Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Đark Fanatikus naplója


Łord Đark Fanatikus [53471 AL], gazdája Đark Fanatikus
Mérsékelt agresszio

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/53471
Mérsékelt agresszio

Mérsékelnem kellett bizonyos váltási tényezöket minek után megijedtem saját magamtol.
Azonfelül, hogy komolyan elgondolkodtam azon, hogy tényleg biztosan megéri e nekem az az ár amit esetleg fizetnem kell ezért, ráadásként megijedtem.

1. Csütörtökön megyek a 13 orás munkábol hulla fáradtan hazafelé, és éppenhogy fizikálisan éltem. Persze külsöleg nem láthato volt az a tényezö, hogy mentálisan egy cseppnyi fáradtság nem volt bennem. Abszolut jol forgott az agyam és épp azon gondolkodtam kit kellene megtalálnom. Megtalálni, rábizonyitani, hogy ellenség(Függetlenül attol, hogy tényleg az e, mert ha rátudom bizonyitani akkor az az.), illetve megbosszulni. Égtem a vágytol, hogy valakin kiprobálhassak ezt-azt.
Ekkor nem is vettem észre de mellém lép egy nöci aztán azt mondja szia szépségem, nincs kedved egy menetre. (Mondom magamba takarodj te bolsevik hulla fáradt vagyok.) Megállok, végig mérem, hát prosti létére viszonylag jol néz ki. Jo. Mondom neki és mennyi? Azt mondja hát olyan helyes arcom van nekem csak négyezer. (Mondom magamba, jo takarodj tuti mindenkinek ezt mondja.) Mondom neki jo. Hol? Azt mondja esetleg nálad? Mondom jol van. Elindulunk.(Mondom magamba ej de geci leszek most.) Megyünk egy ideje amikor megszolalok: De figyelj csak! Biztos, hogy van nálad annyi pénz? Elég furcsán rám néz... Jaj de aranyos vagyok és milyen jo a humorom. Humorom? De most komolyan kérdeztem. Csak nem gondolod, hogy még én fizetek azért, hogy megtisztellek azzal, hogy odaadhatod magad.
Na ne szorakozzak vele mert porul járok. Mondom jujuj most meg kellene ilyednem. Hát hogy mindjárt hivja a bikát és akkor megnézhetem magamat. Mondom jo. Benyulás a szimatszatyorba, vadásztör elö. Mondom neki ugy tégy egy rossz mozdulatot, hogy ezt feldugom neked, és a szádon huzom ki. Jobban jársz ha szépen békességben elválunk. Azt mondja még nekem miközbe sietve megfordul, hogy én egy perverz abnormális állat vagyok. Na takarodj...
Máskor egyébként a reakciom ilyen esetben, hogy rámosolygok a delikvensre és megköszönöm szépen de nem tartok igényt a szolgálataira.

2. Megyek az aluljároban szokásomhoz hiven megint jönnek ugye a szokásos mocskos tarhálosok akiket rühellek, mind elküldöm a picsába hagyjon engem békén. Egyszer ödajön egy lepukant punk. Persze cigi log a számba. Legyek szives adni neki egy szál cigit. Mondom jol van öreg. Voltál szavazni? Persze ö volt. Mondom helyes. És mond csak drága barátom kire szavaztál? (Cigi amit adni akarok már a kezemben)
Hát kimásra is szavazhatott volna, természetesen SZDSZ. Mondom neki hát jol van bolsevik barátom(Miközben a fideszes jelvényemet elöveszem) hát ezt a cigit buktad mint fidesz a választást. Ezzel visszaraktam a cigit és elindultam. De csak jön utánam, hogy de ne legyek ilyen már, adjak neki egy cigit. Mondom neki idefigyelj kommonista, bolsevik szhemét faszokkal nem tárgyalok. De most mi a faszt gecizek adjak már egy cigit.(Hát mondom magamba ez a sok barom, hogy megvan halva egy kurva cigi miatt.)
Zsebböl miután körbe néztem ovatosan elöhuz a boxer, mondom neki te figyelj ha nem hagysz békét nekem megmutatom rajtad, hogy ezt hogy kell használni.
Jo van már, jo van már agressziv állat...
Én vagyok az agressziv? Végig tök normális hangsulyal beszéltem... De hát ha szépszoval nem megy.
És ezentul mindenképp igy lesz, vagy szépszoval elérek valamit vagy nem... Akkor jön a határozott fellépés.
Többé nem hagyom, hogy leszedjenek, és elnyomjanak, vagy kihasználjanak, vagy átgázoljanak rajtam, vagy akár terrorizáljanak.

3. és itt jött amin igazán elgondolkodtam és megrémültem magamtol. És ezekután kezdtem el gondolkodni, hogy mérsékelnem kell a változtatások intenzitását, ha nem akarok olyanokat elveszteni akik sokkal többet jelentenek annál, hogy ekkora árat fizessek.
Megyek az uton, és megyek a buszhoz, hogy felszállok rá. Mint mentálisan mint fizikálisan nem panaszkodhattam, mégcsak nem is fájt annyira a lábam se, hogy sántitanom kelljen. Látom, hogy egy sánta olyan ötvenes emberke két bazi nagy szatyorral nyomul, és fel akar szállni a buszra, de tanácstalanul megáll. Automatic odaindulok, hogy na majd én segitek neki! De alig, hogy két lépést teszek felé, valami rohadtul erös érzés egyszerüen megállit. "Minek pazarolnám az energiámat erre az emberre boldogul az majd magátol is, rajtam se segit senki."
Eröt veszek magamon, és lenyomom ezt a belsö hangot, odalépek, felsegitem a cuccokat, felsegitem az embert és elégedett vagyok magammal...
Az egész eset emlitésre sem mélto lenne, hiszen sokszor fordul elö ha meglátom, hogy segithetek valakinek, már ott is termek, mert ezt alapvet9 emberiességnek tartom. "Védeni a védtelent, legyözni a féktelent...Erre születsz ezért vagy..."
Viszont még soha az életem ben nem fordult elö velem olyan, hogy átfusson az agyamon, hogy nem segitek. SOHA. Végig se szoktam gondolni, csak teszem amit tudok, és most... Most ez történt. És nem értem miért. Hogy lehet ez, hogy én határozottan...áh nem is tudom. Eröt kellett vegyek magamon, hogy hajlando legyek segiteni, és még az önzöség szikrája is megpattant.
ISTENEM segits rajtam, ne engedd, hogy az utrol letérjek!

Ezek után az elözö két esetet is átgondoltam és rájöttem, hogy mennyire nem én voltam az aki ugy kezelte le a két esetet.
Magamtol még sosem kellett féljek...



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat