Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/102470
|
2014-03-01
...
Muszáj volt ideírni tegnap ezt a 3 pontot. Valahogy a tegnaphoz tartozik. Nem mintha ma már nem az én emlékeim lennének, de a beginning of a beautiful friendship az tegnap volt..
Vagy ne fújjam fel a dolgot? Még én sem tudom, mi ez, mi lesz, mi lehet belőle és hogy egyáltalán akarom-e...
Anyu megint nem adott naptárat, namáá. Kéne.
Szóval múlt szerdától kezdve..
Reggel Roland helyett a Dávid volt. Azért nem volt rossz az óra, mert még éreztem az izmaimban a board-ozást, úgyhogy annyira nagy affinitásom nem is lett volna keményebbre. Jó volt amúgy Stuhleck, jól éreztem magam, csak Ádámmal egy szobában lenni elég idegőrlő.. Meg nem is voltam valami fenomenális. Volt egy olyan érzésem, hogy visszatérek a síelésre, mert egyszerűbb. Meg azt is megkaptam, hogy nem vagyok igazi board-os, de ez nem zavart.. :) Nem hiszem, hogy ezen múlik.. De az is bennem volt, hogy nem akarom ezt is feladni, mint olyan sok mindent már. Bár jobban belegondolva, nem tudom, mit adtam fel eddig az életemben. Mert ugyan nem épp gyorsan és nem is fényes eredményekkel, de csinálom az egyetemet, letettem a nyelvvizsgám meg ilyesmik. Nem adtam fel, csak nem csinálom teljes erőbedobással. Vagy az majdnem ugyanaz..? :/
Szóval úgy döntöttem, nem adom fel a board-ot. Már csak azért is megtanulok. Hogy akkor...ezt se adjam fel. :]
Visszatérve szerdára.. Dávid órája után összekészülődtünk, smink meg minden, aztán elmentünk ebédelni. Utána mentem dolgozni, hétfő helyett. Nem történt semmi különös. Este Istvánnal jöttem haza, de totál fáradt voltam, csak ültem itthon, végül rendeltünk kaját, mert én kb megmozdulni nem akartam.
Másnap reggel megint munka, aznap 6,5 óra. Aznap találkoztam először Jankával. Hmm, hát aranyos lány meg minden, de azért nagyon nem olyan, mint mi. Se külsőre, se belsőre. Igaz, Zsuzsival valami furcsa lelki társ szintű dolgot érzek, hogy elsőre, mindenféle előzmény nélkül teljesen egyformán látjuk a dolgokat. Ő visszafogottabb, én hangosabb vagyok, de mégis.. :] Nagyon bírom.
Pénteken is meló, reggeltől, utána hazajöttem, itt volt az asztalos, szerelte be a bútorokat, meg Kati néni. Úgy volt, hogy majd készülődöm, de úgy gondoltam, feketében megyek, majd ott beleugrom a cuccba, aztán kész. :)
Aztán..nem is tudom hogy jött, hogy nem akarok eper lenni. Nemsokkal azelőtt, hogy anyu hazajött, valahogy jött a gésa ötlet. Aztán persze..valóra is váltottam. Igaz, ha anyu nem segít, lényegesen bénább lett volna a szerkóm, de segített. Szóval összeraktuk Viki gésát, aztán mire kész lettünk, hazaért István is, bevittek az irodaház elé. A portás bácsinak tetszett a cuccom. :)
Egy kis smink meg cipőváltás után bementem, tetszett mindenkinek. Volt pár kalóz, vámpír, egér, boszorkány, Demóna, cowboyok, maffiózó, táncosok vagy mik, szerelő, Piroska, Kleopátra, BKV ellenőrök.. Meg néhány beazonosíthatatlan, Dávid és Gyuri. Zsuzsi indián volt, tök csinos volt. Készült pár kép meg videó, de azokat még nem mertem megnézni.. :D Nem akarok amúgy visszaélni velük, de nem tudom, biztos vannak, akik kérni fogják, de lett néhány elég ciki.. Vagyis én biztos annak érezném, de lehet mások nem.:S
Megnéztem a videókat. Szerintem aranyosak, nincs bennük semmi ciki, legfeljebb a Hetta, de hát ő egyébként is atom gáz volt...
Mikor bementem egy darabig Nikivel meg Gáborral beszélgettem. Aztán meg bementünk a tárgyalóba és a Gábor a fülembe súgta, hogy tudom-e, hogy én vagyok ma itt a legszebb? :] Meg amúgy is, mindig. :]
És így most már a harmadik alkalom, hogy egy pasi azt mondja, amikor először meglátott, egyből bejöttem neki. És nekem egyik se tűnt fel. Se Lala, se a 2 Gábor...
Szóval valami baj lehet a női érzékelőimmel. Az jutott eszembe, hogy ez lehet a másik oka, hogy nem közelednek hozzám. Hogy talán egy kicsit hideg vagyok, megközelíthetetlennek igyekszem tűnni. És nem veszem észre, ha tetszem valakinek.
És hogy talán ez Évi titka. Meg talán a Zsuzsié is. Hogy olyan természetesek. Tök jó lenne, ha ilyen lennék. Csak én alapvetően zajosabb vagyok, mint ők. Meg magasabb, ami eleve sok pasi esetében kizár. Ők meg olyan kis cukik.
Na mindegy, szóval nem tudom. Táncoltunk, iszogattunk, beszélgettünk. Furcsa volt a kevéssé ismert arcokat látni amint elengedik magukat. Főleg a Gyuri. Na, ő volt a legérdekesebb. A Hetta a leggázabb, mert ne már...
Jó volt összességében. Remélem én nem látszom a Viki képein, amiket tánc közben készített, mert a táncos képek mindig gázok. Beszélgettünk Zsuzsival, hogy elég nehéz elengedni magunkat. Persze ezzel nem mindenki volt így..:D Nekem is idő kellett, mire kiléptem a korlátaim mögül és igyekeztem elengedni magam meg elvegyülni.. De azért szokatlan volt, végig volt bennem egy olyan furcsa, kettős érzés..
Gábor kikísért a vonathoz, aminek örültem, nem sok kedvem volt egyedül kóvályogni. Meg az is jó volt, hogy egy időre nem vettek körbe a többiek az árgusan figyelő szemeikkel. Elég furcsa volt, ahogy a Gergő meg a Hajni egymással sugdolóztak és közben minket figyeltek.. Tuti rólunk volt szó. De állítólag a sok "pár" miatt nem voltunk feltűnők..
Milyen furcsa, hogy most eddig nem is írtam róla..
Holnap elutazik. 2 hónapra. Aztán fél évre. Azzal kapcsolatban is hülye érzésem van. És Gábort se tudom. És Lalát se.
Úgyhogy úgy határoztam, nem kutatom a döntéseim miértjét. Persze nem örökké, csak néhány esetben. Miért? Mert nekem most így tetszik, ez esik jól és kész.
Minden bizonnyal furcsa lesz a holnap. És a kedd is.
De mindkettő egy új tapasztalattal fog gazdagítani.
Na most asszem írok egy mailt, után meg kéne valami értelmeset is csinálnom ma. Lehet vasalok. Bár nincs kedvem. Vagy tanulok. De ahhoz sincs. Majd valamikor biztos le kell tusolnom és hajat mosnom. Meg felszerelnem a paradicsomot.. :/
|
