TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

TTK-Híradó/április

TTK-HÍRADÓ
A TTK állandó riportere: bellá (Tóth Beáta)

Április bolondja
Riporterünk arról kérdezősködött, ki hogyan tréfálkozott ezen a napon?

Csigu (Niki): „Szerintem április elseje nagyon jó nap a viccelődésre és a szórakozásra. Ilyenkor a suliban is kicsit többet bohóckodunk és mókázunk. Igen, tréfáltam meg ismerősöket, pl. a cseten megtréfáltam HARD-ot, és még pár embert. HARDot azzal, hogy van kiskutyám, a többieket is hasonlóval.

icipicii (Erika): „ Na ez nem lesz nagy interjú, mert én már nem voltam akkor suliban, mert nekünk szünet volt már. Amúgy én igazából nem nagyon látom értelmét, de azért elszórakozunk.”

Zsaniiii (Zsanett): „Úgy gondolom, hogy ez a nap nem felesleges, és igen, egy csomó embert megvicceltünk a barátnőimmel, és még egy-két tanárt is, de köztük sokan nem dőltek be nekünk.

Hallows (Ricsi): „Április 1-jén mi mindig megyünk iskolába, ezen a napon az iskola igazgatója egy diák. Ez úgy történik, hogy hétfőn és kedden lehet kampányolni, szerdán kampánycsend van, és maga a szavazás. Aki megnyerte, annak be kell tartania az ígért programjait. A sok program mellett, amihez hozzá tartozott az is, hogy az első három órát mi tarthattuk, várt ránk az évfolyam-vetélkedő, amit minden évben más osztály szervez. Idén a mi évfolyamunk érhette el az első helyet. A nyeremény egy pindur pandúros torta volt - én kaptam Csuporka szemét! Egyszóval jó volt!

Húsvéti készülődés
Riporterünk arról faggatta a karaván tagjait, hogyan készülnek a húsvétra

florcsy (Flóra): „Húsvétra általában tojást festek, búzát ültetek, és egy masnit akasztok a nyuszimra - ami úgyis le kerül róla 2 perc alatt, mert nem szereti. Kiviszem őt az udvarra és ott van a családdal egy ideig. Mama szokott főzni, én sütöm a sütit! Különleges szokások nincsenek. Szomszédokkal szoktam lenni másnap. És úgy megyünk locsolkodni. Mármint mi a fiúkat. Fiúk meg a néniket. De igazából jó szokott lenni, mert egész nap együtt vagyunk az "egész" utca. Nem tudom, idén így lesz-e de remélem, igen. Mert én egyébként apun és papán kívül nem várok locsolókat. Bár szoktak csengetni, de nem nyitok ajtót. Hagyjanak békén! Ez az ünnep néha jobb szokott lenni, mint a karácsony, nagyon szeretem!”

Viky teve (Timi) és kishúga, Némród (Réka): „Nálunk különleges szokás nincsen, annyival tudok készülni húsvétra, hogy tojást festek, és szépen kiöltözve várom a locsolókat. Szeretem ezt az ünnepet, kivéve, ha valaki szódásüveggel állít be, és jól lefröcsköl - mert hogy már egyszer ez előfordult. Húgom jobban várja a húsvétot, még kicsi, és kíváncsi, mit hoz a húsvéti nyuszi.”

hermiony (Bea): „Nálunk Gernyeszegen (Erdélyben) az a szokás, hogy a fiúk a lányoknak fenyőágakat visznek, amiket másnap a lányok szülei kiszegeznek a kapura. Ezek a fiúk locsolni is jönnek és nekik külön csomagot szokás készíteni (csoki, zsebkendő, tojás és pénz). Idén csak egyet kaptam - bezártam a kaput (a rekordom eddig 23, és a falunkból a legtöbb 50 körül szokott lenni). A nagyobb fiúk éjjel „működnek”, amikor a kiszemel lány kapuját ellopják, vagy behintik fűrészporral az udvart és hasonlóak - eddig ilyenekhez még nem volt szerencsém. A locsolókat mindig vártam, de idén, nem tudom miért, nem várom őket – talán, mert egyedül leszek itthon.”

Aerrow (Fanni): „Nem szeretem különösebben a húsvétot, lényegében csak annyit jelent nekem, hogy anyuval tojást festünk, és várjuk a locsolókat. Akiket persze én nem nagyon szeretek. Piros tojást adni viszont imádok, az annyira jó dolog! Kár, hogy most már a fiúk nagy része pénzt akar kapni, szerintem ennek így nincs nagyon értelme.

Pihécske (Szandi): „Nos, legszívesebben kizárnám a locsolókat! Mivel fogadom őket? Én semmivel, anyáék vendégül látják őket, én meg bejövök a szobába (persze miután meglocsoltak). Amúgy csak a családból jönnek a locsolni, nem jött még idegen, de nem is akarjuk. Szerencsére most itthon húsvétolunk, mert ha a mamánál rengeteg a locsoló! A lényeg, hogy ki nem állhatom ezt az ünnepet!

Hogyan locsolkodtak a fiúk az idén?
Betti arról kérdezte a fiúkat, tartják-e ezt a régi hagyományt, kit és hogyan locsoltak meg az idén?

syvan(gyuri): Mivel a szüleim református iskolába írattak be annak idején, eleve a neveltetésem része volt a Húsvétnak, és történetének ünnepe, ismerete, így egész kiskorom óta járok locsolkodni ide-oda, s családon belül is. Idén először voltam az osztálytársaimmal is meglocsolni a lányokat, én nagyon élveztem azzal a sok bohóckodással együtt, amit a fiúkkal elkövettünk út közben. Várni igazából nem várok semmit, csak szeretem az ünnepe(ke)t, szeretem és tisztelem népi hagyományainkat, valódi értékeknek tekintem őket, bár persze azért jól esett az az egy-két puszi, és csokitojás, netalán a „mini terülj asztalkám”, amivel megleptek minket a hölgyek (annak ellenére, hogy szifonnal, és vödrökkel áztattuk őket széjjel). Sajnos aztán útközben el kellett válnom társaimtól, hogy a nagyszüleimhez menjek, és így már nem részesültem az utolsó "támaszponton" történő ellentámadásban, amit a lányok intéztek az osztálytársaim ellen vödörrel, illetőleg slaggal. De azt hiszem, enélkül is maradandó élmény lett az első ilyen kirándulásom.”

Vortigon: „Hát igazából nagyon nem szoktunk locsolni. A rokonokat igen (most elmaradt, mert nem volt rá idő, így csak apukám anyukáját tudtuk meglocsolni), de igazából csak a húsvéti nyuszi szokott hozni finomságokat, és azt eszegetjük. Idén Ausztriában húsvétoltunk, nagyon jó volt, voltunk Bécsben, bolhapiacon, nem vagyok németes, nem tudom hogy írják, "Snéberg"(Hóhegy), ott is voltunk kicsit hegyet mászni meg hógolyózni - bár ez nem húsvétolás, de húsvétkor csináltuk. A húsvétolás az csak a nyuszi volt (láttuk is!), meg miután hazaértünk, a mamám. De különösebben nem szoktunk locsolni, inkább elutazunk, kirándulunk, vagy van valami különleges program.”

Hallows (Ricsi): „Régen húsvétkor még minden lányismerősömet meglocsoltam, buzgón tanulgattam a verseket. Mára sajnos ez már nem így működik, legalábbis nálam, meglocsolom a családtagokat, és sajnos ennyi… Eltűnt belőlem a húsvét szelleme…”

A legtehetségesebb rímfaragó

A TTK történelmében, egy újabb tehetségkutató nyertest köszönthetünk. A márciusi, rímfaragó tehetségkutató győztese Vizen, azaz Gábor lett.
Nyertesünk, minden egyes fordulóra lelkiismeretesen írta verseit, egyre jobban elkápráztatva bennünket, hiszen mindenre nagyszerű versekkel állt elő. Viszont a végére maradt a java. Az utolsó körben, magáról a költészetről kellett verset írniuk a döntősöknek. Gábor remekelt! Érezhető volt versén a szenvedély, a szenvedély, amivel íródott.

