Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Naplóm a lényeges naplója


Élő Vízforrás [64089 AL], gazdája Naplóm a lényeges
Istenről, az emberről, és a ...

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/64089
Istenről, az emberről, és a ...



TOYNBEE
AZ ISTENRŐL, AZ EMBERRŐL ÉS A SZERETETRŐL

ARNOLD TOYNBEE 1889-ben
született Londonban. Angol történész. Mind angol, mind történész volta maghatározta szemléletét. Amit Toynbee úgy említ, hogy "kiegyensúlyozott szellemi világ", amelyben felnőtt, az aligha más, mint az angol középosztály biztonságos, konvenciók által szentesített életmódja. Ami a történészt illeti: szakmájából kifolyólag a nagyobb, átfogóbb szempontok szerint gondolkodik és a hétköznapok néha véresen gyakorlati problémái általában nem tűnnek szemébe - különösen, ha élete olyan rendezett keretek között folyik, mint egy derék angol állampolgáré.

Mit mondhat számunkra egy történész, akinek az a feladata, hogy a világ történéseiből összeálló nagy tendenciákat kutassa? Ha pontosabbá tesszük a kérdést, nagyon sokat: a történésznek ugyanis nem a világ, hanem az ember történetével kell foglalkoznia. Méghozzá az emberrel mint olyannal, és nem csak például annak vizsgálatával, hogy az időnek számunkra ismeretes tartományában kik uralkodtak kik felett és ennek milyen következményei voltak a technika és a társadalom fejlődésére. Úgy tűnik, hogy Toynbee az igazi, teljes értelemben veszi a történelmet és ezért igen figyelemreméltó megállapításokra jut. Félelmetes tudással rendelkezik mind "vertikálisan", azaz a múltra vonatkozóan, mind pedig "horizontálisan", vagyis jelen korunk eseményeit és törekvéseit illetően. Fő munkája a 12 kötetnyi "Study of History" (Tanulmány a történelemről; 1927-1961). Számos kisebb könyv, tanulmány is született ezen mű írása közben és után, s ezek közül a "Civilisation on Trial" (A civilizáció válaszúton - 1848) a mai nyugati civilizáció problémáival foglalkozik. Igen nagy figyelmet érdemel az "An Historian Approach the Religion" (Egy történész vizsgálja a vallást) című, 1956-ban megjelent műve. Ebben a könyvében Toynbee a vallások történetét veti vizsgálat alá és értékelést ad róluk, elemzi problémáikat és javaslatokat tesz a tennivalókra vonatkozóan. "Acquaintances" (Ismerősök) és az "Experiences" (Tapasztalatok) című munkáiban személyesebb jellegű gondolatait teszi közzé. 1971-ben adta ki "Surviving the Future" (Túléljük-e a jelent?) címen egy japán professzorral folytatott dialógusát a jelen nyomasztó kérdéseiről. Magyarul mindössze egy tanulmánykötete jelent meg (Válogatott tanulmányok, Gondolat kiadó, 1971).

Koncepciója
Toynbeenek az a véleménye, hogy az ember dolgai osztatlan és oszthatatlan egységet alkotnak, és ezért így kell vizsgálni őket. A mai kor nagy értékű specializációja szükségszerűen rossz, mely agy adott fokon fejlődési sajátosság. Toynbee hisz abban, (és ezért dolgozik), hogy a jövő század világa ismét egységes és ember-mértékű lesz; úgy mint a görög társadalomban volt. Érdeklődésének középpontjában a civilizációk születése, fejlődése, hanyatlása, pusztulása áll, valamint az egyes civilizációk egymásra gyakorolt hatásai. Elmélete szerint a környezet felől érkező "kihívás" (challange) "válasz" (respense) adására készteti a társadalmat. A kihívás és válasz milyensége határozza meg a fejlődés dinamikáját. A fejlődés előrevivője az a teremtő erő, amely egy civilizáción belül valamilyen "teremtő kisebbség" formájában létezik. Toynbee arra a meggyőződésre jutott, hogy a történelem leglényegesebb jelenségei a magasabb rendű vallások és az ezeket reprezentáló egyetemes egyházak. A civilizációk fejlődése ciklikus jelenséget mutat; a vallások fejlődése azonban lineáris jellegű. Toynbee hiszi, hogy a ma élő négy magasabb rendű vallás (kereszténység, iszlám, mahayana buddizmus, hinduizmus) le fogja győzni az őket jelenleg elválasztó, főleg képviselők tökéletlensége miatt fennálló különbségeket és egyesülni fognak.

Ha Toynbee gondolatvilágával részletesebben meg akarunk ismerkedni, célszerű legelőször "Surviving the Future" (Túléljük-e a jelent?) című könyvével kezdeni. E mű minden fejezetének elején Wakaizumi professzor (Kyete-i Egyetem, Japán) kérdéseket tesz fel a szerzőnek, aki a továbbiakban kifejti nézeteit e kérdésekről. Nem valószínű, hogy Wakaizumi kérdésfeltevései gátolnák Toynbeet szemléletének érvényesítésében, mert e kérdések nagy része egészen alapvető dolgokat érint; így joggal tehetjük fel, hogy e könyv Toynbee nézeteinek rövid, vázlatos foglalata.

A beszélgetők mindketten gondban vannak az emberiség sorsát illetően és aggódnak az ember boldogulásáért. Az embert nemcsak történelmi kategóriaként tekintik, hanem úgy is, mint individuumot - és talán az az oka annak, hogy a történelemtudomány kereteit messze meghaladó válaszokat találnak. A beszélgetés során szükségképpen merülnek fel ilyen kérdések:

- Van-e Isten és milyen?
- Mi az ember és milyen az ember?
- Miben áll az Isten és az ember viszonya?
- Hogyan kell (kellene) az embernek élnie?

Mivel egy könyvismertetésben nagy mélységekig nem lehet eljutni, helyette a dialógus rövid tartalmi kivonatát adjuk.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat