TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

tehetségkutató - meseírás1.

Yammie:
Élt egyszer egy fiú,aki egy nagy városban ,Szegeden lakott.Jól érezte magát itt de sajnos el kellett költözni Szentesre.Nem volt valami a szentesi iskolába járni,de amikor belépett az ajtón,végig nézett az osztályon látott egy nagyon szép lányt,akit Annának hívnak.Beleszeretett.Egy nap segítséget kért egy tudól aki mindenre tudta a választ.Segítséget kért tőle hogyan mondja el hogy szereti.Egy nap elmondta a lánynak,és a lány aztválaszolta a beválás után:Jó hogyelmndtad,én is néztelek sokáig,de egyre jobban elment a reményem,de én is szeretlek!.Ezóta boldogan ,folyton együtt vanak.
Máig is élnek,ha meg nem haltak,de biztos nem haltak meg:)

Lazulós:
Egyszer volt, holnem volt , volt egyszer 1 teve. A neve: Lazulós volt. De nagyon rosz volt a kedve, mert kirugták minden karavánból. éppen a megfelelőt kereste . Meséltek neki egy olyan karavánról , ahol még senkit se rúgtak ki.Nagyon kedves karivezetője, és toborozója volt. Ennek a karavánnak sok jó tulajdonsága volt: játékok , kacagás, barátszerzés! És több mint : 2000 tevékeny teve . nem is kell mondani , ez a Lazulós teve azonnal belépett. Ő is már tevékeny teve . Nem is kell mondanom a karaván nevét ! Hát persze a neve :
Tevékeny Tevék Karaván ( TTK).
Azóta is boldogan él Lazulós
itt a vége fuss el véle!

Kis Zsanett:
Nálam 3 és fél évvel idősebb barátnőm egyik nap azt mondta nekem:
"Képzeld, Niki, van egy olyan oldal, amin tevét lehet nevelni. Megmutatom!"
Megmutatta a csodás TC-t, és egy tevét kértem, akit már több, mint 1 éve nevelek. Annyira tetszett ez a dolog, hogy több tevét is vállaltam, és meg volt nekem legalább 10-11 tevém. Anyu sokkalotta, mert látta, mindig velük foglalkozom. El kellet adnom egy csomót, mint össze 3-at tartottam meg. Krisztivel csináltunk egy közöset, és utána pedig megcsináltam Kis Zsanettot. Nagyon kedves számomra.
Azt kérdezed, Kedves Olvasó, hogy keveredtem ide, mindjárt elmondom!
Ahogy nap, mint nap néztem a tevém, egy hírdetés láttam, valami ilyen felirattal:
"A legis legjobb kari: Tevékeny Tevék!"
Csodálkozva olvastam, gondoltam, megnézem, mi lehet ebben a kariban.
Lelkesen beléptem, és rengeteg játékkal, nyereménnyel találkoztam. Megismerhettem a karaván csodás vezetőjét, tapicskát, Hópihust. Nagyon örültem, de voltak it is kalandjaim:
Hétfő lehetett, amikor bill.rajzverseny volt. Elküldtem rajzomat, és HARMADIK HELYEZÉST ÉRTEM EL!!! Csuda jó érzés volt számomra. Különdíjjas is voltam, az is jó volt, kezd gyűlni a pénzem az egy datira, de arra még várnom kell. :) (Kihangsúlyzom, hogy NEM A DATI MIATT JÖTTEM IDE!!!)
Az új évi datolyasorsolást ÉN NYERTEM MEG!!!! Hú... Milyen boldog voltam!! Azóta is meg van, nem költöttem el, semmi képpen sem!!
Mielőtt a LÉNYEGHEZ érnénk, egy SAJÁT KÖLTEMÉNYŰ verssel szeretném elmondani, hogy érzem magamat:

Nézem, nézem, nap, mint nap a tevém,
Egyszer csak valami megakad a szemén.
Egy olyan üzenet az üzifalon:
"TTK a legjobb"

Elolvastam a leírást,
Egy teve sem vitás!
Megismertem e karaván vezetőjét,
És legfontosebb jellemét.

Nagyon örülök, hogy tagja lehetek a karinak,
Semmisem hiányzik, nincs veszekszés, és vita!
Ennyit mondott a tevém:
"Azt hogy beléptem, nem bántam én!!

A tevém is, én is nagyon boldogok vagyunk, mert ilyen kari kevés van a TC-n. Szeretném, ha az egész világ, vagy az összes teve tudomására menne, hogy ennél a karavánnál én jobbat nem tudok mondani.

Tapicskának mindig olyan játékok jutnak eszébe, ami másnap nem. Például nem hagyja, hogy karitagok búslakodjanak, datisorsolással feldobja a kedvüket. Az elmaradt hírdetéseket MINDIG bepótolja, az elhalasztott játékokat sosem hagyja ott!!

Dicséretet érdemel a karaván, a vezető, a segéd, a két Tanácsadó, felelősök, és még sorolhatnám, de ha le szeretném rövidíteni, egyszóval: MINDENKI DICSÉRETET ÉRDEMEL!!!

Máig a napig nem léptem ki a kariból, és amig csak vagyok, ITT NEM HAGYOM SZERETETT KARIMAT, BECSÜLET SZÓ!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
*****~~~~~*****~~~~~Vége~~~~~*****~~~~~*****

Miss Salamon Barbi:
Nóri érdekes kalandja

Nóriék Tuzéniába utaztak nyaralni egy hétre. Egy ötcsillagos szállodán szálltak meg,olcsó program járt hozzá:a tevegelés.
Egy ilyen terepjáró szerű kocsit béreltek,amivel elmehettek a sivatagig. Ám megláttak egy magányosan kobórló tevét. Kissé szomorkás arca volt,kb.1 éves lehetett,a szőre világosbarna színű volt,és 2 púpos.
Nóri amint meglátja a tevét,hosszasan kérdezgeti a szüleit:
- Anyu,apu ott kószál magában egy teve! Odamehetek hozzá?
- Vigyázz kicsim! A tevék karavánokban vannak. Ő lehet,hogy megvadult és azért itt hagyták egyedül- mondta Nóri apukája.
- De apu! Ő még kicsi...szerintem elkószált a családjától.
- Na jó,kicsim! De ha bármit csinál veled,ne vegyél hibásnak!

Nóri ahogy közeledett az állathoz,a teve annál jobban felemelte a fejét. Látszott,hogy örült a kislánynak.
- Szia teve!-mondta neki Nóri és megsimogatta
Késöbb odament a lány édesapja is.
- Hát igen...ez tényleg elkóborolhatott.Viszont úgy látom,jókat lehetne tevegelni rajta.
- Elkóboroltam!-mondja a teve.
Hát Nóri,tátra nyílt szemekkel nézte,hogy megszólalt a teve.
- Szia teve! Hogy hívnak,melyik karavánból származol?
- Pupilla vagyok és a Tevékeny Tevék karavánból kóboroltam el. Szeretném ha visszavezetnétek-mondta kérlelve.
- Szerencséd van! Az én tevém is abban a karavánban van! -mondta a kislány mosolyogva-De várj,fel kell hívnom a karivezető teve,tapicska gazdiját,Zsuzsit!
- Szia Zsuzsi! Az egyik karitag elkóborolt. Tudnál segíteni rajta?
- Persze! Mondd,hogy hova és odaküldöm tapicskát. Egy pillanat,és ott lesz!
Nóriék legnagyobb ámulatára ott termett egy teve,tapicska. Mondja tapicska:
- Szia Pupilla! Gyere a gépembe. Ott van a bokorban!
- Tapiiiiii! Megyek máris:)

Tapicska visszavitte a TTK-ba Pupillát,Nóriékat pedig az idegenvezető néni elvitte a tevékhez és jót tevegeltek Nóráék.
Ez lett a kislánynak és a családjának is a legemlékezetesebb nyaralása.

Dr. NovákKrisztina:
Egy teve mennyország béli beszéde
Egyszer volt, hol nem volt:volt egyszer egy teve.Elindult,messzi-messzi tájakat felfedezni.Bandukolt éjjel,nappal,mígnem egyszer összeesett.Lihegve könyörgött:
-Valaki jöjjön,s itasson meg!Kérem!Elfogyott a víztartalékom...Meghalok!
Ekkor egy hatalmas fehér szellem,s mögötte felhőkön ülve,vagy állva teveangyalok fehér ruhában leszálltak elé.
-Elérkezettnek látja legmagasabb rangú vezetőnk, hogy segítsünk.Ha nem tudsz felkelni ettől-meghalsz.
A teve-angyal letérdelt,s egy itatót tele vízzel lerakott a teve elé.Ha felállsz,és megiszod,megmenekülsz,de ha nem! meghalsz.
A teve mivel nem bírt felkelni,felemelték a teve-angyalok,a NagyTeve jogarjával megütötte fejét,és jobbra mutatott,ami azt jelentette,hogy a pokolra kerül.
Napok,hetek,sőt! hónapok teltek el.Csütörtökönként "látogatási idő volt",amit a mi Pupákunk soha ki nem használt,csakis a 34.hét csütörtökjén.
Átment a mennyországkapuján,ahol a tevelányok esedeztek elé,hogy jöjjön hozzá.Hát,vette a bátorságot,s elindult a NagyTevéhez.
-NagyTeve!Te miért a pokolra küldtél engem,amikor soha nem vétettem senkinek?!
-Mit gondolsz,most elősször látnak téged a tevelányok,s mégis eléd esedeznek.Akkor,ha itt lennél,engem ki szórakoztatna táncával?!
-Aaarggh...

NeoCitran:
Az ici pici nyuszika
1. rész: Mikor az ici pici nyuszika hős lett
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nyuszika.De ez a nyuszi nagyon pici volt ezért nevezték ici pici nyuszikának. Egyszer a teknősbéka bajba került.Kiabált a teknős de senki nem hallotta csak a nyuszi.Rögtön oda is szaladt. Látja beszorult Teki egy gödörbe.
-Most mit tegyek?-gondolta.Hívjak segítséget?!Á az sokáig tart!Megpróbálom kihúzni.
-1,2,3,4 húzzz!
És már kint is van Teki a gödörből! -Jé nyuszika te megmentetted az életem!Hogy háláljam meg? -Á semmiség ne törődj vele.Nem kell meghálálni!
-Jó ha nem most de egyszer még meghálálom!De addig is köszönöm hogy megmentettél.
Eltelik pár nap nyuszika pedig kap egy meghívót egy buliba.
-Elmenjek vagy ne?-gondolta.
-Elmegyek úgy is rég voltam buliba!
Szépen kiöltözött felkötötte nyakkendőjét , beköttötte a cipő fűzőjét és megfésülködött.
El is indult.Megy-megy látja tiszta sőtétség van a buliteremben.Benyit és ezt hallja:
-Mostmár hivatalos hős lettél!
És előugrik a hatalmas tortából a teknősbéka ezután ezt mondja:Látod mondtam hogy egyszer még meghálálom!
Nagyon szépen köszönöm!Nem kellett volna!
Ahogy ez a szó elhangzott oda repült hozzá bagoly polgármester és átnyújt neki egy hősöknek járó jelvény és ezt teszi hozzá:
-Megérdemled ici pici nyuszika!Kimentetted Tekit a gödörből!
-Köszönöm!De most már mulassunk!
-Úgy van!-mondta Teki!
És még most is mulatnak ha el nem fáradtak!

DrÁgAzSáGg:
Egyszer volt, hol nem volt, a sivatag kellős közepén élt egy teve. Púpi Papi lakott ott, aki már nagyon-nagyon öreg volt. Olyannyira, hogy haldokló ágyához jegyzőt hívatott, s lejegyeztette a végrendeletét. Gazdag volt, ismert egy aranybányát, nem messze a hazájától. Ezt a bányát, amit csak ő ismert, fiára, Púpos Dromedárra hagyta, aki a sivatag keleti részében élt, messze Púpi Papitól, az ő apjától, akit kiskorában elveszített, mert óriási porfelhőbe keveredtek, miközben vándoroltak néhány barátjukkal, és a kis tevét eltakarta a por, és elfújta a szél.
A fiú nyomorogva élt, a bányászatból csak ennivalóra futotta. Mindenki szerette, mert okos volt, és jószívű. Ő nagyon szerelmes volt egy lányba, Miss Tevus Barbiba, és Barbi is szerette őt. Megkapta az apja végrendeletét, amiben az állt, hogy apja látni szeretné őt, és hogy látogassa meg őt Púposka városában, a Sivatagi Vízeső utca 57. szám alatt. Púpos Dromi, amikor végigolvasta, egyből útnak indult, és vitte magával Barbit, és leghűbb barátját, Dr. TevElemért. Amikor az apja ágyánál állt, Púpi Papi megmondta neki a bányához vezető utat, és Dromi kezében utolsót lehelt. A temetés után útnak indult barátaival. Harcolt a porfelhőkkel, megküzdött az ellenséges tevékkel, az útonállókkal, bátran és hősiesen, kitartással és önfeláldozással eljutottak a bányához. Hat napig ástak, ástak, egész álló nap, és éjszaka pár órácskát pihentek. De megvolt az eredménye a sok munkának és kitartásnak. A hetedik napon, amit a Sivatagi Sziklások között töltöttek, ráleltek a sok aranyra, ezüstre és gyémántra. Már csak egy akadály volt: hogy viszik mindezt a kincset haza? Még ha apránként is vinnék, biztos minden lépésüknél akadna valaki, akivel csatát kellene vívni, hogy náluk maradjon egy gyémántgyűrű, ezüstfülbevaló vagy egy aranylánc. De ők kockára téve a bánya felfedezését és az életüket, elindultak a hazájukba, az Örök Sivatagi Tevék országába. Az eldugott Titkos Tevecsatornán át akadály nélkül elérkeztek három nap alatt Egypúpocska városába. Bementek a híres Kocsmázó Tevék fogadóba, ahol kibéreltek egy szobát, ami nagyon drága volt. Feltűnt ez a kegyetlen és kapzsi fogadósnak is, Piszkos TeveAladárnak. Egy éjszaka, mikor már Dromi és TevElemér horkoltak, és Barbi pedig eljátszotta, hogy alszik, mert látta felcsillanni a fogadós szeme sarkában a kapzsiságot, amikor egy gyémánttal kifizette Dromi a fogadóst, és félt, hogy egy éjszaka álmukban megtámadja őket. Megérzése nem csalt, a fogadós egy furkósbottal indult meg Dromi felé, hogy leüsse, de Barbi nagyot sikoltott, mire felkelt TevElemér, gyorsan felkapcsolta a villanyt, és meglátta Piszkost, miközben furkósbottal a kezében jó barátja felé fordult. Erre felkelt Dromi is, és azonnal elhagyták a fogadót, visszavéve Piszkostól a gyémántot. Ezentúl jobban figyeltek, készpénzzel fizettek, és mostmár csak az útonállókkal kellett megküzdeniük.
Útjuk során sok barátot szereztek, minden rosszakarójukkal elbántak, és épségben, egészségben tértek haza. Nem volt többé anyagi gondjuk, Dromi apjának minden nap hálát adott, hogy még halálos ágyánál sem felejtette el, hogy van egy fia, aki valahol réges-régen vár rá. Dromi feleségül vette Barbit, és TevElemér pedig Tevike Krisztit, akit útjuk során szabadított ki egy útonálló karma közül. Mindannyian boldogan, békességben éltek, és Dromi átadta fiának a bánya titkát, a fia az ő fiának, és még talán most is valamelyik utódja azon van, hogy megtalálja a bányát.

Tevékeny tevécske:
Coccolino

Zsófinak egyszer gyönyörű karácsonya volt. Egy gyönyörű ajándékcsomagban egy aranyos macit talált. Pont mint amilyenről álmodott: volt neki egy kis kendője, melyből már a nevét is tudtuk: Coccolino, ugyanis rá volt írva szépséges betűkkel.
-Ez a maci, amiről mindig is álmodtam! Gyönyörű!- kiáltott a kislány.
Anyukája nagyon örült neki.
Eltelt pár év. Lassan a 4. is, mire végre újra kezébe vette, és könyezett. Könyezett, mert így elhanyagolta. Azt gondolta:
-Biztosan ő is sír. Így nem vigyázhat semmire a gazdája!!- érezte meg.
-Hogy szerezzen neki örömet? -kérdezte magaban. Arra gondolt, hogy mindig vele alszik, mindig ad neki enni. Így is lett. Coccolino egyre mosolygósabb lett.
A kislány megfogadta, hogy minden nap vele alszik, és még kirándulni is viszi.
Soha többet nem fordulhat elő, hogy ilyen történjen. Zsófi már 10 éves, 5 éves a macija. Nagyon vigyázni fog rá! Bizattok benne ti is!

Ez a történet Coccolinoról és rólam szólt. A maci az enyém, neki pedig a gazdija vagyok én! Remélem, tetszik a mese!

Miss. Milla:
Egy születés nap
Hol volt hol nem volt TeveClub hihetetlen földjén élt egy teve.Ezt a tevét kipöcinek hívták.Kispöcinek sok barátja volt.a teve anyukája minden alkalommal elfelejtette kisfia születésnapját.De ebben az évben így szól a férjéhez.
-Jani te!Szegényke idén jó fiú vólt!Kaőjon valamit születésnapjára.-mondta kispöci anyukája.
-Julka!halod-e asszony!Igazad van.Kapja meg a teveclub karavánt.most alapítottam.ajd az övé lesz.-mondat az apja
tel
tek múltak a hetek.Elérkezett kispöci szülinapja.
-óóó!nem baj!Majd a barátaimtól kapok ajándékot!-mondta semmitse sejtve a teve.
miután le ért nagy bulit talált a csúnya koszos nappaliba.
-Boldog születésnapo-kiáltotta mindenki.Hisz ottvolt kispöci anyukája,apukája és barátai.
Ilyen boldog születés nappal lett a teve 10 napos.
BolDOG születés napot kispöcinek!

« előző bejegyzés