Íme Gábor néhány szava, mikor megtudta, hogy megnyerte a tehetségkutatót:

„Az elején gondoltam rá, hogy megnyerhetem, aztán a második-harmadik körben elbizonytalanodtam, meg a témák sem voltak eléggé testhezállók. De a végén már csak-csak ott volt, hogy hátha, mert nagyon örültem a témának – a döntő nekem való volt!”

A tehetségkutatók győzteseivel minden hónapban interjú készül ebben a magazinban – ám most nem fog. Gábor kérésére ezúttal kihagyjuk az interjút, tiszteletben tartva kívánságát. Nyertes versét azonban megtaláljátok a 7. oldalon, és róla is olvashattok azért: a karavánnaplóban megtaláljátok régebbi interjúját, hisz népszerűsége okán már nem egyszer beszélgettünk vele.

Fiúk szépségversenye

Mivel a lányok szépségversenye nőnapon megrendezése került, a fiúké sem maradhatott el.
Ezt április elsején, bolondok napján tartottuk – utólag is elnézést a fiúktól a dátumért! Ezúttal a lányok szavaztak, rajtuk múlt, ki lesz a TTK leghelyesebb fiúja.
Egy héten keresztül lehetett nevezni, illetve szavazni - bár a fiúk elég bátortalanok voltak, az elején, csupán 3 jelentkező volt. A hét közepette érkezett még néhány nevezés.
Hogy félreértés ne essék, se bonyodalom, nem lehetett a szavazatokat módosítani, mint a lányok versenyénél. A játék végén ezúttal is egy datolyát sorsoltak ki a karaván vezetői a szavazó lányok közt.
Szoros versenyben a szépségversenyt végül Hallows nyerte meg, a 2. helyezett Vizen mindösszesen 4 szavazattal maradt le tőle. Ricsi a meghirdetett egy datolyán kívül extra nyereményben is részesült – nem is kevésben: egy tevetársunk, .Panni. 3 datolyát ajánlott fel ugyanis a nyertesnek – tehát Ricsi, Regina jóvoltából 4 datolyát nyert ezen a versenyen!

Reginának köszönjük, Ricsinek pedig gratulálunk!

Húsvét TTK-módra

Mint megszokhattuk, egy ünnep sem telik el a TTK-ban sok-sok játék, meglepetés nélkül. Ez most sem történt másképp. A vezetők ismét kitettek magukért. Volt játék bőven, kicsiknek-nagyoknak, fiúknak-lányoknak.
Ezek közül a legnépszerűbbnek a Tojáskeresés bizonyult, ahol a húsvéti nyuszi kék, piros és datolya-színű tojásokat rejtett el honlapunkon. Aki mindet megtalálta 2100€-val lehetett gazdagabb. Hópihus elmondása szerint rengetegen kerestek tojásokat, és találtak is - ki kevesebbet, ki többet.
Ezen kívül, volt még külön játék fiúknak, és külön lányoknak: lányoknak tojásfestés, fiúknak locsolóvers-faragás. És természetesen nyuszi-szépségverseny és pirostojás-szépségverseny is!
Egy szóval, minden a húsvét jegyében telt, és persze az esti buli sem maradhatott el.

Ceppet sem vicces áprilisi tréfák

Április eleje sok bosszúságot tartogatott nekünk.
Valaki, „áprilisi tréfa” gyanánt bemocskolta honlapunkat: telerakta obszcén* képekkel, Zsuzsit, Hópihust és egész családjukat szidalmazó szennyel – minden oldalra jutott valami, az összes játékhoz és menüponthoz! De ez nem volt elég neki, és a fórumon is garázdálkodott. Mikor megtudta, hogy amit művelt, már a rendőrségre tartozik, és amint betölti a 14. évét, ő maga is felelősségre vonható, addig pedig szüleit veszik majd elő helyette (akik pedig nyilván majd őt – nem szívesen lennék akkor a helyében), sűrű bocsánatkérések közepette elkotródott, ám előtte elmondta, hogy nem egyedül tette. Ez akár igaz is lehet, hisz rengeteg idő rámehetett arra, míg kikereste ocsmány képeit, míg Zsuzsiról fotót talált az egyik közösségi portálon, azt kidekorálta, és míg a „szöveges részt” megírta. Állítása szerint két kislány volt, 10 és 12 évesek, akik féltékenyek voltak a karavánra… „Szép” történet, csak kevéssé hihető: kicsi lányok még nem is hallottak olyan mocskokat, ami ezeknek a szájukból ömlött…

Egy másik tréfacsináló hirdetésekkel bombázta a TC üzenőfalát, miszerint a TTK-ban belépésért datolya jár. Eleinte egy, de később már kettőt ígért. Hópi, amint észrevette, és megtudta, hogy ki teszi fel a hirdetést, kitette a karavánból, és megírta az újonnan belépőnek, hogy ha azért jöttek, mert látták a hirdetést, és csak a datolya érdekli, akár mehetnek is – vagy mi még jobb: kérjék az ígért datolyákat a hirdetés feladójától. A tréfás kedvű ezt már nyilván nem találta olyan tréfásnak… Sem azt, mikor rájöttünk, ki ő: régi ismerős, nagy szerepe volt a TTK augusztusi feloszlatásában… Akkor rágalmazó honlapok, most hamis hirdetések… Az sem ért célt – és ez sem; gondolkozhat szegény újabb okosságokon!

De akadt egy harmadik bolondos kedvű is – egy gyerek, aki azt hiszi, hogy most aztán nagyon elbánt velünk: egyik nap ugyanis azt vettük észre, hogy Hópihusból kettő van: egyik a mi Hópink, a másik egy ugyanolyan, teljesen megegyező adatlappal – ráadásul teljesen ugyanolyan karavánnal is. Ugyanis az ál-Hópihusnak volt ál-TTK-ja is – talán nem kell mondanom: szó szerint a mi karavánunk leírásával és zászlajával, egy „apró” különbséggel: míg nálunk közel ezer a tagok létszáma, ott egyedül árválkodott az ál-Hópihus; így garázdálkodott TC-szerte az igazi Hópihus nevében, idegen tollakkal ékeskedve. Pályafutása nem volt hosszú életű: az ál-karavánt a TC törölte (igaz a – nagyon – sokadik levél után), de úgy gondolták, az ál-Hópihus hadd maradjon csak (nyilván az helyénvaló ezek szerint, hogy valaki más nevében „ámokfut”: boldog-boldogtalant leszavaz, ocsmányságokat ír, trágárkodik a cseten és a fórumon) – így őt az egyik piros csetadmin zárta ki.

És a tréfálkozók sora még húsvét után sem ért véget.
Egy saját bevallása szerint 9 éves kisgyerek (persze, ettől még lehet akármennyi, hisz sajnos itt a neten bárki kiadhatja magát bárkinek) belekötött a fórumon Hópiba, le Hópihuskám-ozta”, majd nem elégedett meg ennyivel: mocskolta, szidta, ahol érte – és nem csak őt, hanem pihécskét is. Eltartott egy ideig, míg rájöttünk: azt hiszi, pihécske Hópi lánya – ezt is Zsuzsinak szánták tehát, csak „mellé ment”.

Szandi, ezúton elnézésedet kérem, hogy rád szabadult egy ilyen fura figura – gondolkoztunk rajta, miért pont rád, és egy elképzelésünk van csak: talán, mert azt hitte, Hópihus és pihécske „rokonok”, hisz mindkettő nevében ott van, hogy „pih”? Jobb nem jut eszembe – akinek van jobb ötlete, szeretettel várjuk!

A tréfás kedvűeknek pedig üzenem: próbálkozni lehet – de nálatok nagyobb legények sem boldogultak már a TTK-val – hisz ahol ezer teve akar egyet (békét, nyugalmat), az a társaság nem olyan könnyű célpont. :)

*obszcén: „18 éven felüli”, ízléstelen

« előző bejegyzés