Az én oldalam - Naplóm

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje
http://teveclub.hu/naplo/
meseírás - döntő

Miss Lolita:
Cím: A tavasz nyújtja a lábát felénk
A zord és komor tél, mely mégis oly vidám volt, továbblépett. Miközben mi kis karavánunk jól szórakozott észre se vettem, hogy ilyen gyorsan vége lett. A karácsony, a szánkó, és az a sok szép emlék.... na de most a tavaszról beszéljünk. Már majdnem fél éves teve vagyok, mivel novemberben születtem. Sose láttam még, hogy milyen lehet az a bizonyos tavasz. Most már tudom. Elmondon Neked a "tüneteket".
Az egész úgy kezdődött, hogy mikor felkeltem 7-kor, hogy 8-ra beérjek az oviba, láttam, hogy már nincs is olyan sötét, mint régen. Nem az a csípős szél fújt, hanem kellemes. Még azért anya rámripakodott, hogy "Ne vedd le a kabátod, ne vedd le a sálat!!!". Na jó, hogy ne legyünk hálátlanok, megengedte, hogy levegyem a patamelegítőm. AZ óvódában nem volt hideg, pedig nem is fűtöttek. Mint szokás, reggeli után kimentünk egy kicsit "Tevegelő Teve-bébi"-t játszani az udvarra. De hirtelen elakadt a lélegzetem. A hóban, ami ellepte az udvart, lilás virágok büszkélkedtek. Mellettük meg fehérek, de azok bizony már nem voltak olyan büszkék; lefele hajtott fejjel magukra csukták szirmaik.
- Mik ezek a növények TÉLEN?! -kérdezte az egyik újszülött teve, aki követte tekintetemet.
- Ezek a tavasz hírnökei. A lila az ibolya, a fehér a hóvirág.- Mondta Hóihus, az óvónéni. Minden gyermek ismeri a meleg szívéről, a jóindulatáról, a segítőkészségéről, és a gyerekekhez értéséhez. Sose kiabál, mindig meg tudja nyugodt hangon mondani, hogy mit csináltunk vagy miért voltunk rosszak. Ez nagy becs, mivel a legtöbb felnőtt csak ordít, és vörösödik a feje, de azt se tudom mit vétettem.
Ezek után meg jöttek azok az gombóc alakú zöld valamik a fákra, bokrokra. Hópihus azt mondta, hogy azt rügynek nevezik.
- Ezekből lesznek majd a virágok a fán, bokron, amelyekből majd bogyók és gyümölcsok jönnek létre. Egyszerű, nem?
Tényleg nagyon egyszerű volt, mondtam is neki. Ezek mind új dolgok voltak számomra, mégis szépek. Szeretem a tavaszt. Szép és ép, szolíd, de mégis különleges. Ez az én évszakom. Ebben az időben:
- A tavasz nyújtja a lábát felénk!!!!!

pÚPOS tETIKE TEVE:
Egyszer volt,hol nem volt, élt egyszer egy kislány akit Zitának hívtak.
Egy tavaszi napon mikor szünet volt az iskolában, Zita és barátnője Zsófi elhatározták hogy kirándulni mennek a szüleikkel.
A szüleik beleegyeztek. Este összepakolták a holmiaikat és hamar lefeküdtek hogy korán indulhassanak.
Hajnalban elindultak, és a lányok megtudták hogy ott van strand, gyógyfürdő, gyerekeknek langyos vizű medence, felnőtteknek iszappakolás.
Van még vidámpark is!
Délre megérkeztek, megebédeltek és még csavarogtak egy kicsit estig.
Másnap reggel a strandra mentek elősször.
A lányok a gyerekmedencébe, a szülők a gyógyfürdőbe mentek.
Zitáék pancsoltak, úszkáltak, jól érezték magukat de amikor meg akarták keresni az anyukáikat két iszapszörnyet találtak a helyükön.
Végül kiderült hogy azok az anyukáik szépülnek az iszap alatt.
Aztán a vidámparkba mentek.
Elsőnek a szellemvasutat választották pedig nagyon féltek.
Beültek a kocsiba és elindultak. Nagyon sötét volt. A falon egy levágott fej látszott amitől a lányok nagyon megijedtek. Eléjükrepült egy pillangó ami amikor megfordult egy óriási agyar villant elő. Eleinte nagyon féltek de a végére már nevettek. A lábuk azért remegett amikor kiszáltak a kocsiból. Még felültek egy pár játékra és indultak haza mert esteledett.
Este Zita és Zsófi lerajzolták milyen félelmetes dolgokat láttak a szellemvasúton hogy megmutathassák barátaiknak.
Sajnos másnap indulniuk kellett haza mert vége volt a szünetnek.
Zsófi és Zita ugyanazt mondhatták el a kirándulásról: Nagyon szuper volt!

VÉGE


Púpos Baby Doll:
Tavaszi szépség


(A mese egy szokásról fog szólni amit egy nénitől hallottam,hogy a tavaszi első hóban meg kell mosdani.Erről a szokásról írok egy mesét)

Egyszer volt,hol nem volt élt egyszer egy teve kinek Púpos Baby Doll volt a neve.Ez a tevelány mindig egyedül volt.Nem szeretett iskolába járni sem moziba sem semmilyen olyan helyre ahol társaság volt.
Inkább magába zárkózott.Így ment ez egész év eleje óta.Hogy miért?Dollék elköltöztek egy másik helyre.Új iskola új emberek új környezet.Baby Doll nagyon félt attól,hogy majd az új iskolában kiközösítik és nem szeretik majd őt.A félelme beteljesedett.Mivel a tevelány nem volt olyan szép mint a többiek és ráadásul még zárkózott is volt a többiek különcként kezelték.Csúfolták őt így minden napja rosz volt a lánynak.Reggelente belenézett tükrébe,hogy valóban olyan csúnya e mint amilyennek tartják.Megkérdezte szüleit a dologról,de ők épp az ellenkezőét vallották,hogy a tevelány igenis szép.Így gyötrődések közepette telt el az ősz majd a tél,s lassacskán beköszöntött a tavasz.
Baby Doll még mindig nagyon rosszul érezte magát társaságban az iskolában,de egy nap megváltozott az élete.
Éppen vásolni indultak anyukájával (elkellett már egy-két tavaszi holmi) mikor találkoztak egy öreg nénivel.Szegény nagyon idős volt már.Éppen a boltból jött ki nagy és súlyos táskákkal amit nem bírt el.
Baby Doll és édesanyja nyomban a segítségére sietett a hölgynek.
-Jó Napot néni.-köszöntek.Hagy segítsünk önnek-mondta Púpos Baby Doll és anyukája
-Nagyon köszönöm.Kedvesek vagytok-hálálkodott a hölgy.
-Hová vigyük a táskákat?-kérdezte a lány.
-Itt van a buszmegálló pár lépésre ha segítenétek elvinni oda nagyon megköszönném.
-Természetsen segítünk-mondta az anyuka.
Odaértek a buszmegállóba.
-Nagyon bájos ez a kislány.-kezdte a néni.De látom valami nyomja a szívét.
-Igen,sokat csúfolják őt az iskolába nincsenek barátai és mindenki azt mondja rá,hogy csúnya.-mondta sopánkodva az anyuka.
-Pedig nem is az.De én tudok egy praktikát ami még szebbé teszi a lányt.
Tessék megmosakodni az első tavaszi hóban és meglátod hatásos lesz.Nem csak kívülről szépít belűlről is rendbe tesz.-mondta a néne.
-Kipróbálom-mondta a kislány.
Ekkor megérkezett a hölgy busza.
-Viszont látásra-köszönt.
-Viszlát néni-viszonozták a köszönést Dollék.
A vásárlás után az anyuka és lánya is hazament.Nagyon várták már az első tavaszi havat.Nem is kellett sokáig várnuk.Másnap úgy ébredt Baby Doll hogy édesanyja kabátban áll fölötte.
-Gyere!Esett egy kis hó!Gyere mosakdojunk meg benne.-kiáltotta az anya.
A kislány kipattant az ágyából felöltözött és kiszaladt a kis hóba megmosni arcocskáját.Nagyon reménykedett a hatásban.
Visszamanetek a szobába majd délutáni program gyanánt társasjátékoztak és kártyáztak.
Amint így telt múlt az idő hangokat hallottak a kapujuk felől.Kinéztek az ablakon és látták,hogy nagyon sok tevegyerek áll a kapujuk előtt és bámulják a kertet.
Púpos Baby Dollék kiszaladtak megnézni,hogy mi olyan érdekes a portájukon.Hát látják,hogy a kertjükbe egy szép lila ibolya nyílt.A tevéknél volt egy mondás,hogy akinél legelőször nyílik ibolya az a fal legszebb lánya.
Attól a perctől kezdve Dolnak megváltozott az élete.Mindenki megszerette,és mindenki egy kicsit szebbenek látta a lányt.A teve anyukája észrevette,hogy lánya már nem olyan viszahúódó mint volt,sőt egyre többet barátkozik.
-Igaza volt a néninek.A tavasz első hava nem csak kívülről de belülről is megtsitítja a tevét.-mondta mosolyogva az anyuka.
Attól a naptól fogva,amerre Doll járt másnapra virágok nőttek ki.Nem esett többé a hó,a tavasz enyhe melege terjengett a faluban
VÉGE


Miss Kukkancs:
Ezt a öntőre írtam, remélem tetszik.

Mi is az a tavasz? Egy érzés? Talán inkább egy hangulat? Netán csak egy évszak? Sajnos nem vagyok igazi szakértő, ezért megkérdezem legjobb barátomat a Professzort. Tehát Prof. segíts légy szíves. Mi az a tavasz?
-A tavasz a mérsékelt éghajlat egyik évszaka. Trópusi illetve száraz égövi tájakon nem létezik...
Köszi Prof., ennyi elég lesz. Azt hiszem inkább átveszem a staféta botot. A tavasz az újrakezdés szimbóluma. A feltámadás és az élet végtelen körforgásának hírnöke. Héberül annyit tesz: Új esély. Tavasz volt, van és lesz is, de nem mindig azt jelentette amit ma. Én nem vagyok tudós, de el tudom mesélni Nektek a történetet mely mindent megváltoztatott.

Az egész egy sötét erdőben kezdődött, a hideg sarkköri tél zord fészkében. Az évnek ebben a szakában nem sok állat merészkedett elő vackából. Kivéve egyet. A mi hősünket. Ám ő sem önszántából koptatta patáját a kemény, sziklává fagyott jegenyefák letört ágain. Két hódsapkás, medveprémet viselő ficsúr vontatta erősen csomózott háncskötélen. Ritka szép nap volt ez nekik. Végre szereztek egy példányt az oly ritka Havasi tevéből mely sivatagi társaihoz hasonlóan a legnagyobb tűrőképességű állat volt a vidéken. Púpjában fagyott vizet tárolt. de bármikor fel tudta azt olvasztani néhány erőteljes fújtatással. A vadászok egész úton azon tanakodtak hogy vajon prémet vagy vacsorát csináljanak az állatból, esetleg mindkettőt. Végül úgy döntöttek. jó pénzért eladják valami kalandvágyó kereskedőnek. Már majdnem elérték a kikötőt. mikor egy hangos szarvasbőgéstől kísérve a teve összecsuklott. A férfiak riadtan kapták hátra a fejüket. Egy pillanat alatt felmérték mi a helyzet. A „fogoly” ezzel csak a figyelmüket akarta elterelni az őket mindvégig követő teve apróságról. A vadászok gyorsak és tapasztaltak voltak. Csak az egyikük vette üldözőbe a kicsit, a másik hátramaradt őrködni. Az apróság úgy szedte a lábait ahogy csak tudta, de hamarosan elbukott. Az üldöző célba vette és lőni akart, mikor hirtelen minden bokorból állatok sereglettek elő, körbe véve a vadászt. A külvilág megszűnt létezni a férfi számára és az apróságot védelmező farkasok és medvék láttán melegség öntötte el a szívét. Erre hatalmas forgószél kerekedett és a kis teve egy bólintására az állatokat elnyelte az örvény. Ismét csak maguk voltak. Minden pont ilyan mint néhány perce. A férfi feltápászkodott és meglepődve tapasztalta hogy nem fázik. A puskájához kapott és szétverte egy sziklán. Egy pillanatra mintha futó mosolyt vélt volna felfedezni a kis teve arcán. Aztán ahogy előbukkant el is tűnt. A vadász visszaindult. Társa ott várta ahol hagyta.
- Na mi van? Elkaptad a kis dögöt? Nagyon ajánlom, mert már lefagynak a lábujjaim!
Erre a jövevény kiragadta övéből baltáját és a magasba lendítette.
-Mi van haver megvesztél? Azzal védekezésképp maga elé tartotta hátizsákját.
A balta nagyot csattant és elvágta a teve kötelékeit.
-Szabad vagy-mondta a férfi és megpaskolta. Azzal faképnél hagyva elképedt társát a tevére pattant és így szólt: -Ha fázol ne az otthon melegétől várd a javulást. Ha egy fát belül féreg rág, kívül sem lehet az szép. A tavasz a szívedben lakik és míg nem tudod mi az önzetlen jóság öröme, fázni fogsz.
Csak ennyit mondott és eltűnt a ködben.
A fázós vadász pedig elmesélte ezt minden ismerősének akik széthordták a világban. Azóta van igazi tavasz világszerte. Vagy talán mindig is volt tavasz és ezzel csak azt példáztam, hogy mindig lehet újrakezdeni? Ezt szerintem döntsétek el Ti! Ám van egy hasznos útravalóm: Ne a Prof.-ot kérdezzétek...

Ten-Ten:
avaszi mese :

Egyszer volt hol nem volt , volt egyszer két teve akiket tapicskának és Hópihusnak hívták, azoknak volt egy kiskutyájuk ,Lujzi . Egyszer tapicska arra gondolt hogy kimegy piknikezni ebben a tavaszi időben . Természetesen Hópihus támogatta ^-^ . Bepakoltak a kosárba minden jót : sütemény, teát, szendvicseket és egy kis harapnivalót is. Lujzi is velük tartott.
Megérkeztek, és ott letelepedtek egy fa mellet. A fa mellett ettek ittak mulatoztak .
Egyszer csak 1 teve jött feléjük úgy hivták, hogy Apróságom, és igy szólt a két tevéhez :
- Jó reggelt ! Szép napunk van nem de ?
Hópihus így felet a kérdésre :
- Jó reggelt neked is kedves teve ! Igen , én is úgy látom hogy szép nap áll elöttünk. Nem csatlakozol hozzánk egy ebédre ?
- Természetesen igen ! Már nagyon éhes lettem a sok sétálgatástól ! - Felelte a teve .
Leült Apróságom a két teve közé , elkeztek jókat beszélgetni miközben beszélgettek a három teve együtt ettek.
Egyszer csak megszólalt tapicska :
- Anya , csináljunk karavánt !
- Hát ... nem is tudom tapicska legyen. - így szólt tapicska anyja bár kételkedve de belement és támogatta.
Megszólalt Apróságom is :
- Jó ötlet ! Én támogatlak ! Mindent megveszek ami csak kell 1 karihoz !
Tapicska megköszönte , elpakolták az enni - innivalót és hazamentek.
Apróságom megadta a lakcímét és tapicskáék is , hogy majd felkeressék egymást. Miközben haza felé tartottak tapicska kitalálta , hogy mi legyen a kari neve, Hópihus is vele együtt gondolkozott.
- Megvan! - felkiálltott tapicska. - Legyen a karink neve : Tevékeny Tevék ( TTK ) .
Ez nagyoon szép név ! -mondta Hópihus .
Másnapra elmentek Apróságomhoz természetesen Lujzi is velük tartott mint mindig , Apróságom addigra már megvette a kellékeket . Megbeszéltek mindent amit kellet . Az interneten felatták magukat ezzel a szöveggel : " Sziasztok ! Új karavánot alapítottunk a neve : Tevékeny Tevék ( TTK ) van itt minden jó játék , nyeremény és barátok . Gyere velünk és érjül el a karavánok toplistáját ! Írjatok . tapicska és Hópihus.
Másnapra rengeteg levél érkezett . Mind be akartak lépni , már legalább 100 -an lettek 1 nap alatt .
Apróságom így szolt :
- tapicska látom jól megy a kari vezetés ! Úgy döntöttem hogy én is belépek ebbe az összetartó karavánba !
Tapicska ennek nagyon örült . Késöbb Apróságom és tapicska összeházasodott , ott minden TTK - s ott volt , köztük én is ezért meséltem el nektek ezt a csodálatos élményemet . Minden TTK - s a szívében örzi ezt a szép emléket .









© Napfolt Kft. - Médiaajánlat

 


© Napfolt Kft. - Médiaajánlat