Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Virág naplója


nomenestomen [186356 AL], gazdája Virág
Június 27, júl. 1.

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/186356 		Június 27, júl. 1.

Június 27.
Annyi minden történt az elmúlt héten, hogy alig bírom összeszedni a mondanivalómat. Szerintem haladjunk napról napra. Csütörtökön és pénteken délutános voltam. Nos... Érdekes ám az este is egy szállodában. :P Minden kisdarázs visszatér a kasba és ott szurkálják a másikat. Végülis nem volt vészes. Sőt, a már megszokott szobaátvétel helyett papírmunkákat csináltam, a mosit hordtam szét, az angolul kevésbé beszélő gondnoknőciknek segítettem telefonálásnál és megvacsoráztam (ez igen lényeges momentuma a napjaimnak). :D Aztán eljött az idő, amikor Koko és Edina elbúcsúztak tőlem egy nagy ölelés és két puszi kíséretében, mivel ők másnaptól szabira mentek és nem lesznek itt az utolsó hetemen. Koko azt mondta, hogy nagyon meg volt velem elégedve és szeretne még látni. Azt mondtam neki, hogy fog. És fog is. Aztán mindkét nap, cyvyhez mentem haza és ott hajtottam álomra a fejem (igen hamar). Szóval nem sokat tud/ott velem szegény kezdeni. Aztán szombat reggel az elötte lévő napon megrendelt, fantasztikusan finom kormos pizzámal felültünk és megnéztük a Da Vinci kódot. Számomra felejthető, maradjunk ennyiben. Aaaaztán átvonultam déltájban apucikámhoz meg tündérien rosszcsont kisöcsijeimhez. De éjdi... Nah szóval ott dumcsiztuk és kajáltuk át magunkat a délutánba, amikor is elérkezett az idő, hogy kocsiba pattanjunk ketten és "lecsorogjunk" a Balatonra összeszedni az ott elfekvő bringakészleteinket. Hejj, de élveztem. Pláne az autópályát. :D Istenem, ez az autó! Inkább nem kezdem el számolni és mesélni, hogy hányan hagytak maguk mögött minket (nem lenne hosszú történet), mert cyvy is csöppet furán (olyan jólvanbutuskislány tekintettel) nézett rám, amikor elujjongtam neki az élményeimet. Aztán háztól házig 1 óra alatt megtettük a leutat. Ott gyors bringaszétkapás, gyümölcsös megkopasztása, pancsi a 25-26 fokos kristálytiszta és nem tömegnyomoros vízben, aztán estebéd nagyim disznósültjéből, egy kis séta és visszapattanás Az Autóba. Újabb élményhatás kisvirágnak, aki elkényelmesedve csodálkozott rá a világra a szélvédő mögül. Nagyon szeretek utazni. Főleg autózni. De a legeslegjobban apummal. A bringákkal egyenesen Vörösvárra jöttünk, ahol hála az égnek nem anyám fogadott minket (majd azt is elmesélem, hogy miért), így apu nyugodtan szét tudott nézni. Lepakoltunk, visszazavartam a kiszökő Rikit (aki első pillanattól kezdve rajong apámért), aztán vissza a 8. kerületbe. Az egész út alatt végig a fényképezőgépet masszíroztam és kattogtam és videóztam. :P Nagyon jó volt. Aztán a vasárnap már gyorsan eltelt. Harry Potter 4-gyel, amibe néha kicsit idegesítően be-beszólt a család, hogy "ez jó lesz, figyelj", meg "na ugye milyen marhajó", stb... Aztán csak elérkezett az este és hazaindultunk.
Anyám meg állítólag részt vett a hugával meg 2 hapsival a Múzeumok éjszakáján. Ehhez csak annyit fűzök hozzá, hogy már épp ideje volt összeszednie valakit, legalább mással foglalkozik, nem velem, csak haza ne hozza.
Közben rohamosan telnek utolsó napjaim a Koronában. Jött 2 új gyakornok lány, 1-2 hónapra. Most velem lógnak. A többiek meg vagy folyton azt emlegetik, hogy ezek már az utolsó napok vagy dícsérnek, ami csak nehezebbé teszi. Az asztalos-szobrász Gyuri (akinek van egy jellegzetes viselkedésmódja, amiért sokan nem szeretik - már az első nap összehaverkodtam vele) ma is nyomta nekem, hogy szép arcom meg fejem van, de a legeslegjobban a nevem tetszik neki. Szóval kezdek szomorkodni. Az ibuszt is fel kéne hívnom, hogy akkor melyik nap, hányra és kihez.
:(((

Július 1.
Nahát-nahát, mire akadtam kutakodásom során... Tudtam én, hogy van valahol egy kallódó naplóbejegyzés. Aztán most megtaláltam.

"Június 4.
Voltam olyan idióta, hogy valami úton-módon sikerült úgy kitörölnöm a 30-ai és 31-ei bejegyzéseimet, hogy nem is tudtam róla. Ehh...
Lényegi tartalma röviden asszem csak annyi volt, hogy utálom az anyám és ezt úgy sem érti meg senki meg az, hogy utcánkban totális a káosz. Kb ennyi.
A hétvégén dolgoztam. Pénteken volt szabadnapom. Ennek örömére itthon végre nekiálltunk a a lényegi munkának. Elkezdtük lehámozni a falról a tapétat. Persze elötte bútorkipakolás, tologatás, válogatás... Közben szedtem a szegélylécet, szögeket kalapáltam ki, porszívóztam, zsákoltam, függyönyt szedtem le, stb... De persze mihelyst nekem dolgoznom kell a szállodában, a munka valhogy leáll. Úgyhogy most egy csöppet lerobbant hálószobában éjszakázunk. Két előnye van az egésznek. Egyik, hogy kipakoltuk a gépet a nappaliba, így anyám nem ugathat esténként, hogy kapcsoljuk már ki azt az ilyen-olyan... gépet. A másik meg, hogy Zoz át lett költöztetve a nappaliba. Ez vagyon a nagy helyzet.
Utcánkban leállt a "munka". Szegélykövek lerakva. Ez azért tök szuper, mert most remekül felfogja az esővizet. Szerintem nem is útburkolatot akarnak ide, hanem folyót. :S
Úgy egyébként ha nem itthon vagyok, remekül érzem magam. Valamelyik reggel is Zozzal akkorákat nevettünk reggel saját magunkon, meg úgy mindenkin a vonatállomáshoz vezető úton, ahogy kűzd a szélviharral és az ömlő esővel. Ha ötször nem mondtam, hogy ez a nap fantasztikus, akkor egyszer sem. :D Vonatra úgy szálltunk fel, hogy az egész nadrágunkból csavarni lehetett a vízet és húztuk magunk után a csurgó esernyőt. Már ha azt még annak lehetett nevezni. Mert bizony Zozé, kicsit meghalt azon a reggelen. :)
Munkahelyen is otthonos a légkör. Ma megkaptam, hogy jó nézni ahogy jóízűen eszem (pedig hogy utálom ha kaja közben vizslatnak...) és hogy én vagyok az ÉSZ. :P Néha túloznak egy kicsit. :P"

Ez vóna.
Visszaolvasva kicsit muris. Hogy mennyi minden van, ami megváltozott mára és mennyi minden van, van ami nem. És mindkettő elszomorít.
Elbúcsúztattak tegnap. Annyira aranyosak voltak. Hívtak, hogy menjek le a HK-ra. Sejtettem, hogy készülődnek valamivel. Edici próbálta a háta mögé dugni a zacsit, amikor beléptem. Aztán mindhárman, akik aznap bent voltak (Márti, Kriszti, Edina) körémálltak és Márti mondott néhány mondatot (többek között, hogy még sosem volt olyan gyakornokuk, akit mindenki úgy megszeretett volna, mint engem ez alatt az 5 hónap alatt) és annyira aranyosak voltak (tudom, ismétlem magam, de akkor is). Nagy puszik ölelések és a sok csoki meg a fehér rózsa átadása. Aztán lesz még egy egész, főnökös - gondnoknőcis vacsi a városban valamerre. Nagyon rossz volt eljönni.
Ibusznál 10-én kezdek. Eredetileg azt akarta a nőci, akivel ezt intézem, hogy majd csak 15-től aug. 15-ig legyek ott. Felkaptam a vizet. Elkúrnák a balatonozásomat, amit augusztus elejére terveztem és úgy alles zusammen, az egész nyaramat a nagy semmiért, csak mert ők túl sok gyakornokot vettek fel... Leszarom. Kiegyeztünk egy július 10-től augusztus 4-ig tartó időszakban. Már most tele van a tököm az egésszel.

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat