Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Đark Fanatikus naplója


Łord Đark Fanatikus [53471 AL], gazdája Đark Fanatikus
Átfogó Gondolatok

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/53471 		Átfogó Gondolatok

Łord Đark Anarchy[262773 AL]: Romlás Wirága

Átfogó Gondolatok…

Itt az ideje, hogy számba vegyünk néhány átfogóbb kérdést.
Azonban elgondolkodtató, mit is kell átgondolni ilyen alkalmakkor?
Egy biztos, van néhány kritériuma az ilyen elmélyüléseknek.
Ahogy a nevében is benne van: Legyen kiterjedt, nyitott, tehát átfogó.
Elmélyültnek kell lennie, tehát legyen mélyen szántó az a gondolat.
Ez számadás is, áttekintés is, azaz legyen őszinte!
Igazságos és pontos valamint a valóságot jól leképező implementálásról legyen szó.

„Fontos a múlt, de nem élhetünk benne, fontosabb a jelen, ami a jövőt határozza meg.
Úgy kell felfogni, hogy építő mesterek vagyunk. A jelenünkkel lerakjuk a jövőnk alapjait, a múltbeli tapasztalatokat felhasználva. A kérdés csupán az, hogy ki mennyire jól használja a múltat, illetve ki hogyan rakja le a házának alapját.” (Mester)

Érzelem és értelem kérdése.
Számomra ez az egyik legtöbbet vitatott kérdés, a legtöbb ember mégis könnyen elsiklik felette, vagy egyszerűen tudomást sem vesz erről a kérdésről.
Sokat gondolkodom a helyes arányokon. Vajon hogyan lenne a legmegfelelőbb. Igazság szerint nem nagyon tudom betájolni a valóban helyes arányt. Ez főleg azért van így, mert egy eléggé érző lélek vagyok, aki ráadásként még érzékeny is, ennek ellenére erőszakkal törekszem a számomra tökéletes létfelfogás felé, ahol semmilyen nemű érzelem nem állhatja meg a helyét. Egy azonban biztos, nekem van két támpontom, ami alapján nagyjából be tudom tájolni merre is tartok. Két véglet ez, valójában mégsem olyan véglet. A Mester, aki konkrétan értelem párti. Egy az egyben. Ha döntésekről van szó csupán az esze, diktál. Talán ezért is van az, hogy mindig jó döntéseket hozott az életben és ezért tud ott tartani, ahol tart.
Mégis ha valaki jobban megismeri ezt az embert, akkor rájön, hogy bizony hatalmas szíve van. A másik támpont mondanom se kell az anyám. Csupán az érzelmek, és az ösztönök, amik vezérlik, és hajtották egész életében. Semmi átgondoltság, vagy megfontolt döntések. Ezért van az, hogy ő mindig rosszul döntött az életben, és azért tart ott, ahol tart. Kedvenc mondata, amit én alapvető baromságnak tartok, és valóban jól tükrözi az ő életfelfogását: „Dönts jól, vagy rosszul, de azt határozottan tegyed!”. Én meg erre automatikusan a „Mindenki azt kapja, ami jár” első tételt szoktam hozzá vágni. Jól reprezentálja a szánalmas gondolkodását, egy olyan alapvető hiba, amikor képes volt mindent feladni, eladni az ingatlant, a biztonságot eldobni egy férfi miatt. Mint később kiderült ez a férfi ma már a halálos ellenségem. A két szélső pont között, ahol „A” az anyám, „B” a Mesterem, azt mondhatom, hogy középen állok, de A-tól folyamatosan távolodva B elve felé tartok.

Emberi kapcsolatok
Sokáig tőlem távolálló, sőt igazából ismeretlen tényező volt.
Először azonban tisztázni kellene mit is értelmezünk kapcsolaton.
Nyilvánvaló, hogy több fajta, több rétegben néhol eléggé összekuszált, egybefolyó, lényegében átláthatatlan, és képlékeny dologról van szó.
Kényszerű barátság.
Ez sajnos egyoldalú dolog. Míg az egyik fél csupán érzékelteti barátságát a másik valójában is úgy gondolja, hogy ez egy barátság. A valóságban az igazság, hogy ez bekövetkezhet, abból, hogy „A” aki érezteti valami miatt rá van kényszerülve, hogy jóban legyen a másik féllel. Ez általában a „B” hibájából fakad.
A másik eset, hogy „A” kihasználja „B”-t. Ez egyértelműen a rosszabbik eset, és „A” a hibás. (Plusz szemét aljas).
Peer to peer (egyenrangú) kölcsönös barátság
A legfurcsább dolog számomra, az hogy a leges legtöbb ember számára keveredik két fogalom. Haverok, barátok. Számomra már nagyon régóta nem egyenlő a két dolog.
„Haverod bárki lehet, de barátod csak igen kevés, és a bajban jössz rá igazán”(Mester)
Itt mindjárt meg kell említenem sokak számára erősen vitatott dolgot, mégpedig van e igaz barátság nő és férfi között. Sok embert kérdeztem már erről, és mind lányok, mind fiuk többsége nemleges választ adott. Az én véleményem erről homlok egyenest más, hiszen itt vagyok én önmagam számára a legjobb élő példa. A barátaim (melyek száma erősen korlátozott, és megközelítőleg 10 embert tesz ki) valamivel több, mint felét nő teszi ki. Tehát egyértelmű számomra, hogy ez igenis lehetséges.
Nem vitatom azonban azt sem, hogy a sors akarata folytán, egy jó barátság átcsaphat szerelembe. Erre is volt példa eddigi életutam során…
A barátság úgy mond 3 alappillérre, támaszkodik. Mint Önzetlenség, Őszinteség, Megbízhatóság. Továbbá két igazbarát azok szavak nélkül tudják, hogy barátok.
„A barátság olyan, mint a szerelem, két ember kölcsönösen kell, hogy érezze”(Alexander)
Párkapcsolat.
Sokaknak kapcsolaton kapásból ez jut eszébe. Pedig ez csak morzsája az égésznek.
Ez épp olyan, amikor engem leinformatikusoznak, pedig én programozó vagyok.
„Ha egy párkapcsolat valahol elromlott, azt már nem érdemes újra próbálni, mert csak a káposzta jó melegítve”(Mester)
Magam részéről azt kell, hogy mondjam, közel 3 éve erről teljesen de semmit nem tudtam. Aztán bekerültem a kollégiumba és láttam sok szomorú dolgot, kevés jó dolgot, közben elkezdtem erről a témáról gyűjteni az információt, és úgy, hogy magam részéről nem volt egyáltalán semmilyen gyakorlati tapasztalatom, hatalmas elméleti tapasztalatot gyűjtöttem össze. Rájöttem, hogy a kollégista párok még rövidtávon is életképtelenek, és ennek az okozóját, elneveztem házasélet szindrómának, amit ilyen idős emberek nem tudnak elviselni. Magyarán ráunnak egymásra, mert hetekig minden szabadidejükben sülve, főve együtt vannak. „Jaj mi lesz velünk a hétvégén, két napig nem látjuk egymást”
Na de nagydolog, van, akik még ennél is valamivel több ideig nem látják egymást. És? Erősebb lesz a kapcsolat. Vagy elbukik, akkor meg annyit is ért.
Ez a fajta kapcsolat alapvetően három pillérből áll, persze vannak kiegészítők. Hűség, Bizalom, Őszinteség. Ha bármelyiken csorba esik jó napot, kívánok, van.
„Már a gondolat is a másik megcsalása lehet, de igazán a tettek beszélnek”(Alexander)
Ez az okos ember is úgy vallja, amin sokan vitáznak, de én egyet értek, a csók is megcsalás. Mindenesetre akárkit kérdeztem, egy ember kivételével mind azt mondta, ez azért még bocsátható. Igen?! Megcsalás? Az! Tehát? Na ugye.
Őszinteséggel kapcsolatban. Ha csorbul ez is halálos. De! Ennek a hűséggel ellentétben vannak azért fokozatai. Ez már egyéni kérdés, bár valóban jócskán függ a hazugság mértékétől. Illetve a körülményeket is esetleg valamennyire figyelembe lehet venni.
Azonban a hűség csorbulásán akármekkora őszinteség sem segíthet.
Egyszer egy fiú megcsalt („Csak” szájon csókolt egy másik lányt) egy lányt. De a lelkiismerete miatt bevallotta a lánynak. Aki azonnal szakított vele. A fiú könyörgött, hogy ne hagyja el, és azzal védekezett, hogy legalább őszintén bevallotta, mire a lány azt mondta, ezek után ez volt a minimum, amit tehettél. Azt kell, hogy mondjam igaza volt.
„Ha csaltál, automatikusan ledől a másik két pillér, mert ott már bizalomnak többé nincs helye, ahol nincs bizalom, ott igazság sincs”(Ferry)
„Amiről nem tudunk, az nem fáj!” Ez egy nagy szemétség. Inkább tudjam és fájjon, mint az állat, mint hogy hülyének nézzenek. Mert ha nem tudom, de megtörtént akkor még hazugság is ér mindennek a tetejében. Mondja valaki, hogy nincs igazam!
Ráadásul, ez nem csak erre van értelmezve, hanem bármi más dologról az életben.
„Az igazság, el nem mondása, is hazugság”(Mester)

Idő, mint legyőzhetetlen ellenfél
Verseim egyik legkedveltebb témája.
„Olykor jó szolgálatot tehet, de sose veled, csak ellened”(Ferry)
Ezzel konkrétan az idő kétélűségére akarok utalni. Belegondolok azonban, hogy mennyi sok dologra jellemző ez a kétélűség. Ott vannak a természeti erők. A tűz mely erdőket és élőhelyeket emészt fel, és mely nélkül szétfagynánk hideg téli napokon. A víz mely alapvetően életfontosságú, mégis fulladásunkat okozhatja, vagy a víznél a másik kedvenc ellentétem a selymes viselkedése, ami tud keményebb lenni a betonnál. Ott a kellemes szellő, mely milyen jól esik nyári kánikula ideén, mely mégis tud akkora méreteket ölteni, hogy városokat dönt romba. Vagy a biztonságot, stabilitást adó talaj, a Föld, ami kicsit megmozgatja öreg tagjait, és kártyavárként omlanak össze az építmények (inkább tákolmányok). Kissé eltértem a témától, de ha jobban belegondolok, ez itt megállja a helyét. Az idő is ilyen dolog, csak sokkal kegyetlenebb. Az idő ellen semmit nem tehetsz. De mégis sokszor, sok esetben bizonyos dolgokon más nem segíthet csak az idő. Egy biztos minden egyes másodperccel többet élsz, és ennyivel kevesebb időd van már csak vissza az életből. Ezért szoktam csodálkozni az olyan kijelentéseken, hogy de jó lenne, ha már vége lenne ennek a napnak, bár már holnap lenne. Az igazság, hogy az emberek nem becsülik az időt. Sőt nem tisztelik. Alapvető hiba!!!

Élet és Halál
Mindig is a leggyakrabban a legnagyobb érdeklődéssel álltam ehhez a kérdéshez.
Főleg a leginkább az érdekel, mi történik a halál pillanatában, illetve a halál beállta után.
Egy időben annyira érdekelt, hogy semmi más miatt nem akartam meghalni csak kíváncsiságból. Ez olyan 9-10 évesen jött elő. Gyerek fejjel emlékszem az volt az álmom, hogy hatalmas harcok közepette fogok elesni valamelyik háborúban. Sajnos a nyomorult módon történő születésem, mint annyi rengeteg dolgot az életemben, azt is meghiusította, hogy katona legyek. Pedig tudom, hogy elvakult fanatikus állat vagyok, aki parancsra nevetve menne a halálba. Későbbiek során is megmaradt a kíváncsiság, de 13-14 éves koromra elértek a depresszió első hullámai. Megismerkedtem egy új félelmetes érzéssel, a legkegyetlenebbel, amit ember érezhet: A Rettegés.
Ennek keretében rájöttem, hogy jelen körülmények között meg kellene halni. Végül is, mivel már kis korom óta ismerem a 10 parancsolatot, a 7 főbűnt, és ezt azt a Bibliából, tehát tudtam, ha magamnak jót akarok, akkor én ennek érdekében egy lépést, de még egy felet sem tehetek. Érdekes dolog, hogy egy időben a Sátánizmus szele is megcsapott elég erősen, de akkor meg a Sátán haragjától féltem, mindenesetre megvilágosulva letértem a romlott útról, de még napjainkban is érezhetőek a Sátánista nyomok, megjegyzéseimben, vagy öltözékemben. Aztán sötét korszakban rengeteg napi szinten halállal való foglalkozásom volt. Eljött az idő, amikor abba gondoltam bele, hogy mi van akkor, ha nem tudok addig elpusztulni, amíg boldogtalan vagyok. És mi lesz akkor, ha majd pont, akkor halok, meg amikor már jó lesz, és tényleg nem akarok. Ettől mindig is féltem. Ebben a hónapban volt pár nap amikor, paráztam attól, hogy mi van velem, hogy nem szeretnék most meghalni, és sürgősen rendbe kell hozatnom magam. Igazából azonban rájöttem, hogy sokkal rosszabbul áll ahhoz ez az egész szarság, hogy én parázzak a haláltól. Ennek keretében gyorsan visszaállt, ha nem is a halálvágy, de az, hogy úgy igazából nagyon mindegy nekem, hogy meddig élek.
Nem félek a haláltól, csak a halál módjától.
Mondogatják egyesek, hogy gondoljak azokra, akikkel kapcsolatban állok, és hogy azok mit éreznek majd akkor, meg hogy nekem még milyen feladataim vannak. Szerinted, érdekel? Hagy legyek már én is egy kicsikét önző.

Biztos, vagyok benne, hogy egyes részekkel páran nem fognak egyetérteni. (A fellebbezést nyolc napon belül három példányban lehet kérelmezni). De amint mondtam az elején, amit leírok így gondolom, és őszintén kinyilvánítom, ami a szívemen az a számon. Írhatnék még néhány dologról, de már ez is túl sok egyszerre.
Mindenesetre átfogó, őszinte, és mélyebb tartalmú gondolatmenetet igyekeztem felvázolni.

Isten vagy Sátán, mindig más a neve. Neki mindegy már, vele vagy ellene!!!
Harcolj az igaz hitért! Folyjon a vér!

Mindig jön valami harcos, aki a véremet ontaná! Mindig jön valaki, aki életerőmet rontaná. Esélyük nem lehet, megsebezni nem engedem Acélszívemet!
Acélszív újra dobog már, Acél szív egyszer majd meg áll.
A Rendszer ez a jég hideg erő, most újra él, és semmilyen érzelem nem árthat a szuper intelligenciának!

Nem olyan régen, egy jó barátom, aki számára a leginkább lelki támasz vagyok, és legnagyobb sajnálatomra, bár az osztálytársam volt, abba hagyta az iskolát, súlyos családi háttere miatt. Ő valami miatt nagyon el van ájulva tőlem, ráadásul fiú létére, és egyfolytában mondja rólam a jobbnál jobb dolgokat, holott ez túlzás. De legalább kritikákat is szokott mondani. Innen tudom, hogy nem csak jó pofizik nekem.
Ráadásul ő az aki komolyan elkezdte terjeszteni a verseimet, és már olyan emberekhez eljutott akiket én bőven nem ismerek.
Nos, ő olyat talált kérdezni, hogy szerintem én mivel azonosulok, az elemi erők közül. Én azonnal rávágtam a tüzet. Heves vagyok, lobbanékony, ha úgy adódik fékezhetetlen, de van, hogy nagyobb a füst, mint a láng. Erre azt mondta, hogy nem, te föld vagy.
Gondolkodok, én miért? Erre azt mondta, mert stabilitást, és biztonságot adok az embereknek, illetve talajt adok a lábuk alá. Elgondolkodtam. Igen, érti ezt arra,hogy igyekszem segíteni, és lelkileg erőt adni másoknak. Na jó, de ez olyan talaj, ami nem stabil. Erre építeni nem lehet. Aki bármit is rámalapoz, az ne csodálkozzon, hogy amit épített az szépen összeomlik majd mint a békevágy, mint kártyavár mely lángokban áll!

<Good day to die!>

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat