Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Virág naplója


nomenestomen [186356 AL], gazdája Virág
Az idegroncsderbi nyertese

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/186356
Az idegroncsderbi nyertese

Vasárnap 18:12
Csak nézem ezt a villogó kis vonalkát és nem tudok mit írni...
De majd mindjárt megered a nyelvem.
Remekül éreztem magam szombaton, hihetetlenül jó fejek vagytok. Magamat viszont szégyenlem. De ez van. Mindig. Aztán ha többször és többször összefutok az emberekkel, szépen lassan megnyílok. Látod akiya, erről beszéltem a múltkor. El vagyok cseszve. (Felhívnám a figyelmet, hogy most egy önmarcangoló naplóbejegyzés lesz és nem kell végigolvasni.) Valami nem okés. Miért? Azt hiszem túl sokat vállaltam. (És azt is, hogy az utóbbi mondatom csak egy elcseszett kifogás, amivel még magamat sem tudom meggyőzni.) Miután hazajöttem olyat csináltam, amit sosem szoktam és amit magam elött is szégyenlek. Semmi rosszat mások szerint, de engem nagyon zavar(t). (Basszus most is...) Összeszedem magam. Kicsit kikészültem. Minden összejött. Mi a fenének hallgatom örökké ezt a számot???? Sokat agyaltam este, hogy miért van az, hogy ... ez, na. Nem voltam ám mindig ilyen. Most eszembe jutott, amit nagyapám a múltkor a fejemhez vágott. Igenis, igaza volt. Csak azt nem értem, miért zavar ez engem annyira. Miért tartom fontosnak, hogy mit gondolnak rólam mások? És mi a fenéért mondom ezt el? Végképp leírom magam. Asszem itt az ideje, hogy szembesüljek az igazsággal, amit mindig is sejtettem. Hiába bújok a vidámság mögé, néha nagyon kell sírnom. De visszatartom. Ettől lennék erős? Hihetetlen, hogy mekkora fájdalmat tudnak okozni nekünk azok az emberek, akiket mindennél jobban szeretünk és még csak észre sem veszik. "Majd kiheveri, erős gyerek, nem is tudja mi történik." Aztán telnek az évek és kiütköznek a dolgok és szépen lassan összeáll a kép és rájövök. "De igenis tudom!" És félek, mert nem akarom én is elkövetni ezt a hibát. Kell még egy kis idő. Néha meg kéne állni. Kimarad az életemből minden. Elöttem vannak az értetlen arcok, akik azon csodálkoznak, hogy vagyok képes ÍGY élni. Így. Nincs olyan ember az életemben, akire bármikor számíthatnék. Akit a legjobban szeretek, azt látom a legritkábban. Egy másik szívemhez közeli ember pedig halálra rémísztett pénteken, egy olyan mondatával, hogy fél az elhidegüléstől. Ideje lenne összekapnom magam. De nem látok ki a terhek alól és tudom, hogy ha még ezeket le is pakolom valahogy a vállamról (mert az idő az segít, blabla, de közben elmegy mellettem minden), ott tornyosul a következő kupac.
Közben egyre betegebb vagyok. Elég csúnyán köhögök. Már szombaton se volt túl sok hangom, de hát nem is hallhattátok. Ezer bocs. Ha még ezek után is kellenék, nagyon szívesen megyek bármikor bárhová. És ígérem, ahogy egyre jobban megismerjük egymást, egyre jobban fogjátok kívánni ama szombat estét, amikor "még csak figyelt és nem beszélt". :)
Elkezdem kidolgozni a használati utasításom, amihez szívesen várom a segítséget, mert néha komoly fejtörést okozok magamnak. Az első néhány pont máris megvan.
1. Ha "ismeretlen" társaságba kerül ímád a megfigyelő pozicíóba helyezkedni, és nem rántható ki egyhamar onnan.
2. Sose higgyetek a szemeteknek vele kapcsolatban. Csak ha nevet. Az mindig őszinte.

Vasárnap 22:11
Lehiggadtam. Jól esett egy kicsit nyafogni. Senki nem lát majd rajtam semmi változást...
Talán mesélhetnék a hétvégémről. Mondanom sem kell, miért nem jelentkeztem eddig. (Persze, adtam egy kis időt, hogy kibeszéljetek. :P :D) Net nyet. Nem hagyom magam felhúzni. Ha holnapra sem lesz, telefonálok. Aztán majd megint kikapok valami világnagy popsifejet, aki majd megpróbál azzal lerázni, hogy: "Ehhez szakember kell..." Az anyukád! Az kell ehhez. Hozzátenném, hogy ezek után Zoz (miután elcseszte) rendbehozta. Kezdem unni ezt az örökös huzavonát.
Korn-t hallgatok. Határozottan jobban vagyok. ;P
Sikerült egy kicsit a szálloda zh-ra is begyömöszölni valamit az agyamba. Tiszta siker. Már csak aludni kellene.
3. Nem szereti, ha a szavába vágnak éppen ezért ő sem vág mások szavába. Így aztán nem jut szóhoz.
Újabb puzzle...

Hétfő
Vazeee!! Mit szívtok emberkék? Szárított lósz@rt??? Kénytelen volt az üveg meglódulni... "Hát lelkecskéim, az én koromban..."
Az óvodai jelem az alma volt (de nem férges), és a jelem miatt folyton rámhajtott az őzike csoprtból az a fiú, akinek a zöld alma volt a jele... Naagyon komoly. Azóta kapott tőlem 2 puszit. Szerintem szédületesen feltörekvő, mindegy.
Akiya, majd csinálok én is south parkos képet, egy olyan igazisat, csak meg kell elötte buherálnom otthon a netet.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat