TeveClub! - Az én oldalam

Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék

A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/

TTK-Híradó, június/2. oldal

BIZONYÍTVÁNY OSZTÁS
Riporterünk arról érdeklődött, kinek milyen lesz az év végi bizonyítványa

Viky teve (Timi, nulladikos gimnazista): „Ennek a tanévnek legfőképpen az eleje volt nehéz, mivel hirtelen 18 angol óra egy héten, ami nem kis teher. Mire beleszoktam ebbe a körforgásba, már hopp, vége is lett a 0. osztálynak, jövőre ,,igazi" gimnazisták leszünk, nem akármilyenek: két tannyelvű iskolában. Ebben az évben szinte csak angolt tanultam, abból pedig stabil négyes vagyok, ám még a szóbeli vizsgám hátra van.”

MasterPupu (Noémi, hetedikes): „Eddig úgy van, hogy mindenből 5-ös leszek, még nem tudom, becsúszik-e 4-es. (Hozzáteszem: nagyon nagy ritkán tanulok!) A reál tantárgyakat szeretem, meg még a rajzot.”

Đóry (Dóri, hatodikos): „Ezt a tanévet nagyon jó eredménnyel zárom. Legalábbis az ötödikhez viszonyítva sokkal jobb. A 6. osztály első felében 9.87-es ( ez magyar jegyekkel szinte szín 5-ös) volt a bizonyítványom, és kb. most is ennyi lesz.”

Piritus (Gyöngyi, 15 éves): „Idén sajnos nagyon rossz bizivel fogok hazamenni, nagyon ellustultam a 2. félévben így 3 tantárgyból is kettes leszek…. Matekból, kémiából és földrajzból. Matek és föci igazságtalan, mert mindkettőből CSAK engem nem engednek javítani... Mert ők már úgy döntöttek, hogy én kettes leszek. Akár a fejem tetejére is állhatok - és ezt így kimondták..
Kémia nem érdekel, mert hülyeségnek tartom, és tanárunk is tök erőszakos… Szerintem2,85-re megadhatta volna a hármast!
Szeptemberben el szeretnék menni Belgiumba, és anyu azt mondta, hogy ha kettesem lesz, nem mehetek (ez ilyen zenesulis utazás és nagyon várom). Szerencsére tegnap megbeszéltem vele a dolgokat, még azt is felajánlottam, hogy tanulok nyáron (szerencsére ez nem tetszett neki, mert a nyár - szerinte is - pihenésre való). Megbeszéltük, hogy jövőre jobban igyekszem, és így elmehetek az utazásra (: Remélem tényleg lesz erőm ahhoz, hogy leüljek tanulni. Tegnap este 11-ig tanultuk a német szavakat, és egy csomót nevettünk. Most a 2. németórán ülök, az előzőn írtuk a szódogát és 35 szóból 5-öt tudtam. Tök jó lett. Magyarból 5-ös leszeeeek!!!”

Delena (Kitti, hatodikos): „Ez az év jobban is sikerülhetett volna, de hát így alakult. Matekból megkapom a kettest (bár hármasra számítottam). Nyelvtanból megkapom a hármast, de az is lehet, hogy a négyest. Irodalomból kettes vagy hármas, és töriből is. A többi tantárgy: tesi, technika: 5, infó, rajz, angol, ének: 4, német, természetismeret, egészségtan: 3.”

”BALLAG MÁR A VÉN DIÁK…”
Végzősökkel, ballagókkal beszélgettünk a búcsúról és arról, milyen érzésekkel néznek az új iskola elébe

miharu. (Flóra): „Hát először is, ez nem olyan egyszerű, mindenki másképp éli meg… Pl. tegnap odajött hozzám egyik évfolyamtársam, beszélgettünk, meg minden és szóba került a ballagás. Elmondta, hogy ő már el akar válni. Kell neki az új környezet és alig várja már, hogy nyár legyen. Én először csak néztem, de most már egyre jobban kezdem azt érezni, hogy én is képes leszek elengedni a barátaimat, hiszen attól még ugyanúgy találkozhatom velük! Az iskolai szerelmekre is már másképp tekintek. Eleinte, rossz érzés volt belegondolni, hogy egyszer ez az idő is eljön. Arra gondoltam, hogy még van időnk... És most itt van : egy hét. Kicsit fura érzés. És biztos rossz lesz, de menni kell! Sok élménnyel gazdagodtam: megismertem belülről embereket, rájöttem, hogy nem minden és mindenki az, aminek látszik. De ez az élet rendje. Jó lesz egy kis környezetváltozás. Bár félek, mert ha nem tudok beilleszkedni, akkor az nem lesz túl jó… De nem ebből indulok ki. Már van is pár barátom.. És a holnapi szülői is jó lesz :) Egy bizonyos emberrel... (angyali fej)… Hogy mit várok a búcsúzástól, azt nem tudom. Nem mindenki fog sírni. Ezt én is tudom. Van, akinek belülről fáj.. Van, aki ezt az egészet nem fogja fel.. De valahol mindenkinek rossz. És ez így van jól. Fel a fejjel a nyolcadikosok!”

süti. (Vivien): „Hát, el akarok már menni, mert érdekel az új suli , viszont nagyon fognak hiányozni osztálytársaim. Fantasztikus élményekkel, sok röhögéssel válok meg tőlük, és nagyon örülök hogy velük tölthettem 8 évet! Én
tuti, hogy bőgni fogok, sőt, szerintem minden lány. Ezalatt a pár év alatt annyi veszekedésben hülyeségben, barátságban volt részem hogy csak na! Hogy milyenek képzelem a búcsúzást? örülnék neki ha nem ökörködnék el, nem cseszegetnének mindenkit, és MINDENKI ott lenne!”

iciipiciikakóscsiga^^ (Erika): „Mikor szeptemberben beléptünk az iskola kapuján tudtuk, ez az év más lesz mint a többi. Bár a napok, hetek, hónapok gyorsan és megszokottan teltek, mire feleszméltünk, eljött az utolsó hét. Szavakba önteni nehéz, hogy mi mindennel gazdagodtam az évek során, és megtapasztaltam azt, hogy mennyire fontos az emberek számáras a közösség, hogy legyen egy hely, ahol tudom, hogy szeretnek és ahol várnak. Jó kis csapat volt a miénk, már a ballagási dalok próbáit is megkönnyeztük. Sosem felejtem el az osztályt és remélem ők se engem!”

brown. (Dani): „Hát, nem is tudom… Hosszú volt ez a 8 év, és azért hiányozni fognak a többiek. Bár egy részük ugyan oda jön középiskolába, ahova mi Petivel, az ikertesómmal, ezért velük találkozni fogunk. Kellemesek voltak az együtt töltött évek.”

PEDAGÓGUS NAP: TANÁROK A TANÍTVÁNYOK SZEMÉVEL

Viky teve (Timi): „Nem sok tanárt ismertem meg az idén, jóformán csak az angol tanárt, mivel nulladikos vagyok egy két tannyelvű gimnáziumban, és az idén angolon kívül jóformán más tárgyunk nem is volt. Jövőre jön majd a nagyja, idén csak elvétve volt egy-két magyar-, matek- és történelem óra. Meg persze tesi! A tesi tanárban azt szeretem, hogy van olyan, amikor velünk együtt csinálja a feladatokat, ez pedig nem sok tanárnál fordul elő. Sajnos ennek ellenére elég szigorú! De a történelem tanárnál senki sem szigorúbb! Igaz neki megvannak a maga furcsa szokásai. Már rögtön a 2. órán röpdolgozatot íratott... Mikor letelt az idő, arra kért mindenkit, hogy írjunk a lap tetejére egy E vagy egy H betűt és egy értékelést egy és öt között. Mi persze összenéztünk, csóváltuk a fejünket, nem értettük mit jelent ez. Ekkor kinyitotta a naplót, és felolvasta az első nevet. Ács - ki kellett hoznia a dolgozatát. Megnézte; Négyet Előre, ezt jelentette az értékelés és az E betű. Leszámolt négy nevet a naplóban, és kihívta a következő ,,áldozatát" mi pedig nem győztünk csodálkozni ezen furcsa szokásán. Mára már nem is kell figyelmeztetni minket, hogy fölírjuk az értékelést és a megfelelő betűt a lap tetejére.”

MasterPupu (Noémi): „A rajz tanár nem mindig valami kedvelni való, ha a többiek kikészítik... Azt hiszem, a többieket bírom (kivéve ha rossz napjuk van).”

Đóry (Dóri): „A tanárok többségét szeretem, viszont a torna tanárnőt kevésbé. Őt azért nem kedvelem annyira, mert nem szeretem, ahogy megtartja az órákat. Nagyon kedves, de volt már olyan is, hogy azt mondta a lányoknak, hogy aki tud jobban kosarazni és nem megy, az kap egy négyest (ez nálunk rossz jegynek számít). Miután pedig befejeztük a bemelegítést, tornázást, azután minden lánynak muszáj kosaraznia és ez egész évben így megy. Mindenki unja már, hogy egész évben csak kosarazni kell, mást nem is nagyon csinálunk óra végéig. Van egy másik tanár is, a fizika tanár, akit kezdetben nem szerettem, mert túl szigorúnak tartottam, ám év közepe felé nagyon megszerettem - erre most, év végére kiderült, hogy nyugdíjba megy. Nagyon elkeserített, hogy elmegy, mivel most már szeretem!”

Delena (Kitti): „A töri tanárt az osztályban Jodának hívjuk, mert úgy néz ki! Amúgy jó fej - mások szerint. Mondjuk, jobb, mint a 6.b-vel! A nyelvtan, és irodalom (és német) tanárt Sermannak és Sörhasnak hívjuk, mert Serman Éva a neve! Ő jó fej is tud lenni, de az osztályunkban nem könnyű, mert szörnyű az osztály! Az egészségtan és a biológia tanár eléggé hülye tud lenni, de azért jó tanár! A tesi tanárral nagyon jóban vagyok! Ő a kedvencem (Patrícia néni)!
A matek tanár egy 23 éves fiú! Nagyon furcsa volt, mert ötödikben beteg lett a matektanárunk és ezért jött Tanár úr (így kell hívni!). Laca-paca fia, aki az ötödikesek napközis tanára. A többi tanárról most nem írok ők uncsik. Az egyik osztály társam a Barátok közt főcímdalát szokta énekelni történelmen és matekon!

PEDAGÓGUS NAP: ÍGY LÁTJÁK ŐK, AZ ÜNNEPELTEK
Egy ekkora karavánban, mint a miénk, akad ez is, az is; akadnak pedagógusok is, akiket most megkérdeztünk, mit jelent számukra június első vasárnapja, a pedagógus nap?

Misutka (Brigi néni, 23 évig tanított):
„Egy viccel kezdem:

Szóbeli felvételin:
- Mondjon három okot, amiért tanár akar lenni!
- Június, július, augusztus!

Maga a pedagógus nap számomra nem bír különleges jelentőséggel. Inkább csak azért örülök, hogy van, mert azok figyelmét is talán irányítja a munkánkra, hivatásunkra, akik a mindennapokban természetesnek veszik, hogy vagyunk. Kicsit szomorkás hangulattal tudok erről beszélni, mert az utóbbi időben meglehetősen átértékelődött ez a terület.
Mindig eszembe jut az ókori görög társadalom. Ott a paidagogos rabszolga volt. Most megint annak tűnik. De félre téve ezt a hangulatot, arról szeretnék megosztani veletek néhány gondolatot, hogy nekem mit jelent ez a „munka”.
Azt szoktam mondani, hogyha nyernék a lottón, és soha többé nem kéne dolgoznom a megélhetéshez, hobbiból akkor is tanítanék, sőt, alapítanék egy iskolát. Lehetőleg bentlakásosat, hogy azok a gyerekek is megtalálják benne a helyüket, akik külső okok miatt nem kaphatják meg a számukra megfelelő képzést.
Sokan okoskodónak tartanak, mert mindent mindig elmagyarázok mindenkinek, pedig ez csak egy szakmai ártalom.
Amikor a buszon, villamoson vagy utcán hallgatom a fiatalokat, a felnőtteket, hogy az a „hülye” tanár ezt vagy azt mondta, csinálta, elgondolkodom, hogy vajon miért nem az „okos” diák vagy szülő tanítja azt a tárgyat? Bár a pedagógia és a nevelés az a terület, amihez az ország vezetése és a foci mellett mindenki ért. A tanárok rengeteget tanulnak, mielőtt tanítani kezdenek és folyamatosan kell képezniük magukat, hogy ebben a rohamosan fejlődő világban napra készek tudjanak maradni, miközben az ezért kapott fizetés nevetségesen kevés. Elkeserít, hová jutott az oktatás, hiszen egyre kevesebb az elvárás, egyre több a munka, egyre kevesebb a megbecsülés. Pedig egy társadalom, egy ország színvonala a benne élő emberek értelmi és érzelmi színvonalától függ. Nem divat tudni, csak véleményt mondani körültekintés és tájékozottság nélkül kíméletlenül.
Az én ars poeticám (szakmai hitvallásom) az, hogy minden gyerekhez van egy „kulcs”, amivel hozzá lehet férni ahhoz az oldalához, ahol az igényt a tudásra fel lehet kelteni. Ennek az igénynek belülről kell fakadni, különben nem lesz belőle igazi tudás. Néhány éve kaptam az egyik legszebb ajándékot az egyik tanítványomtól, ami nem kézzel fogható, ám számomra hatalmas értéket képvisel. Ez pedig a következő volt: egy családi összejövetelen megkérdezte az egyik rokona, hogy milyen tanár az osztályfőnöke? Balázs erre ezt felelte: „Brigi néni nem tanár. Ő pedagógus.”
Nekem a pedagógus napon mindig ez jut az eszembe.”

Bubu10 (Csilla néni, óvónő): „Sajnos kevesen tudják, hogy pedagógus nap létezik egyáltalán, azt meg, hogy mikor, még kevesebben. Számomra a pedagógus nap nem június első vasárnapján van, hanem sokkal többször az évben. Akkor, amikor sikerül egy nehéz helyzetben lévő gyereknek (és szüleinek) segíteni, könnyíteni az életén. Ha mosolyt, örömet csalhatok a gyerkőcök arcára egy-egy meseelőadással, közös játékkal. A szülők arcán nap mint nap látni, hogy nyugodtan engedik hozzám gyermeküket, mert megbíznak bennem és ezt néhányan szóban is elmondják.
Örül a szívem, amikor tinikkel találkozom az utcán vagy buszon, és mosolyogva kérdezik: "Meg tetszik ismerni?" - és látom a szemükben a csillogást, az örömet, hogy szép emlékeik vannak arról a néhány évről, amit együtt töltöttünk.
Igen sok örömet adott eddig ez a hivatás, keveset ünnepeltek, viszont nagyon sok köszönetet, szeretetet kaptam gyerektől, felnőttől egyaránt, ami nekem nagyon fontos!”

« előző bejegyzés