Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Đark Fanatikus naplója


Łord Đark Fanatikus [53471 AL], gazdája Đark Fanatikus
ĐF:...VI.fejezet

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/53471
ĐF:...VI.fejezet

-Hol vagyok? Mi a jó ég?
Ja! A francba. Ezt úgy néz ki még gyakorolnom, kell. Szólt a „9c” jelű tepsiben az alak.
Miközben még mozdulni sem bírt azon töprengett, hogy miért nem emlékszik egy csomó dologra. Azt leszámítva, hogy az utolsó kép, hogy lebeg a levegőben, azon kívül több hét esemény kiesett számára.
-Szóval úgy néz ki, egy hullaházba vagyok, tehát megdöglöttem. De most akkor mégis élek.
Vagy csak képzelem, hogy élek? Nem birok megmozdulni. Ezt nem értem. Mióta vagyok itt?
Ki talált meg, és tudják-e vajon ki vagyok. Tényleg miért vagyok? Ha meghaltam, akkor miért gondolkodom? Mi célom? Miért? Minek? Honnan hova tartok és mi értelme?
El kellene indulni. Azért csak nem maradhatok itt.
Vagy aludjak még egy kicsit?
Viszket a hajam… hé engedjetek már ki! Nem olyan vicces ez! Ennyi erővel élve el is temethettek. Nem hallja senki. Most, hogy kecmergek ki ebből a tepsiből?
Hova megyek? Mit teszek? Mi értelme a létezésnek? Kitől, vagy mitől kaphatok választ?
Segítség nem birok kimenni. Követelem, hogy nyissák ki!
A franc esne bele, itt mindenki halott?
Nem hiszem el! Hát ilyen csak a mesébe van. Hát megáll az eszem.
Na jó én most akkor lépek innen.
Az alaknak szemmel láthatóan kikattant egy kissé az agya, azonban képességeinek még birtokában volt, ezáltal el teleportált a tepsiből, egyenesen haza…



-Nem bírtam megállni, hogy ne nézzek magára.
-Semmi baj nincs. Jól vagyok.
-Tudom, hogy nagyon megviselte önt.
-Kész. Az élet nem állhat meg, menni kell tovább. Cselekedni kell.
-Én teljesen ki vagyok borulva. Nem bírom elviselni, hogy nincs többé.
-Ha igazán szeretted, mindig benned él.
-De a fizikai, hiánya elviselhetetlen.
-Nyugodj meg! Vissza fog térni!
Alig, hogy ezt kimondta volna az öreg, a tér furcsán elváltozott. Nem akartak hinni a szemüknek. Ilyet még sosem láttak. Azonban a nagyobb megdöbbenés akkor érte őket, mikor az alak körvonalai kezdtek megjelenni. Először mindketten arra gondoltak, hogy a másvilágról jött látogatóba.
Azonban a teleportálási művelet végén, az alak a teljes fizikai mivoltában jelen volt.
- Hy. Na mit néztek ennyire?
Az alak végig nézett magán. Teljesen meztelen volt.
-Na most mi van? Nem látatok még meztelen férfit? Tehetek róla, hogy ellopták az ruháimat, miközben nem tudtam magamról?
Ezzel szenvtelenül elsétált a két ember előtt be a szobájába.
- Mi történik? Kérdezte kétségbeesetten a lány.
- Azt, hogy most mi történt az tiszta… ez teleportálás volt. Csak azt nem értem, hogyan…
De hisz láttam, hogy halott.
- Bemegyek. Beszélni akarok vele.
- Nem! Én megyek be. Nem tudhatjuk, mi történik pontosan.
Az alak szinte pillanatok alatt felöltözött, és amíg ők ketten kint elmélkedtek, már ki is jött.
- Fiam! Én… én azt hittem…
- azt hittük, hogy meghaltál! Láttuk az élettelen összeroncsolt tested!
- Mit értelmezünk halál alatt? Konkrétan, mit jelent meghalni?
Minek alapján dönthetjük el, hogy meghaltunk, vagy azt, hogy más meghalt.
Mi célból gondolunk olyan esemény láncolatokra, melyek persze jogosan befolyásolják nagymértékben a további életünket?
Hogyan és miképp van értelmezve a halál, mint olyan?
Minek alapján győződtetek meg egyértelműen arról, hogy meghaltam?
- De… láttuk. Szólt elbizonytalanodva, a sírás a határán a lány.
- Fiam, a hulla házban, ott a tepsinél… az te… és én teljesen összeomlottam!
- Tulajdonképpen jómagam sem tudom, pontosan mi történt.
Nem tudom mennyi napot nem voltam magamnál, nem tudom, azt sem, hogy miképp élek jelenleg. Pontosan nem tudom mi célból… Arról meg nem beszélve, hogy azt sem tudom, hogy mennyi, de nagyobb időintervallum kiesett a fejemből.
Nem tudom, hogy mit kezdtem el, és eddig mit valósítottam meg.
Azt tudom, hogy lezuhantam… magasról… nagyon magasról. De, hogy miképp, és hogyan, saját magam által, vagy valaki más miatt…
Most megyek, olvasnom kell. A naplomban megtalálom a kérdéseimre a válaszokat.
Az alak ismételten bevonult a szobájába, hogy megláthassa mit alkotott eddig.
Azt tudta, hogy komoly tervei voltak. Kissé mérges volt, ha már elfelejtett egy csomó mindent, akkor miért nem tudta már legalább az emlékeket… azokat a fájó emlékeket elfeledni. Nem felejtette el a gyűlöletet és a haragot sem. Sajnos…
Rövid tanulmányozás után, elégedetten csukta össze a könyvet.
- Szóval akkor már háromnak annyi. Nagyon jó! Nagyon jó!
Ahogy elnézem akkor a beavatás is megvolt már. Ez is jó.
Jól haladgatok. Minthogy kiderült, csak 3 napig nem voltam magamnál.
A testemen a felszíni sebek másodpercek alatt, a komolyabb sebek percek alatt, a súlyos sérülések órák alatt regenerálódnak. Gyakorlatilag minden porcikám izé-porrá törhetett.
Ehhez képest ez a 78 óra nagyon jó eredmény.
De viszont akkor a repüléssel még óvatosan kell bánni.
Azonban most jobb lesz, ha neki állok, folytatni a munkámat…


Emlékszem… volt egy faszi.
Jó erőben lévő sportos fazon. Mennyit irigyeltem a külsejét.
Egy igazi jó képű, izmos, uh, nagyon pöpec pasi volt.
Persze, hogy az anyámnak nagyon is fel kelltette az érdeklődését…
Volt ennek a pasinak, egy apja is. Nagy alkoholista volt a vén kujon.
De gyűlöltem. Tudom jól, könnyű a Katit a táncba vinni, ha ő is akarja, és azt
Is, hogy két emberen áll a vásár. De akkor is amit ők csináltak… gusztustalan volt.
Az alkoholista fazon állandóan nyomta a szöveget, hogy nem akar semmit az anyámtól, közbe meg állandó jelleggel leitatta, aztán meg bepróbálkozott a szemét.
A fia, aki olyan jól nézett ki, az meg úgy gondolta, ha már annyira tetszik ennek a nőnek, hát miért ne használná ki az alkalmat. Anyám beleszeretett, ö meg használta az elvakult nőt.
Mindkettő kihasználta. Az egyik használta, ahogy ő mondta „egy nő mire való szerinted?”, a másik bejárónőnek használta, cserébe az itatásért. Fizetett neki… „igyál, no…” Aztán naphosszat takaríttatott vele…
Aztán mikor rosszra fordult a helyzet… mikor úgy tűnt az anyám nem fog tudni hova menni, mert a férje eladta a feje felül a lakást, ez a két szemétláda, elküldte. „Ne haragudj… de nem tudunk biztosítani neked itt helyet.” Aztán párszor végig nézték, ahogy éjjel a folyosón, egy matracon aludt…
Most ők jönnek… Igazságot mindenért! Mert most ők jönnek!!!
Sok fájdalmat okoztak nekünk, sokszor megalázó helyzetekbe jutottunk közvetlen miattuk.
Most ők lesznek megalázva… ők fognak szenvedni… és megkapják a jussukat!
Mert… Mindenki azt kapja, ami jáááááááááááááááááááááááááááár!!!!


Az alaknak semmiféle erőt nem kellett használnia, hogy célba érjen.
Nagyon jól ismerte a helyszint. Pontosan tudta, hogy néz ki belülről minden…
Szomorú és fájdalmas emlékek vésődtek bele. Szinte undorral ment a célja felé.
Nem is sietett, szép lassan sétálgatva haladt előre.
Befordult az egyik sötétebb utcán…
- jobb az minél sötétebb van… én látok, engem meg nem látnak.
Hirtelen egy szakadt öltözetű idősebb ember fordult ki az egyik kapualjból.
- Jó estét fiatalúr! Nem lenne egy kis aprója?
Az alak válasz helyett eltörte a hajléktalan nyakát.
A találkozástól számított fél percen belül a férfi élettelenül esett össze.
- Nincs. Morogta az alak.
Úgy gondolom semmi értelme annak, hogy élj. Egyik napról a másikra. Minek? Mi célod? Mi értelmét láttad volna? Koldulsz, iszol, alszol… Hálás lehetsz nekem! A segítségemért!
Éjjeli 3 órakor ért a céljához…
A szokásos műveletek segítségével bejutott az ajtókon. Ez legyen a legnagyobb gond…
Az alkoholista férfi a szokásos helyén ott feküdt. Még mindig ugyan az a füstös, undorító állott alkohol szag, a bűz… Az alak érzékszerveit meglehetősen zavarta.
A szoba másik sarkában ott aludt a kis „nő faló”.
Az alak erős koncentrálásba kezdett. Egy pár pillanat…
Hatalmas fény… és a szobában sem az alak sem a másik két férfi már nincs.
Egy elhagyatott, nyirkos, sötét raktár… az isten háta mögött.
Újabb nagy fény, és a raktár beragyogott…
- Na megjöttünk.
Ébresztő hétalvók. Odament az öreg alkoholistához, aki mellesleg járó keretes, volt és elég súlyos mozgás szervi problémái voltak… nemegyszer amikor részegen összeesett a WC-N az alaknak kellett a mocsokból kikaparnia. Nem egyszer kellett a hányingerrel küszködnie. Utána meg a nőnek kellett tisztába tenni…
Miután odalépett, könnyed mozdulattal lerúgta az ágyról.
Amaz komásan jajgatva tapogatózott.
- Na mi van te vén alkoholista geci?
Már megint olyan részeg vagy, hogy leszédülsz az ágyról…
A hangzavarra a fiatalabbik is felkelt.
- Áh jó reggelt kívánok uraságodnak! Emlékszel még rám Andráskám?
- Hol vagyunk? Meg ki vagy te?
- Az, hogy hol vagyunk ennek lényegi lényege nincs… annál jobban annak, hogy mi célból vagyunk itt… és az, hogy én ki vagyok…
- Hogy kerülünk ide?
- Ezt hosszú lenne elmagyarázni.
- Mit keresünk itt?
- Igazságot!
- Ki vagy te?
Az alak odahajított egy képet, mely az anyjáról készült.
- Mit gondolsz a nők mire valók? Kérdezte az alak.
- Zoli!
- Nagyon jó!
- Egyet fogadjál el tőlem… kezdte el a mondókáját a vénember.
- Pofádat befogod, te vén geci, mert szétrúgom a fejed! Üvöltötte teli torokból az alak hátborzongató nem e világi hangon.
- Hogy beszélsz velem piszkos kölyök! Takarodj ki a lakásomból!
- Igen ezt már mondtad nekem párszor, pedig sose volt rá okod.
Tudod, mit aludj egy kicsit! Ezzel fejbe rúgta az öreget vigyázva, hogy „csak” elájuljon, de ne dögöljön meg.
- Ezt nem hagyom! Ugrott fel a fiatalabb, tudta, hogy jóval erősebb kell legyen, mint Zoli, de érzett valamit, hogy itt nincs rendben.
Az alak villámgyorsan megfordult, és lazán elhajolt az ütés elöl.
Mióta képességei birtokában van, sosem pazarolta az időt rendes verekedésre, mindig csak az abszolút nyers erőt alkalmazva harcolt. Most azonban lazán beállt a már rég alkalmazott utcai stílusban. Jött a rúgás is, hagyta, hogy eltalálja. Élvezte a kis játékot.
Most úgy fogok veled játszani, ahogy azt te tetted az anyámmal. - gondolta.
- Szép rúgás volt. Ha legyőzöl engem, szabadon elengedlek titeket!
A férfi megpróbálkozott egy pörgő rúgással. Nagyon jól sikerült. Mivel az alak hagyta, hogy ismét eltalálja. Olyan erős volt a halánték találat, hogy hanyatt is vágódott.
Felugrott, és gondolta most már ő is mutat valamit, figyelve az erejének a kordában tartását.
Gyors ütő cselekkel, szabaddá tette maga előtt ellenfele felső testét…
Pár másodpercen belül pontosan 26 ütést mért gyomorszájra.
A férfi fuldokolva rogyott térdre, majd a földön fetrengve összegörnyedt.
- Áh, vége az első menetnek. Pont megmentett a gong. Öt perced van, hogy összeszedjed magad, a második körre.
Öt perc múlva a férfi lihegve kecmergett fel.
- Bing! Második menet. Hehe!
Az alak többször is körbe táncikálta a férfit, de nem bántotta.
Aztán elkezdett apró kicsi ütéseket osztogatni a test megfelelő pontjaira.
Ezek nem túl fájdalmasak, de elég érzékenyek, és találat esetén érdekes hatásai lehetnek.
Mint szédülés, émelygés, hányinger, stb…
Végül megragadta a férfi torkát, felemelte, majd több méterre repítette.
- Vége a második menetnek! Öt perc.
A férfi elég jól bírta magát.
Így telt el a 3, 4, 5, 6… menet is.
A hetediktől, már keményebbre vette a fazont az alak.
Keményebb, és erősebb ütéseket mért ellenfelére.
A 11. „menettől” kezdve, már komolyabb fizikai károk okozására törekedett.
A 9. körtől a férfi már szinte fel sem tudott állni.
Az alak élvezte a játékot. Már több mint 40 perce verte a férfit.
A 12. menetben széjjelrúgta a férfi játékszerét.
- Na mi van? Csak nem fáj? Már úgy sem lesz rá szükséged!
Több nőt többé nem fogsz megalázni, nem fogsz többet játékszernek, használati tárgynak alkalmazni. Az alak a továbbiakban a férfin a lassú kínhalál technikáját alkalmazva, kifordította mind két térdét. Nézte egy darabig, hagyva, hogy küszködjön a fájdalommal.
Utána fél óra leforgása alatt, pontosan 3 percenként eltördelt egy-egy ujjat. Eltörte a karjait pont ott ahol a vállcsont illeszkedési izületei vannak. Tele van érző idegekkel… persze, hogy visított a nyomorult, ahogy a torkán kifért. Az alak várt még egy fél órát. Végül jött a már beteges élvezetet nyújtó szem „műtét” (Ennek ez a mániája?)
Nem egyszerre a kettő nyomta ki, de olyan szinten, hogy rendesen semmi nem maradt a szemüregben, hanem egyesével. Először a jobb, majd a bal szem.
- Annyira jó látni, amikor semmi nincs a szemüregben, hehe!
Neked nem okoz élvezetet a tudat, hogy nincs szemed?
Vajon felfogja ez a barom egyáltalán, hogy neki pofázok?
Lényegében milyen kombinációban tudnám még kinyomni a szemed?
Tiszta szemgolyós nyálkás lett itt az egész. Hát nem izgató?
Te most tényleg nem érzed át, ennek az egésznek az erotikus mivoltát?
De egy kis köcsög vagy te! Dögölj meg! Nem, hogy kapnál az alkalmon és lenyalnád a kezemről ezt az édes testnedvet! Gondolj csak bele! Mi jut eszedbe erről? Neked aztán igazán tudnod kell! Nyaltál már eleget nem igaz? –Ekkor egy erőteljes ütést mért a férfi állára, ami azonnal széttört. Most már nem az élvezet volt a vezérlő erő, hanem a düh. Egyre jobban kezdte beborítani az amúgy sem tiszta elmét a harag. Eljött az idő! Tudod, milyen szar halál, elvérezni? Nem mi? Emlékszem a jó kis poénodra: „Ne bíz meg olyan állatba, amelyik hat napig vérzik de, nem pusztul bele” (Ez valóban megtörtént eset, és a nők havi ciklikus vérzésének a kigúnyolására irányul, mintha nem lenne nekik így is elég szar. Elítélem az ilyen poénokat!)
A férfiaknak nem adatott, meg ez a probléma. Most kipróbálhatod, milyen az, ha „megjön”. Azzal a különbséggel, hogy te nem fogod túlélni. Mivel a kis himbi limbidben (anyám jó szövege) elég fontos ütőerek vannak…
Az alak előszedte a szikéjét. Ezúttal nem akart vandálkodni, mert egyébként simán leszakíthatta volna a férfi nemi szervét, ehelyett inkább sebészi módon „leoperálta”.
Nem telt bele 10 perc és a férfi kivérzett…
- oké. 4-0 ide. De egyébként feleslegesen számolom, mert úgy is én győzök, és nem lesz aki legyőzhetne engem.
Az alak odasétált a vén kujonhoz.
Konkrétan még nem tudta mit tegyen vele. Azaz, hogy pontosan nem látta át mit érdemel ez az ember. Amit tudott, hogy nagymértékben hozzá járult az anyja alkoholizmusához.
Továbbá, hogy egy aljas szemét alkoholista kétszínű rohadék.
- Megetessem vele a szemgolyóját? (hülye!)
Vajon halálra tudnálak e itatni téged?
Áh valóban úgy is rám férne már egy kis iszogatás…
Nehéz volt az elmúlt időszak.
Előhozta a rekesz félliteres töményeket.
Addig iszunk amíg meg nem pusztulsz!
Persze közben ha én előbb megiszom a fél litert akkor jön egy kis fejberúgás hehe.
Az alaknak mintegy negyed órájába tellett, mire felkeltette a vénembert.
- Jöjjön, igyuk meg a pertut! És az öreg kezébe nyomta a fél litert.
- Egyet fogadj el tőlem: én nekem most nincs kedvem!
- Micsoda? Az anyádat te vén geci! Ezzel úgy lefejelte az öreget, hogy simán betört az orra.
Igyál te disznó! Igyál, mert kitaposom azt a vén lelkedet, te nyomorult!
Végül az öreg nekilátott inni. De mivel az alak nagy mestere volt az ivásnak, főleg, hogy az ízeket sem érezte, minden gond nélkül megivott egy litert, amíg az öreg csak felet.
- Te nyomorult, mi van, most nem csúszik annyira, mint szokott?
Megragadta az öreg kezét, amelyikben az üveg volt. Elkezdte összeszorítani a kézfejét. Az öreg nem tudta volna összeroppantani az üveget, de a külső erő hatására, az összeroppant, persze alaposan összevagdalva mindkettejük kezét. Az alaknak még az ütőerét is elvágta.
- Még jó, hogy az enyémet vágta el, és nem a tiedet.
Ne vonyítsál már szerencsétlen, nekem komolyabb a sérülésem…
Az, már egy más kérdés, hogy két percen belül már nem volt sérülés.
- Ajánlom, hogy igyál, mert ennél csak rosszabbra számíthatsz!
Bár részegen már kevésbé fogod érezni a fájdalmat.
A továbbiakban az alak még egy litert megivott míg az öreg, egy félnek alig a felét.
- Te ha nem vigyázol magadra én szétütlek te!
Állj neki azt igyad aztat a piát, mert megcsapkodlak egy szemgolyóval világos?
Te! Hát mit hitté mi he te! Szarjankó te! Szét leszel ütve te!
Az alak bele lendült, hogy lekever egyet az öregnek, de a lendülete miatt keresztbe esett rajta.
- Eh te tróger szarházi! Hogy mertél leütni? Ezért megfizetsz te!
Az alak felkapott két üveget és szétcsapta az öreg fején mind a kettőt.
Ráugrott az öregre és elkezdte össze vissza- verni. Semmi dinamikusság, vagy megfontoltság nem volt a mozdulataiban. Már hulla részeg volt. Az öreg meg hulla halott lett.
- Az a benyomásom, hogy egy kicsit megártott a szesz. Na nem baj. Van itt még pár üveg.
Majd ezek segítenek a problémán.
Az alak további kemény litereket ivott meg. Már nem is tudott magáról.
El akart indulni haza, de rájött nem is tudja, hol van, teleportálni pedig képtelen. Elindult végül a kijárat felé. Két lépés után összecsuklott és ájultan terült el a két hulla között…



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat