Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Đark Fanatikus naplója


Łord Đark Fanatikus [53471 AL], gazdája Đark Fanatikus
Éjszaka!

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/53471
Éjszaka!

Ugyan olyan nap volt, mint a többi. Minden nap, minden óra…
Bár nem tagadom, meglepett néhány telefon, de a meglepőbb, az smsek között egy volt.
Nos, az emlékezés súlya, még ha szikla súlyt is meghaladja, azért nem árt a miheztartás végett, ha tudjuk hol a helyünk, hogy legyünk tisztába az elhagyatottsággal.
Vagy akármi mással, csak legyünk tisztába vele, még ha megéget, akkor is.
Na jó lépjünk tovább…

Egy memória tisztogatás során megdöbbentő, súlyos konzisztencia (ellentmondás, meg nem egyezőség) lépett fel. A belső kijelzőn a következő adat jelent meg: Eltelt idő: 3480 óra…
Az algoritmus azonnal beállított egy mutatót, amely a visszaszámított dátum memória helyzetére mutatott. Azonban ott, semmit nem talált, ezzel átmeneti zavart okozva…
Ahogy ott álltam az erkélyen újra, és újra szippantva egyet a friss cigi füstből, újra és újra azon tűnődtem, vajon tényleg az én feladatom felhívni az emberek figyelmét a valóságra. Már-már, új jelzővel illetnek, mint fájdalomszító, sötétséghírnöke. A szobámat pedig az egyik tanárnő dark zónának minősítette. Ezzel persze nincs ellenemre. De néhány ember kitörése, s vádjai irányomban, mint „rosszabb vagy, mint 3 éve”. „Sötétebben gondolkodsz, mint valaha.”. Ehhez hasonlok. De mi alapján vádolnak meg, mikor nem ismernek. Engem nem ismernek, az meg nem az én felelőségem, hogy összekevernek valótlan emberrel. Így sok, sok év távlatából már látom azt, mit látni engednek a sötét erők. Nem az vagyok, nem is voltam soha, de pusztulás tisztítólag és transzformálólag hatott. Már sosem leszek az, aki lehettem volna, mert én vagyok Đark Fanatikus…

Akkoriban, és most is így van, hogy valahogyan a sötétség bennem él. Közel volt már akkor is, most aktuálisabb, mint valaha…
Egy nagyon, nagyon régi ferry wers, még a kezdetekből…
Most megcsináltam újra:
Az éjszaka

Megyek az éjszakába
Süt a Nap, de hiába.
Sötét a derűs égbolt,
És a nap sugarai
Lassan megtörnek, az ég
Sötét-fekete tengerén!

Csak megyek magányomban
Úttalan utakon céltalan.
Lépdelek tovább, de hasztalan
Rabságba tartva saját magam!

Lent a Duna partján állok
Színtelen színeket látok!
Nap jeges sugara csillan
Az álló folyóba bele villan.
Vakító sötétség mar szemembe
Ahogy hideg fény tép a testembe. . .

Még most is! Mindig éjjel van.
A nap minden órájában!
Csak fagy, csak jég, mindig tél van.
Az évnek minden napjában!


It’s a good day to die!



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat