Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/102470
|
2015-02-09
Áhm, nincs aki meghallgasson, hát leírom a naplómnak. Neki talán nem lesz fenntartása. Meg kell mondjam, némileg jogos a vád, amivel anyu illett. De elegem van. Persze, én mindig legyek jó, segítsek, meg miegymás, miközben hónapok óta egy kanyit nem kértem tőle, semmire, Ádámnak meg szó nélkül fizetjük Péter meg alkatrészt meg kisf*szom...
Nekem az olasz tanfolyamra is csak az jött, hogy tanulhattam volna ingyen, ami egyébként megint csak baromság, mert már az sem ingyenes.. Áh, elég sz*r helyzetben vagyok így, de visszamondani nem lehet, szóval valahogy meg kell oldanom.
Persze hogy nem akartam elmondani nekik a dolgot, de én se így képzeltem el. Azt hittem eddigre már régen lesz munkám. Pénteken is hogy menjek el így, nincs rá pénzem. :(
Meg ettől az egésztől tiszta ideg vagyok, pedig normálisan kéne átgondolni, tiszta fejjel, de hát sajnos az most nekem nincs.
Hát, ezért nem vagyok vele őszinte, mert csak ezt kapom. Komolyan úgy érzem néha, nem tekint rám másként, mint valami felesleges rosszként és ilyenkor érzem, hogy tényleg mennék innen, mindegy hova, csak el.. :'(
Mindegy, holnap felhívom ezt a mukit a pénztáros munka miatt (fúúúúúj....), meg a hostess miatt, aztán meglátjuk. Sajna abból mondjuk egyhamar nem látok pénzt, de majd megpróbálok kölcsönkérni. Csak azt nem tudom, kitől kérjek... :/
Na mondjuk, ha ideadná a tanfolyam árát, nem lenne para. Akkor jól állnék. Aztán a többit meg csak összeszedem majd valahogy. Előbb utóbb csak összejön valami munka, addig meg diákmeló, hát ez van..
Persze Ádámnak a síelést is kifizetik, pedig az aztán nem életkérdés. Ez nem ér. Sose estünk egy elbírálás alá, de elegem van belőle, hogy én mindig szar vagyok, mert miért nincs már rég munkám meg mittomén. Ilyenkor tényleg mindig az van bennem, hogy megérdemelné, hogy szó nélkül elhúzzak a retkes p*csába, azt se tudja, hol vagyok, nem érdekel.
Persze, ezek csak álmok. Sajna a valóság csak én vagyok, egyedül a szobámban, folyamatosan nagy levegőket véve, hogy visszatartsam a könnyeim.
Na mindegy, majd ez is elmúlik. Ed Sheeran is itt énekli nekem, hogy hangosan gondolkodik. Erről meg Lala jut eszembe ma hajnalban és ilyenkor az jut eszembe, hogy milyen jó lenne tényleg néha semmi más, csak odabújni hozzá.
Sajnálatos tény, hogy a világmegváltó problématörlő hatásával már nem rendelkezik. Meg ez ugyebár csak tüneti kezelés, nem a problémát szünteti meg, csupán a tüneteket enyhíti. Azt is csak ideiglenesen, aztán meg jön a kicsavart mosogatórongy feeling, amit nem kívánok senkinek. És hát..hogy pár óra pozitívumért ez megéri-e, az talán furcsa kérdés, hiszen hogy érhetné meg? De életem sekélyességét jelzi a tény, hogy elgondolkodom rajta..
Persze, hogy fantasztikus barátaim vannak, mint pl Brigi, akit a második munkahelyre vennék fel, míg engem sehova se. Meg a többiek is. Csak ilyenkor megint az az érzésem, hogy nem is érdemlem meg őket. Mert én meg csak egy semmi vagyok. :(
Hátehemm... Azé. Összehúzott nadrágszíjjal ki lehet ezt spórolgatni, aztán meglássuk, nem is kell nekem segítség és mindenki elmehet a jó francba.
|
