Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Đark Fanatikus naplója


Łord Đark Fanatikus [53471 AL], gazdája Đark Fanatikus
Harc örökkön örökké

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/53471
Harc örökkön örökké

Egy érzés wan a lelkem mélyén...
MinĐent elnyomo erös érzés ez.
Szeretni kell, mert szeretni jo.

KeĐély, keĐw érzések haĐa. Szépség, Đerü.
Állok az ablak elött, süt a nap, csoĐálom a kék eget.
A maĐarak csicseregnek, a természet zenéje cseng.
Szép minĐen.
Egyszer csak látom a wihar felhöt.
ElkezĐ ömleni az esö, szakaĐ, zuhog.
Đörög és willámlik...
Elönti az arcomat a wér, az orromon a számon.
Jön ki az csepfolyossá wált agy a helyéröl, ahol épp kifér.
A fülön a szájon és orron át.
Hányingerem támaĐ, és okáĐnom kell.
Nézem s látom még a belsö szerweim okáĐom kifelé.
A böröm a husom rohaĐni kezĐ, és nem értem mi történik...

Elszoktam gonĐolkoĐni azon, hogy mire wárok, és miért wárok.
Howa wárom az iĐö mulását? Hiszen ahogy mulik, annál közelebb a wég.
Igy is már éwek szálltak el felettem a semmibe, és nem is éltem.
Most is élek ahogyan, és kituĐja még hogyan.
Jelenleg nincs értelme egy éwnél towább látni.
Én látok. Egy éwre el. TuĐom, hogy nehéz lesz, Đe gyöznöm kell.
Ha minĐen renĐben, majĐ akkor lesz majĐ értelme ujabb éwekre elöre nézni.
Ha wesztek az összeomlás.
Számitásaim szerint a gyözelmi esélyeim a 90%-ot werĐesik, és feltételezik,
hogy a 15 haĐszintéren(15 tantárgy.) legfeljebb egy wereség(2), és két Đöntetlen(3)
mellett 5 gyözelem(4) és 7 abszolut gyözelem(5) wárhato.
Igy pontosan megwan a 4.2 !

GonĐolkoĐom towább... Đe minek? Mennyi értelme wan belegonĐolni?
Az életben bármire wágytam, wagy el akartam érni walamit, az esetek 80%-ban nem sikerült
A maraĐék 20% ha-ha... Akkor sikerült.
Csak felmerül a kérĐés, mekkora árat kell érte fizetni.
Ez az élet pont olyan mint a Sátán. Egyszer aĐ, Đe 7 szer kér.
MinĐig is nagy árat kellett fizetnem.
Fizetni minĐenért... Joért, rosszért.
(Azt nem tuĐom, miért kell minĐig a roszat két sz-el irnom, amikor tuĐom, hogy egy sz.)
Elszoktam gonĐolkoĐni, hogy gyakran azért sokkal nagyobb az ára annak amit megkapok, mint amennyit
walojában ér. Đe ennek igy kell lennie, fizess nyomorult, monĐják...

"...Félek az anyámtol is, félek mert nem beszámithato már ö sem.
Ma is megwert, és azt sem tuĐom miért. Egyszerüen felkelt a mámorbol, kitámolygott a szobámba
és nekemrontott, monĐwán, hogy mit mertem én monĐani neki...
MegwéĐhetném magamat töle, föleg, hogy ittas, Đe nem tehetem, mert az anyám.
Türnöm kellett az ütéseket. Igazábol nem is maga az ütés fáj, hanem a tény, hogy
nem szolgáltam rá. Nem az arcom fájt, hanem ott bent walami...azt hiszem a lelkem."
1999. 07. 18.
Ezek az iĐök már elmultak ugyan, Đe a mai napig türnöm kell, hogy bántanak.
És jogtalanul, csak támaĐnak, leigáznak, megsemmisitenek. Eltipornak.
Összefogtak, és nem wéĐ meg, nem wéĐhet senki.
EgyeĐül wiwom minĐennapos harcomat, és egy-egy ütközetre olykor olyannal is sorkerül
akitöl wéĐelmet wárna az ember.
Senki nem wéĐ, senki nem félt... Harcolni kell egy életen át, s ha majĐ elbukom...

"Az ilyen embert a legkönnyebb eltaposni, weĐĐ észre, hogy a joság nem wéĐ!
MinĐenkiben megbizol, és tulon tul öszinte wagy."
Igen, sokszor nem kifizetöĐö jonak lenni, már kezĐek is belefáraĐni.
És ellenem forĐitják, és wisszaélnek azzal amit elmonĐok.
Éwekig terror és elnyomás alatt woltam. Az fizikai terror wolt.
Most is ugy érzem, hogy elnyomás alatt állok, és zsarolnak egyfolytában. Ez lelki terror.
Nem akarok elnyomo erök álltal megszálwa lenni. Aztán meg minĐeröl beszámolok,
és az elsö aĐanĐo alkalommal fel wan hánytorgatwa. Összeomlás...
És én egyébként is ne szoljak semmit. Ami meg lett határozwa az ugy lesz.
Nekem nincs beleszolásom. Nem ismernek kompromisszumot.
Đe nekem minĐen téren alkalmazkoĐnom kell mások igényéhez.
KötelességeĐ jönni, kötelességeĐ irni, ne csinálĐ ezt, ne igyál annyit, minek Đohányzol
mért eĐĐig számitogépezel, mért nem Đolgozol többet, hol a pénz...
Đe én meg se probáljak szowátteni bármit is, mert rosszul járok.
Sziwességet tettek nekem, hogy egyáltalán léteznek, ugyhogy wigyázzak magamra különben...
Elnyomnak, megaláznak, romba Đöntenek... összeomlás.
És egyébként is jobb ha hozzászokok a gonĐolathoz...

wan egy ember akit már kezĐtem elfelejteni, mert kisebb gonĐom is nagyobb wolt nála.
Đe most megint eszembe juttata magát a francba... Nem nyugszik.
Nem hagy békét nekem, és még minĐig kisért...
Hát nem wolt elég 10 éw?! Nem elég?!
A hugom a multkorában wolt fent, és mesélte, hogy wolt lent az apja.
Elözöleg is wolt fent a hugom, és akkor is járt nála az apja, Đe persze nem találta ott.
MonĐta neki a hugom, hogy a bátyánál wolt.
Erre azt monĐta az a szhemét bolsewik, hogy mi a francot foglalkozok én wele.
Nem is wagyunk testwérek, én csak jobb ha nem foglalkozok wele, semmi közöm a hugomhoz.
Hát a jo kurwa anyáĐat! Többet foglalkozok a hugommal, mint a szülei.
Nem hagy nyugtot nekem, ez a tetü.
Épp ugy ahogy a többi sem hagy nyugtot.
Szép kis összeesküwés ez az egész.
Kihasználják a gyengepontjaimat, és minĐent ellenemforĐitanak.
Felhánytorgatások, árulás, összeesküwés. MinĐen gyanus. Rámtörtek.
A nyáron azt hiszem ismét annak szentelem energiáimat, hogy felkeressem és
bewerjem azt a mocsoĐék pofáját annak a szemétláĐa szhemét gecinek.

Egy érzés wan a lelkem mélyén.
MinĐennél erösebb érzés ez: Gyülölet.

MinĐen renĐben wan...
Energy: 100% !



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat