Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Ral OFF Riverwood naplója


Saladin [4853 AL], gazdája Ral OFF Riverwood
Bejelentés?

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4853
Bejelentés?

2024-02-27

(Cutscene - Polgárháború-event, A végződés, "Eskü")

A Lidérc atya fellép a pódiumra, és szólni kezd:

"Bajtársak! Fort Foxtrot népe!

Amiről ma szólni akarok, az a fényes győzelmünk a Szindikátus seregei felett. Az elmúlt egy évben példátlan helytállást tanúsítottunk ezekben a válságos időkben. Fort Foxtrot megmutatta: Nincsen olyan ellenség, mely ellen ne tudna győzelmet aratni. A szónikus bombák becsapódásának zajában az Üzletember csatlósai megtanulták a leckét: A közösségünk legyen bár aránylag kis számú, de kemény a héja, mint a geiselit! Nem törhetetlen... Ez igaz... Sokan odavesztünk a kemény harcok alatt. Emlékezzünk meg hát mindazokról, akik némán tették a dolgukat, állhatatosságból elvitathatatlan példát mutattak az elkövetkező generációknak! Azonban Fort Foxtrot népe! Nem szabad elfelednünk: A harcoknak nincs még vége... Sem a Jégvilágban, sem pedig az Orrum rendszerben. Amikor 150.000 katonánk nem tudott hazatérni arról az átkozott sírvilágról, az Orrum flottája a segítségünkre sietett. Most rajtunk a sor, hogy törlesszünk. Azok, akik ezt az átkozott háborút kirobbantották, ezúttal békés lakosságot fenyegetnek. Ezek a hitványak mindent elbitoroltak tőlünk, amit csak lehetett, mély sebeket, csonka családokat, sérült lakosokat, füstölgő romokat hagyva hátra puszta tájakon... Most a szövetségeseink élete a tét. Bebizonyosodott: A Szindikátus maradéka valóban a gonosz birodalma! Kérdem hát népemet: Készen állunk-e megsemmisítő csapást mérni a gyáva, hitvány erőikre? Készen állunk-e átlépni a határokat, hogy biztosítsuk: A határok reggelre is a helyükön maradnak? Készen állunk-e megmutatni a világnak: A mi erőnkkel számolni kell? <diadalmas ordítások, éljenzés, harci kürtök hangjai> Akkor hát bebizonyosodott: A zászlóink alatt Orrum felé a seregünk harcba indul! Sylvaniták, humánok, kroglonok, quidronok, vendigók, s egyéb népek, kik összefogtak ezellen a velejéig romlott birodalom ellen: Előre a diadalra! Győzelem, vagy halál!"

(Háttérben a tömeg: "Győzelem vagy halál! Győzelem vagy halál! Győzelem vagy halál!...)

Személyes megjegyzések, mert "én még nem beszéltem"... Legalábbis nem ennyire direkt módon.

Kezdem ott, hogy erre az egész négy évre mifaszom szükség volt? Kinek volt ez JÓ? Mert szerintem rohadtul SENKINEK. Nekem nem volt jó. Konkrétan az a pénz, ami az egész projektbe belement, az a mai napig hiányzik - ezáltal nem jó a családom maradékainak sem, akiknek NAGY szüksége lenne arra közel kétmillió forintra. Ennek a faszszopónak SEM volt jó: Benyalta a brét, vegyes szopolé buronádzsó. Bukta az egész szart - meg még azután is. És tudjátok mit? IGEN. GECIRE örülök. És igen, nagyon helyes, hogy pofára esett. Van igazság ebben a rohadék, mocskos, ingyenélő, faszszopó, haszonleső, potyaleső, tetvedék világban. És nem, nem tudom sajnálni. Előbb harapom el a nyelvem, minthogy a sajnálatnak egy szemernyi morzsáját is tanúsítsam irányában. Nem lehetek empatikus, mert EZ sem volt velem az. Kérdem én: Hol volt, amikor baj volt? A dagadt malac ágyában. Amíg más leszervezett neki mindent, addig nem kellett izzadnia. Szegény apám forog a sírjában, hogy ide jutottunk... De nyomorhozó felmenői is. Nem kurvát neveltek, hanem elvileg embert. Püff! Rábasztatok!
És, hogy teljes legyen a tré, erre várt ez a tetű bank... Folyamatosan járunk mint álmatag szarvasmarhák a vágóhídnak menet... Amikor lekapcsolódsz a mátrixról, SOHA TÖBBÉ NEM látod az életet olyannak, amilyennek azelőtt. Ebben a harcban nincs győztes: Itt legfeljebb a veszteségnek vannak különböző fokozatai. Van, aki lelkileg sérül. Van, aki fizikailag. Van, aki csak lecsövesedik. Bár, amíg a két hajtómű hajt... Addig nincs MINDEN veszve. Amikor az első 200.000 rajta lesz a takarékszámlán, akkor majd kicsit nyugodtabban fogok tudni aludni. Igen... Jó lenne visszatermelni legalább a lakástakarékokat. Legalább azt a pénzt, ami elveszett. Azon agyalok, hogy egy évig ha meghajtom magam... Oké. Ki a faszt akarok becsapni? Nem bírja a szívem! Nem bírja a lelkem. A testem. Hát meg akarok én dögölni?! Tényleg le akarom magam nullázni? Ennyit sem a műleány, sem pedig a saját élet nem ér...! Önrész...! Hagyjuk már! Mikor lesz nekem olyanom?! Akárhogy is: EZ NEM JÓ ÍGY. Két ronda hadjáratot verekedtem végig. Mindkét alkalommal egyre jobban veszítettem el magam az események forgatagában. Minden harctéren ott hagyok magamból egy darabot. Nekem ne jöjjenek már semmivel. Nincs olyan, hogy "man up". Mert kik mondják? Olyanok, akik SOSEM kellett hogy küzdjenek az életükért. Mert SEMMILYEN life skill-lel nem rendelkeznek. Mert fogalmatlan, puhány, paprikajancsik, akik a mai napig aranybilibe pisikélnek, kristálypohárból nyalogatják a vaníliapudingot. Mert nem látták a szar alját. Mert nem tudnának egyben tartani egy családot amikor beüt a tré. Hülye vagy?! Hát MAGUKAT nem tudják ellátni! Tanító jelleggel mondom: Borzalmasan nehéz feladat volt. És ISZONYATOS önfegyelmet igényel, amivel NYILVÁNVALÓAN nem rendelkeznek. Úgyhogy... Szembemenve a teljes picsóriummal, és az elveim nagy részével: Kedves negyedik generációs feministák, habizti apakomplexusosok, életképtelenek, hercegnők, gerontofil nyomorékok, szarháziak, "alfa málék"! Takarodó van nektek! Majd nem TI fogjátok NEKEM megmutatni az életet...! És aki legközelebb becsmérel, az úgy pofán baszom, hogy a legjobb barátja lesz a traumatológus, meg a konzerváló fogorvos. Hát egy ütésemtől hosszában széthasad az egész trágyadomb! Nem nyúlhatok hozzátok? Thényleg?! Majd meglátjátok, rohadékok! Sikítozzatok csak! Majd kivágott hangszalagokkal, meg összetaposott torokkal is lehet sikítozni! És igen, a mocskolódást magamra veszem. Mert én is férfi vagyok. De a pénzem meg az erőforrásaim meg kellenének, mi? Faszszopók!

Az lenne az igazi, ha holnap ki tudnék MINDENT dobni a gecibe. Holnap estig kell a lomokat kivinni. Nyomorhozó holmijait is baszom ki.

"Szia, nem igazán akarom elvinni, dobj ki mindent kérlek. Sajnos dolgozom folyamatosan, hogy ki tudjam fizetni a fennmaradó hitelem😕"

AKKOR DÖGÖLJ MEG! Megkeresheted a szarjaidat a szeméttelepen, te utolsó hontalan hobó csöves kukorica...



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat