Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Vivi naplója


Piszikuca [102470 AL], gazdája Vivi
2015-02-07

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/102470
2015-02-07

Mostanság sok volt a lehúzó dolog és talán ezért kezdtem el kis dolgoknak örülni, mert nagy dolgok, olyan nagy dolgok, amik jók, jó nagy dolgok nem történnek... :)

És ilyenkor az szokott eszembe jutni, hogy milyen jó dolog nekem az, hogy olyan barátaim vannak, amilyenek. És ilyenkor értékeli az ember az ilyen dolgokat, mint a mai reggel. Ültünk vagy feküdtünk egymás mellett Dáviddal és beszélgettünk. És tök jó volt, olyan hangulata van ezeknek, mint semmi másnak. Nem is igazán tudom, miért. Semmi olyasmi nem történik, ami barátok közt ne történhetne. És a vicces az, hogy miközben zavarba jövök attól, hogy Dávid milyen aranyosan megágyazott nekem meg minden, közben valahogy elszáll a rossz érzésem azzal, hogy azt mondja, jó így felkelni, hogy itt vagyok és hogy velem jó ébredni. És mindez biztos romantikusan hangzik, de semmi olyasmi nincs benne, ami ne lenne teljesen természetes. Nem öltözöm át előtte, illetve hát ma reggel is megkértem, hogy ne nézzen oda..
Azt mondta, hogy velem aludni is jó, mert nem mozgolódom, nem zajongok, csak fekszem, nyakig betakaródzva és alszom. :) Hát, ezt jó tudni. :] Azért egy olyan megjegyzést eleresztett, hogy csak azért kelt fel korábban, hogy megnézze hogy alszom. :D Az nem világos, hogy én ekkor épp ébren voltam-e.. De olyan jó volt vele beszélgetni. Mint a múltkor. Csak akkor ugye ő kinn aludt, most meg együtt is aludtunk. Az a legjobb, hogy egyáltalán nem közeledett felém, ami jó, mert akkor biztos zavarba jöttem volna. Meg azzal egyfajta bizalom dőlne meg, az a hit, hogy nem vagyunk egymásnak többek, mint barátok. Már már olyan, mintha a testvérem lenne és nem tudom, ő mit gondol erről, de jó azt hinni - akármi is van az ő fejében -, hogy neki is ennyit jelentek.
Ma reggel arról mesélt, hogy milyen volt, mikor Brigi ex-Zolija hívogatta. Ugye nekünk erről nem nagyon mesélt, egyrészt, mert Zoli megfenyegette, másrészt mert hát..minek mesélje el, hogy Zoli gyakorlatilag lelki szemetesládának használja.. Meg hogy milyen SMS-eket kapott tőle, mikor éjféli misén voltak és ezért nem vette fel a telefonját.. :D Amúgy így utólag nagyon vicces volt hallgatni, de akkor megélni valószínűleg egyáltalán nem volt vicces, pláne Dávidnak, aki mindössze annyit tett, hogy mellém ült egy menedzsment órán. :]

Amúgy egész jó volt ez a hét. Nem mondom, hogy jó kedvem van meg pörgök, mert nem akarok hazudni. Kicsit az is megvisel, hogy Lala keresett az elmúlt egy hétben 2x is és nem vagyok hozzászokva. Mondjuk másodszor kicsit kurtán furcsán sikerült a beszélgetésünk, olyannyira, hogy nem tudom, mikor fog legközelebb keresn, de nem számít. Na, máris hazudok.. :D
Persze, hogy számít, csak kívánom, hogy bár ne számítana. Hétfőn most már tényleg felhívom a pszichológust és kérek időpontot. Hátha segít rendezni a kuszaságot..

Bár..nem is tudom. Valahogy el kéne kezdeni nyitni a világra, mert így sose lesz senkim. Hülye egy helyzet, mert Lala is ugye..úgy áll hozzá - legalábbis ezt sugallja -, hogy ő nem keres mást, és nekem meg ebből az jön le, hogy..majd egyszer újra összejövünk és akkor esküvő, hejehuja, boldogság, satöbbi. De amúgy ez azért akárhogy nézem..irreális gondolat. Annyi időt nem töltöttünk együtt, hogy kiderüljön, ez hosszú távon működne-e. És persze visszasírom őt, de amúgy - mint azt már sokszor megfogalmaztam - tökre lehet, hogy nem működne. Nem tudom, mert nem tudhatom. De nem irreális gondolat..

Valami hasonló érzésem van Bálinttal. Persze, nagyon jóképű, elképesztően, de a nővére utál, az anyja se csíp és azért ez elég komoly hendikep. :/ Noha természetesen ha teljesen őszinte vagyok, nem alaptalan. Csak hát..egy találkozásból levonni a következtetéseket egy életre. Persze, tudhatnám, hogy első benyomást egyszer szereznek mások az emberről én meg elrontottam. Áh, amúgy..mindegy is, ha tényleg úgy kell lennie, akkor úgy lesz. Igazából az a helyzet, hogy hiába gondolom, hogy mennyire jól összeillünk mi, lehet, hogy tökre nem. Én lökött vagyok, sokszor komolytalan, szangvinikus..ő meg..hát nem ilyen. Én iszom, ha épp úgy adódik és nem különösebben törődöm a következményekkel. Ő nem tudom milyen. De ha a sors meg a világ úgy akarja meg mi ketten is, akkor úgyis kiderül.. :]

Ja, Gábort szerintem tök ügyesen lerendeztem. Nem akartam megalkudni megint.

Amúgy meg..jövő hét pénteken leltáros buli. Az egészben azt várom, hogy ott lesz a Peti, én meg hülyülhetek vele. :) Különösebben az sem izgat, ha mindenkinek megvan erről a véleménye. Nem mintha különösebben sok embert érdekelt volna szerintem. Senki sem figyel rád, magukkal törődnek, akárcsak te. :D
Meg ott lesz Ákos. Aztán lehet egy ittasabb pillanatomban majd kijön belőlem ez a dühödt szöveg, amit kigondoltam, hogy basszus, hagyjuk már ezt, én nem akarom, ő nem akar engem, tegyük ezt félre és próbáljunk meg normálisan viselkedni egymással. Mintha nem lett volna semmi, hiszen nem is volt.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat