak találtam
Épp ennek a karaván nevét
Minek neve Tevékeny Tevék

Ikarus Penny:
Télből a tavaszra

Olvad a hó, a jégcsapok,
folyik a vízesés,
s tudom már,hogy mit hozott
a gyenge napsütés.

Látszik a fű a hó alatt,
és kis fának kis rügye,
és az első hóvirág
halvány szépsége.

A kertben ülve nézem én
a friss,de kék eget,
és hogy a kis napsütés
hogyan ad életet.

Tudom már ,mit daloltak
az érkező madarak:
"A télről a tavaszra
átsütött a nap."

Szerelem istennő:
Ó május ó de szép...
csicsereg a madár, virít a kék ég.
A holdfény süt rá a temetőre éjjel,
hol a sírok közt, egy leányka lépdel.
kezében rózsa, tövissel tele,
kis fehér ujjacskáját megszúrja vele!

odér egy sírkőhöz,letérdel eléje,
lépdel egy kisnyuszi feléje.
beleül az ölébe befészkeli magát,
a kislány feláll,és indul továb.

Ki ér a temtőből, indul haza,
állatok közt van az ő otthona.
erdő közepén él egy kicsi kunyhóban,
s állatok sokasága van ott, valóban.
Élelmet hoz nekik ennivalót,
füvet diót, szalmát és mogyorót.

mivel egésznap dolozott, lefekszik a fölre,
Apját látja álmában, közeledik feléje:
,, Gyermekem legyél jó, jámbor és kedves,
síromon nőtt egy terebéjes egres.
belőle főzzél finomat és jót,
neked és barátaidnak ennivalót."

A kislány felkel, kimegy a temetőbe,
s láss csodát ott termett az egres egykettőre.
magának és barátainak főzött finomat és jót,
ízletes és fiom ennivalót.

Lakjon jól legközelebb nálatok,
a kislány,s barátai az állatok!

Egyszem Teve:

Diák himnusz

Isten álld meg a diákot
Játékkal jó jeggyel,
Nyújts feléje puskatollat
Ha küzd kérdésekkel.
Balsors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhődte már a diák
A csúf ellenőrzőt.

Táskáinkat felhozás
első szent emeletre,
általad nyert szép termet
osztályunk gyermeke.
S merre zúgtak hangjai
fájdalmas csengőnek,
Az iskola rabjai
órára készültek.

Értünk aula mezein
Festményt állítottál,
S tornaterembe
új labdákat hoztál.
Levelünk gyakran plántálád
vad tanár padjára,
S nyögte a statisztikát
az arra járók száza.

Hajh de bűneink miatt
gyúlt harag kebledben,
s elsúlytád "tézéidet"
Dörgő termeidben.
Most gyilkos nyelvtan dogát
Írattál velünk,
majd matekból házi hiányt
vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Igazgató népének,
csevegő hadunk óráin:
"Most már csöndet kérek!"
Hányszor támadt tenfiad
Szép sulim kebledre,
S lettél magzatod miatt
Kukádnak hamvvedre.

Bújt az üldözött,
s felé kar nyúlt a padjába,
szertenézett, s nem lelé
könyvét a táskába'
Pad alá néz, s pad fölé lát,
Atlasz, s füzet mellette,
szóözön lábainál,
s felszereléshiány fölette.

Gyerek állott, most diákronycs,
Szabadság, játék röpkedtek,
Feleltetés, vizsgáztatás
zajlik már helyettek,
S ah kipihentség nem virul
az esti tévézésből,
Fáradtságnak jegye hull
a csúf "tézékből"

Szánd meg isten a diákot,
kit tanárok bántának,
nyújts feléje védőkart
tengerén tananyagának.
Balsors akit régen tép,
Hozz rá nyári szünidőt,
megbűnhődte már e diák
Eme kemény esztendőt.

Petrababa:
>Emlék
>
>Vihar előtt most itt a csend,
>kihalt a táj,
>Az ég felhőktől ellepetten
>Az esőre vár.
>
>Forró nyári zápor,
>Ilyet nem láttam rég,
>de az emlék, melyet szívem ápol,
>a bőrömben ég.
>
>A levegőt szinte harapni lehet,
>tiszta és friss,
>Beszippantani is élvezet,
>érezni is.
>
>Érzem, hogy kezdődik,
>az első csepp lehullt,
>még száz követi,
>és a fájó múlt.
>
>Valami lábamat marja,
>egy fura érzés, mely bekebelez,
>Oldalamat fúrja,
>testem táncolni kezd.
>
>Csak forgok körbe-körbe,
>Vezetni nem merek,
>Az úton mely oly görbe,
> megállni nem lehet.
>
>Ha megállnék,
>Az idővel én is tovaszállnék.
>De nem merek,
>Mert akkor e nap nem lenne több,
>mint puszta emlék.

« előző bejegyzés