Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Đark Fanatikus naplója


Łord Đark Fanatikus [53471 AL], gazdája Đark Fanatikus
Ösvény

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/53471
Ösvény

"Halott virágok,
Csendes fohászok,
Nem hozhat békét,
A részvét!
Kőtestű angyal,
Néz fel az égre,
Arcán a bánat,
KŐSZÁRNYAK NEM SZÁLLNAK!
Kereszten csendben,
Vérző MÁRVÁNY-isten,
Arcáról peregnek,
A könnyek
Nevek elmosódva,
KORHADT kereszten,
Szegényes dombok,
NINCS IGAZSÁG ITT SEM..."

"Megszületünk...Élünk úgy ahogy... majd meghalunk... azután már tök mindegy mi volt..."

Előfordúlhat, hogy becsapottnak érzed magad olykor, mikor nem úgy és olyan formában alakul a sorsod ahogyan azt elképzelted...

Mindenkinek vannak legrejtettebb dolgai... a kérdés csupán, hogy önmagának beismeri-e az ember.

Mikor tudod, hogy elhallgatsz valamit, vagy állításaid nem olyan formában fedik a valóságot, ahogyan azt érzékelteted, tudd azt is, hogy ez nem más mint szint tiszta hazugság. Igazság csak egy van. A teljes, minden más hazugság.

"Mindenki az igazságra vágyik, mégis minden alapja a hazugság"
"Semmisem azzá válik aminek indult..."
A legtöbbet pedig önmagának hazudik az ember... ezt nevezik finom eleganciával önáltatásnak... szerintem nemes egyszerüséggel hazugság.
Nem létezik öszinte ember.
Porból lettél, porrá leszel... amiképp mezítelenül jövünk világra úgy fog kiderülni a teljes mezítelen igazság... de csak az Úr színe előtt.

Gyehenna... másnéven szeméttelep... a kénköves egő kút... oda jut mind egytől egyig. te én ö...

Ugyanakkor az igazság a legtöbb esetben kurvára fáj... sokszor sokkal jobb tudatlanságban élni.
Sokan szánakoznak, vagy gunyolnak, esetleg szomorúan együttéreznek... mikor szellemi fogyatékos embert látnak...
Kár... pedig nekik a 2. legjobb. Szeretnék szellemifogyatékos lenni, és nem tudni semmit... sem a világról, sem magamról, sem semmiről. Esetleg halott lenni... azoknak a legjobb. ők végképp nem tudnak már semmiről... (Csak akkor minek neki a puccos márvány sírkő? Nem mindegy, hogy hol rohad meg? Így se úgyse marad belölle semmi... Emlék? Milyen emlék? Aki emlékezne rá az is megpusztul előbb útóbb, azután már az se lesz ki emlékezzen.)

Amikor az ember elképzeli, hogy retkes kis élete, hogyan fog majd alakulni x idő múlva, egyrészt általában nem számol előre beláthatatlan, felsem vetődő dolgokkal, másrészt pedig nyilván vannak vágyai. Az a tény, hogy vannak vágyai már eleve egész százalékokkal növeli annak az esélyét, hogy ne úgy legyen ahogy elképzelte.

A legjobb ha nem képzeled el, nem vágyakozol... főleg olyanokra nem ami piti kis életedből totálisan kimaradt mindezidáig. Törvényszerűen beteljesületlen marad az ilyen nyomorult eltaposni való vágy.

"Pusztúl és romlik, bármi ami van, még az a kevéske is ami esetleg maradt... HANYATLIK"
Ez az idő folytonos előre haladásával magyarázható... az idő szépen eltöröl mindent, leromból, korrodál, szétenyészt.
Legutoljára a rohadék a reményt veszi el... nos ez életed utolsó perceiben történik.
Sajnálatos módon az ember ezt a folyamatot önmaga is erősen felgyorsítja... "mert az ember ilyen: embertelen."

"Bánat és könny amerre jártok, minden hol keserűséget látok..." Olykor olykor egy örömtelibb pillanatban az ember hajlamos megfeledkezni a valóságról... örömében... hogy magát a pillanatnyi örömöt mi indukálja az változó rejtély. Egy biztos: tartós öröm, azaz boldogság nincs. A pillanatnyi öröm pedig az én értelmezésem szerint: hazugság.

Az életet menthetetlenül követi a halál... a kérdés inkább az: mennyivel lemaradva. Nincs olyan ember, azt gondolom akinek közömbös lenne ez a kérdés. Pedig kár feszegetni... aki szeretne már túl lenni az 100 évig fog élni, aki retteg minden korty percért az meg meghal mielött megszületne.
Mikor az embernek már ténylegesen nincs mibe kapaszkodnia előbb útóbb eljön a pillanat, hogy egy vélt, vagy valós felsőbb hatalomhoz fordúl elesettségében. Azt gondolom ekkor már késő van...

Gondolok még sok minden mást is. Sok mindenről, de nem fárasztom tovább sem az olvasót, sem az írót.

end of file.
all day is excellant point to die.
Az ösvény hol jobbra, hol balra kanyarodik... általában... van akinek az ösvényt szakadéknak hívják.
Nincs igazság ITT sem.
S mivel úgy sem hoz békét...
tartsd meg... nekem nem kell a részvét!



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat