Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Naplóm a lényeges naplója


Élő Vízforrás [64089 AL], gazdája Naplóm a lényeges
Habakukk 1, 24: 2,4-Duft naplója

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/64089
Habakukk 1, 24: 2,4-Duft naplója

Habakukk 1, 24; 2,4
„Meddig kell még kiáltanom, Uram, miért nem hallgatsz meg? Kiáltok hozzád az erőszak miatt, de nem segítesz! Miért kell látnom a romlottságot, és néznem a nyomorúságot? Erőszak és önkény van szemem előtt. Folyik a per, és viszály támad. Azért nem érvényesül a törvény, nem hoznak soha igaz ítéletet, mert a bűnös kijátssza az igazat: ezért hoznak igazságtalan ítéletet."
„Az elbizakodott ember nem őszinte lelkű, de az igaz ember a hite által él.”

Az emberek életének egyik legnagyobb próbája az, a hívőké is, amikor úgy gondolja, úgy érzi, s mások is azt látják az életünkön, mintha elhagyott volna Isten. Mikor és miért gondolják úgy hívők is, hogy Isten elfordult tőlük? Nagyon gyakran, talán leggyakrabban akkor, amikor lelki csőd éri utol őket.

Tegnap láthattunk erre élő példát!
Mikor a gyűlölet ellen tüntető, kendőzetlen modorával, rátámadt a Magyar Gárda eskütételénél a közönségre.
Micsoda lelki csőd ez a gyűlölettől fröcsögő indulat?

Hogy kerülhet ilyan sötét lelki állapotba?

Manapság az Isten nélküliség mutációinak félelmes változataival találkozhatunk. És a dolgokról való ilyenfajta gondolkodás behatol még a gyerekszobába is. A gyerekeinknek nagyon sokszor harci repülőgépet adunk játék céljára, meg olyan pisztolyokat, amelyekből műanyag golyókat lehet kilőni. Az élvezetünket szolgáló ipar és kereskedelem pedig alkalmazkodik a vevők durva szokásaihoz. Ilyen árukat és olyan reklámszöveggel vagy képpel adnak a kezünkbe, amilyenre általában az emberek vágynak, s ezt igyekeznek kitalálni. A filmek, cselszövések, árulások, házasságtörések, és a beteges szexualitás normálisnak beállító képeit hozzák elénk, és az ember legyint, s azt mondja: nincs mit tenni, jobb nem szólni semmit sem.

A ponyvairodalom és a bulvársajtó is nagyban hozzájárul a morális káosz egyre szélesebb elterjedéséhez, és az agresszív indulatok táplálásához. Ez a barbárságba való visszasüllyedés a szociális élet egyre nagyobb területeire terjed ki. A civódás, sőt a fizikai erőszak, verekedés az általános iskolák alsóbb osztályaiban is sokszor általánossá kezd válni. Magas rangú állami tisztviselők heves vitában gyalázzák egymást, s vannak a világon olyan parlamentek, ahol egymásnak esnek a képviselők, és életveszélyessé válhat egy-egy ülésen részt venni.

Pedig Platón, az Állam című írásában már Krisztus előtt arra kéri az állam jövendőbeli vezetőit, hogy legyenek szelídek. És ott ugyanazt a szót használja a görögben, csak a klasszikusban, amit később olvasunk az újszövetségi görögben, s ahogy lefordították görögre Jézus arám szavát.

De hogyan terjedhetett el ennyire a durvaság, az agresszív viselkedés és annak minden válfaja?
Úgy, hogy elfelejtettük, és nem vesszük komolyan Jézus intését:
"Boldogok a szelídek."

Hatványozottan felmagasztalják ebben a világban a bűnt, és elértéktelenítik az igazi erényeket. Hetente - szerényen önmagukat a humor nagy ágyúinak becéző vagy tartó emberek - sokszor beteges gondolkodású és nihillista felfogású egyének bomlasztják az erkölcsöt, gúnyolják a keresztyénséget, és reklámozzák a homoszexualitást. Mi is sokszor végignézzük, néha még mulatunk is, és elfelejtjük, hogy milyen méreg az, amit lassan, de biztosan és szívósan csöpögtetnek a nézők és a hallgatók szívébe. Az élet szinte minden területén átfordult az erkölcs az erkölcstelenségbe. Elég bármi bugyutaságot, éktelen ízléstelenséget bemutatni valakinek, és fő műsoridőben, az adófizetők pénzén, köztük a keresztyén adófizetők pénzén is benne lesz a tévében. És a bíróságok olykor, bár egyre gyakrabban az erősebbnek adnak igazat, s csak a második és harmadik tárgyalás és ítélet után győzedelmeskedhet még egyelőre a jog és az igazság.
Minél romlottabb és kábultabb a mai nemzedék, annál jobban lehet félrevezetni őket. Pompás képességet mutatunk a háborús dolgokban, és félelmetes hiányokat az udvariasságban, a szelídségben, az erkölcsben és a hitben. Ezeket a dolgokat látva - sokszor mi magunk is magunkon érezve a hatásokat -, nem csoda, hogy valaki azt mondja, hogy nem tévedés, hogy azt mondta Jézus, hogy boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet? Valamit rosszul mondott Jézus. Rosszul fordították a szöveget!

De valóban boldog az, aki agresszív, aki nem szelíd, aki könyörtelen és irgalmatlan?

Újra és újra kiderül ám az, ha máshol nem, egy-egy beszélgetés során, hogy ez egyáltalán nem így van. Mert, amikor bemegy egy ilyen ember valahova, ahol beszélnek, és hirtelen elhallgat mindenki, akkor már nem is olyan boldog. Nem is olyan büszke. Amikor, ha látja, hogyha megjelenik ő, az erős, a határozott, az agresszív, akkor lefagy a mosoly az arcokról, akkor már nem is annyira boldog, büszke és határozott. Hanem boldogtalan, izolált, sokszor gyűlölt és befalazott, megvetett ember.

Akiben ott van ez a bizonyosság és hit, az tud azután így imádkozni, amikor eszébe jut, hogy a jövő azért próbatételeket is hozhat:

"Te légy erős kősziklám, ahova mindig mehetek, melyet segítségemre rendeltél, mert te vagy az én sziklaváram. Istenem, ments meg a bűnösök kezéből, az álnok és erőszakos emberek markából!" (3-4 v.).

A szelídség azt jelenti, szüntelenül Isten kontrollja alatt élek.

Fritz Bade - osztrák tudós - ezt írja:

"Sok választása nincs az embernek, vagy új szívhez és értelemhez jut, és így virágoskertté válik a világ, vagy elpusztítja önmagát. Vagy a szelídek öröklik a földet, vagy nem lesz örökség. Az erősek szelídsége ez, akik boldogok, mert lőhetnének, de nem lőnek. Ölhetnének, de nem ölnek. Bánthatnának, de nem bántanak. Szörnyű fegyverük van, megbocsátanak."

Isten élő népe, hívő népe a bizonyítéka annak, úgy töredékesen, kormosan, foltosan, időnként szennyesen és elbukva, de mégis csak igaz az, hogy boldogok a szelídek, akik Istentől kapnak szelídséget, mert ők öröklik a földet.

Ma nem ilyenek uralkodnak ezen a földön. Világunk az erőszakosok kezében van, de Jézus idézett egy csodálatos Zsoltárt. A 37. Zsoltárból idézte.

"Ne bosszankodjál az elvetemültekre, ne irígykedjél a gonosztevőkre! Mert hirtelen kivágattatnak, mint a fű, s mint gyönge növény, elfonnyadnak. Egy kevés idő még, és nincs gonosz, nézed a helyét, és nincsen ott. A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben."

Urunk, köszönjük, hogy a te irgalmaddal, szereteteddel és szelídségeddel vettél minket körül. Köszönjük, hogy nem soroltad a mi vétkeinket. Köszönjük mégis azt, hogyha megérthettünk valamit, amit mostanáig rosszul csináltunk.
Köszönjük, hogy azért jöttél el most ide Szentlelked által, hogy taníts minket, felöltöztess minket az igazság tiszta ruhájába a te véred által.
Köszönjük, hogy azért jöttél, hogy megtisztíts minket, hogy tiszta szívet teremts bennünk, és az erős és szelíd lelket megújítsd bennünk. Áldunk és dicsőítünk ezért.
Köszönjük ezt a csodálatos ígéretet: a szelídek, a tieid öröklik a földet. Köszönjük, hogy nem lesz többé könny, betegség, gyász, fájdalom és halál, mert te magad leszel az, sokszor már most is te vagy az, aki letörölsz a tieid szeméről minden könnyet.
Ámen.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat