Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Đark Fanatikus naplója


Łord Đark Fanatikus [53471 AL], gazdája Đark Fanatikus
Sötét szerelem

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/53471
Sötét szerelem

Érdekes elgondolások vannak szerte széjjel a világban.
pl.:
"Ha el akarod kerülni a fájdalmat, akkor a nőknek csak egyetlen pontjára koncentrálj."

Ilyen és ehhez hasonló jobbnál jobb tanácsokkal látnak el, drága osztálytársaim. Ezzel csak az a baj, hogy bizonyos megfontolások alapján nincs lehetőségem íly modon gondolkodni, ennek keretében akkor inkább a halál:D

Tudtátok-e, hogy a sokak álltal ismert igen szép vers első két sora: Szeretni kell, mert szeretni jó; akármi más, csak hiába való...
érdekessége, hogy én csak át írtam de eredeti ritmikai formáját nem én találtam ki, és a következő képpen hangzik:
"Kurni kell, mert kurni jó; minden nő csak arra való..."
Ezt egy volt szobatársam rágta állandóan a számba. Persze nekem ebben a formájában nem tetszett, és lényegében ez ihlette meg azt a bizonyos másik két sort. De ha valaki jól ismeri az ossiant, a vers elolvasása után ráébred, hogy az egész vers az ossian világára épül.
végül is az eredeti mondat helytállóságával én nem ohajtok foglalkozni, és nem is szeretnék állást foglalni ez ügyben. De jó néhányan sejthetik, hogy egyes megfontolások alapján, kb miként vélekedhetek.

Sötétebbnél sötétebb az éjjel
A gondolat szerelmet képzel
Két lélek, temetőben vesztegel
Mélységben, egymáshoz közel.

Kripták közt surranva keresem
Időtlen idők óta, de nem lelem
Az igaz, sötét lelkű szerelmem
Választás nincs, ő kell nekem

Ott állt a sírhely mellett, s én odamentem
Véres volt az éjszaka, de ő oly gyönyörű
Végre átölelhettem, végre vele lehettem
Ajkam az ajkához ért, megállt az idő
Nem létezett más, csak én meg ő…

Oh, mily megható…
S milyen régi töredék sorok. Csak vannak a semmiben.
Valójában mit gondolhattam, amikor megfogantak a sorok?
Tulajdonképpen már nem emlékszem tisztán. Régen volt.
Egy biztos. Létező személy ihlette a gondolatsort.
Már magam sem tudom, milyen összefüggés sorozat kapcsán.
És ebben az a csodálatos, hogy rajtam kívül ezzel senki sem volt tisztában.

Ha össze akarnám kaparni a potenciális értelmét a létezésemnek, újabb csalódás érne.
S nem azért mert úgy gondolom, hanem mert nemhogy potenciálisan megfogható célok nincsenek, de semmilyen célok nincsenek. Üssek a hasamra és csináljak egyet?
Gyakorlatilag megvakultam, megsüketültem. Teljes a káosz. Semmihez nincs kedvem, még ahhoz sem, hogy elbeszélgessek még néhány emberrel, akikkel azért nem ártana erről-arról.

Közben a sötét csapatok, vereségeket vereségekre halmoznak a technikai bénultságnak köszönhetően. Annyira súlyossá vált a helyzet, hogy abba belegondolni is felesleges. Már az is megdöbbentő, hogy egyáltalán bukásról kell beszéljek. Egy fantasztikus december után. De az már végzetes, hogy tripla bukásról kell beszélni. Egyszerűen hihetetlen. Bár egy ujjamat nem mozdítottam ellene, ez is nyilvánvaló.

Nem gyűlölök én már senkit sem. Se mostohát, se vérszerinti apát. Már az sem érdekel velem mi van. Már nem érdekel, hány millió féle bajom van, lesz még. Már az sem érdekel, hogy nézek ki. Már nem érdekel ki szeret ki nem. Már az sem érdekel, mit hoz a jövő. Mindegy már minden… s a kád vér… oh te drága halál…




Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat