TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

TTK-Híradó, május/2. oldal

TTK-HÍRADÓ

(2. oldal)

Állandó riporterünk bellá (Tóth Beáta)

http://www.rtlhirek.hu/cache/leadimages/210877_1219677588_411x310.jpg

Anyák napi készülődés

Betti arról faggatta a Tevékeny Tevéket, hogyan készülnek anyák napjára, milyen meglepetést szánnak édesanyjuknak?

Pihécske (Szandi): „Arra gondoltam, hogy képszerkesztő programmal készítek neki egy képet és kinyomtatom, mellé veszek neki egy szép nyakláncot vagy karkötőt. Rajzórán is készítünk egy kis üdvözlőlapot, amit majd odaadok neki. Ha ebből valamelyik nem valósul meg, akkor arra gondoltam, veszek egy csokor virágot is hozzá. Ennyi lesz az én ajándékom.”

Hallows (Ricsi): „Anyukámnak egy könyvvel készülök, ami tele van idézetekkel, amitől nagyon megszokott hatódni. Remélem, sikerül neki majd örömet szereznem.”

Viky teve (Timi): „Anyák napjára régebben mindig tartottunk az iskolában előadást, most már ez nem így van, saját magamnak kell kitalálnom valamit. Többnyire virágot szoktam adni, rajzolok valami szépet, képeslapot készítek, keresek idevágó verset, idézetet az internetről. Esetleg veszek még hozzá valami apróságot a zsebpénzemből, vagy saját magam tákolok össze valamit. Egyszer vettem már egy szívecskés bizsu gyémánt szívet, anya azóta is őrzi. Neki nem az ajándék konkrét értéke, hanem a szándék számít.” (Hópihus: „Az anyukák már csak ilyenek, Timi!”)

iciipiciikakaóscsiga (Erika): „Anyák napjára általában saját készítésű ajándékot szoktam adni, de időhiány miatt most csak egy csokor virágot fogok és anyu kedvenc csokiját.”

Mikkentyű (Mina): „Egy hímzéssel készülök, ami egy kis díszterítő lesz egy rózsával és egy Édesanyámnak! felirattal. Na meg persze egy csokor virágot is kap majd, amit a telken szedtem tegnap.”

Púpos Pupillácska (Laura): „Én már megleptem anyukámat egy kis virággal, amit én készítettem. A suliban különleges anyák napját fogunk tartani, méghozzá vetélkedőt az anyukáknak, és egyéb ügyességi játékokat!”

Anyák napja – az édesanyák szemével

Riporterünk a velünk tevéző édesanyákat kérdezte: mit jelent számukra ez az ünnep?

„Az anya, az igazi édesanya a legcsodálatosabb ember a világon: ő a tündéri hang, aki jó éjt kíván; aki mesél neked egy vidám nap után.” (Pán Péter c. film)

Hópihus (Nóra): „Mint minden édesanya számára, számomra is ez az egyik legszebb ünnep, attól a pillanattól kezdve, ahogy gyermekem van: vagyis immár 13 éve. Alig várom most is! Zsuzsi saját készítésű ajándékokkal szokott meglepni, mivel eddig zsebpénze még nem nagyon volt (valahogy fel sem merült, nem volt rá szüksége). De az idén már van - kíváncsi vagyok, mire számíthatok!

Mikor kicsi volt, óvódás, kisiskolás, az anyák napi ünnepségre mindig zsebkendőkkel felszerelkezve mentem – soha nem maradtak el a meghatottság könnyei. Azóta iskolai ünnepségek már nincsenek, hisz a hetedikesek már nagyok – de a könnycseppek csak megjelennek, évről évre. Elnézem néha ezt gyönyörű nagylányt, akivé lett – és eszembe jut az édes csöppség, aki volt; és máris ott csillog a könnycsepp. Persze, titokban, ő ne lássa: még nem értené. De majd megérti, ha ő is édesanya lesz – biztos vagyok benne, hogy az anyukák tudják, saját tapasztalataikból, miről beszélek! (Emlékszem, kicsi lány koromban egyszer az én édesanyám is könnyezett anyák napján – én pedig megijedtem, hogy most mi rosszat tettem, amivel megríkattam? Persze, azóta már tudom, honnan jönnek ezek a könnyek: az édesanyák szívének legmélyéről.)

De mióta a TTK létezik, nem csak Zsuzsitól, igazi gyermekemtől kapok ajándékot ilyenkor, hisz itt vannak „fogadott gyermekeim”, a Tevékeny Tevék is. Tavaly pl. egy nagyon szép honlapot állítottak nekem össze - valóban meglepetés volt, titokban készítették. Ez az, nézzétek meg Ti is! hopihusnak.mlap.hu”

Nelissza (Kati): „Természetesen nagyon fontos számomra és szeretet-teli dolog az anyák napja. Az is igaz, hogy nemcsak azon az egy napon kell egymást szeretnünk! De fontos ez, hiszen az ember addig marad gyerek amíg él az édesanyja - és én ezt pontosan tudom, hiszen még én is gyerek vagyok (hála az Istennek)!

A lányaim, Timi és Réka virággal és verssel szoktak köszönteni és a kicsiknél az iskolában is van mindig megemlékezés. Ezen a napon próbálnak még figyelmesebbek lenni velem és kellemes a hangulat. Ennyi lenne, amit gondolok róla. És még valami: szeresd Te is az anyukádat, mert megérdemli!”

kuss-kuss (Kati): „Hát ez nehéz, nagyon nehéz kérdés! Valahogy nehezebben lehet leírni, nehéz írásban visszaadni azt az érzést – ezt át kell élni! Remélem előbb-utóbb mindenkinek megadatik ez az élmény!

Anyák Napja - csak azt tudom, hogy ilyenkor mindig megtelik a szemem könnyel.

Amikor felköszöntöm édesanyámat, meglátom ráncos arcát, öreg szemeit, ahogy engem figyelnek: még mindig az ő pici kislánya vagyok! Az is maradok még akkor is, amikor már nekem is unokáim lesznek, ha megéri azt a szép kort, hogy dédi mama legyen! Még mindig úgy beszél, kér és figyelmeztet, esetleg utasít, mint amikor még együtt éltem vele gyermekként. Néha zavaró, néha megmosolyogtat - és bizony néha bosszant is. De ez van: ő az én Édesanyám!

A gyermekeimmel kapcsolatban az érzés sokkal összetettebb és kimondhatatlan! Teljesen más, mint amikor én köszöntöm fel az édesanyámat! Akkor, amikor a pici, a legkisebb gyermekem is elém áll, elmondja pöszén azt a pár sort, amit a lelkiismeretes óvónők megtanítottak neki; a kisebbik fiam izgulva, elcsukló hangon, szemét lesütve mondja a megtanult versét; amikor jön a nagy fiam egy száll virággal, nem mond semmit csak két puszit ad; aztán a nagylányom jön egy maga rajzolta rajzzal, ahol mi, szülök vagyunk az előtérben… Mind-mind különleges és mégis egyszerű gesztusok! Még most is, ahogy próbálom neked megfogalmazni ezt érzést, még most is könnybe lábad a szemem…

Anyák napja - ebben a két szóban annyi, de annyi szeretet, boldogság, érzés, érzelem van, hogy ez kimondhatatlan és leírhatatlan!!

Hát, Betti, kifogtál a kérdéseddel rajtam! Én nem tudom neked jobban leírni és elmondani az anyák napját! Nekem mindent jelent: az életet!”

Bubu10 (Csilla): „Mivel óvónőként dolgozom, megosztom veletek, hogyan várjuk az ovisokkal a nagy ünnepet: ez az időszak számunkra készülődést, titkolózást, versek, énekek tanulását, ünneplést, könnyeket jelent. A gyerekek már az oviban érzik, hogy ez egy kicsit más nap. Igaz, ebben a korban még mások az érzelmi kötődések, más a szülő-gyerek kapcsolat. Mi idén egy barkácsolós-játszós délutánra hívtuk meg a nagyikkal együtt az anyukákat. Jó sokan együtt voltunk! A végén néhány verssel, énekkel és virággal köszöntöttük az édesanyákat és nagymamákat.

Anyák napja otthon: egy szál virág, egy kis csoki, egy ölelés, még több mosoly. Gyerekkoromban ilyenkor a nővéremmel többet segítettünk anyunak a konyhában vagy a takarításban. Előfordult, hogy megleptük egy reggelivel a családot. Mindig készítettünk valami apróságot, amit mi találtunk ki. Általában összedolgoztunk, együtt készültünk.

Olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy az én gyerekeim sem feledkeznek meg erről a napról. Mindig megköszöntenek egy szál virággal! Engem is leptek meg reggelivel, kézimunkákkal, szívecskékkel, versekkel.

Ez a nap is jó alkalom, hogy együtt legyen a család, de úgy gondolom, nem csak egy nap van az évben, ami az édesanyámnak szól. Bár ritkán tudunk találkozni, telefonon szinte naponta beszélünk. Szerencsésnek tartom magam, hogy felnőttként még mindig mellettem van és számíthatok rá.”

Boldog anyák napját, Hópihus!

És idén is meglepivel készültek a karaván tagjai Hópihusnak, 900-valahány Tevékeny Teve „anyukájának” anyák napjára – és ismét titokban.

Hópi az ajándékról a nagy nap reggelén cseten értesült, amikor két szerkesztő (Ricsi és Peti), elárulta, hogy bizony mi sem feledtünk ezt a napot, és meglepetéssel készültünk - és hivatalosan átadták a munkánkat.

Fogadd szeretettel ajándékunkat, Hópi : atenapod.mlap.hu

BOLDOG ANYÁK NAPJÁT!

Legyen Ön is Milliomos - új műsorvezető: Zsani

A már megszokott műsorvezetők, Hópihus és Máté mellé, egy újabbat köszönthetünk, Zsani személyében.

Ő az, aki tudja mikor kell segíteni, és szólás nélkül ott van, magától ajánlkozva. Ez most is így történt, hiszen Hópihusnak csak junior kérdései vannak – ezt pedig a karavántagok többsége, a nagyobbacskák legalábbis, a kisujjából kirázza. Szükség volt hát felnőtt Milliomos-kérdésekre. Ezek Máténak vannak, így lett Hópihus játékvezető társa – és most még valaki csatlakozott játékot vezetni: Zsani. Neki is megvan a felnőtt Milliomos, így hétvégente be tud segíteni Máténak és Hópinak.

Az első alkalommal sokan a játék kezdetét, amikor Zsani bejelentette, hogy kezdünk. Mindenki nagyon nézett, hiszen Hópihust vártuk. És azt mondogatták „Milliomos a mi Hópink nélkül? Hogy lehet ez?” Hát így: adott egy segítőkész lány, aki megbirkózik a feladattal, nem hátrál. Ezzel segítve Hópihusnak, Máténak, de a játékosoknak is, hiszen nélküle a nagyobbak nem tudnának játszani.

Zsani határozott, jól ismeri a szabályokat, őt becsapni nem lehet.

Fogadjuk szeretettel „Vágó” Zsanett műsorvezetőt - kéz és lábtörés a vezetéshez!

Egy mini-interjú az új játékvezetővel:

- Milyen ez az új kihívás számodra? Szereted csinálni?

- Nem mondanám kihívásnak, nagyon tetszik, és igen, szeretem ezt csinálni!

- Hogyan telnek azok a esték, amikor játékot kell tartanod, és ugye figyelni ok-sok mindenre, pl. arra, hogy ne csaljanak a játékosok?

- Szerencsére nagyon hamar észreveszem, hogyha valaki csal, ráadásul nagyon sokan meg is írják nekem, hogy valami nem stimmel. Persze van taktikám a csalók ellen is – de ezt most nem árulom el, hátha még szükség lesz rá!

Piros adminunk ismét segített

Immár nem először történik, hogy a fórumunkon fura figurák garázdálkodnak. Legutóbb ismét Imperator próbálkozott, akiről a múlt hónapban már olvashattatok a Híradóban, egy újabb tevével, Alvarezzel, akit beléptetett a karavánba, megvárta míg eltelik 7 nap, hogy a fórumra írhasson. Nem várt egy nappal se többet, máris gyalázkodni, szitkozódni kezdett. A célpont most is Hópihus volt és „lánya”, pihécske. Imperátornak még mindig nem sikerült felfognia, hogy pihécske nem Hópihus lánya, szegény most is kapott tőle bőven.

Bár már majdnem éjfél volt, a cseten még sokan voltunk, így azonnal szóltunk róla HARD-nak, az egyik piros adminnak – és percek múlva Alvezer már nem létezett, HARD kizárta. Utána már csak egy dolog maradt: rendbe tenni a fórumot, eltüntetni róla a szitkokat. Jól bevált módszerünk már erre, hogy teleírjuk viccekkel a fórumot – így másnap reggel az ébredők már csak ezeket látták.

Május utolsó vasárnapja: gyereknap

Betti arról faggatta az érintetteket, a gyereket, ki hogy ünnepli a gyereknapot?

"A gyermek szeme a jövő tükre. Jaj annak, aki elhomályosítja!" (Juhász Gyula)

Hallows (Ricsi): „Gyermeknapon általában helyi programokra szoktam elmenni, bármilyen nagy is vagyok, nagyon szeretem az efféle ünnepeket.” (Betti: „Ricsi, nyugi, én is szeretem őket – pedig én már nálad is nagyobb vagyok! :D”)

lilaa. (Szandi): „Nálunk gyermeknapon van a parkban ilyen ünnepség-szerű: fellépők, meg ilyen mindenféle árus, és oda szoktunk kimenni. Anyáéktól ajándékot szoktam kapni, de azért kényeztetni nem szoktak!”

iciipiciikakaóscsiga (Erika): „Még nem tudom. Általában ilyenkor fagyizni szoktunk, nézelődni és néha még kapok is egy-egy ruhadarabot.”

hermiony (Bea): „Gyermeknapkor nagy felhajtás lesz a suliban, ami a kisebbeknek szórakoztató, nekünk meg fárasztó. Kétszer fogok fellépni - azt hiszem egymás után - először a Gernyeszegi Kópékkal (ezzel voltunk Szilágycsehben is, és ezzel a színdarabban megyünk majd e hónapban Marosvásárhelyre is), másodszor pedig az Ichtüsz Ifjúsági csoporttal - ebben szerencsére csak néhány mondatom van. Szerintem ennyi lesz számomra a gyermeknap.”

dorcíí (Eszter): „Leginkább a családdal együtt vagyunk, szórakozunk - de nálunk mindennap gyereknap van, mindig elvagyunk kényeztetve. De ilyenkor elmegyünk általában strandra vagy nyaralni. Hát ahogy jön. Ilyesmi!”

« előző bejegyzés