Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Virág naplója


nomenestomen [186356 AL], gazdája Virág
2008-06-03

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/186356
2008-06-03

Na ma értek impulzusok. Csoda, hogy senkit nem fojtottam ma meg. Pedig jó kedvem volt!
Na szal reggel mindjárt úgy nézett ki a felállás, hogy Edina meg jómagam már toltuk az ipart ezerrel, mire Vera beért. Leül, csevegés, ökörködés. Edina idegbeteg a folyton csörgő telefonok miatt ráadásul még én is oltom ezerrel, hogy felhívom ha nem mondja meg iziben, hogy milyen bort vigyek a 815-nek (mert az akkor éppen qrvafontos volt számomra - végül du 3-kor hajítottam be a szobájába). Vera közben röhögcsélt mint tinicsaj az első randin, aztán benyögte, hogy "ti annyira hülyék vagytok" és megölelgette pici fejemet, de olyan szinten, hogy a mellei a szemem üregében meg a fülemben landoltak. Vakság és süketség. Mindeközben csapkodta a szines műanyagkockákkal díszitett hajgumimat. Majdan kiszabadultam és tájékoztattam, hogy annyira viselkedik felnőttesen, mint amennyire felnőttes a hajgumim. Megint le lettem hülyézve. Megszoktam. :D Közben Pityu (akit olyannak kell elképzelni mint egy pörgős és infantilis törppapa) tájékoztatott, hogy "Képzeld édesem, annyit gondolok Rád, amikor nem vagy itt. Teljesen más minden." Jah és hozzá kell tegyem, törppapánk csapja a szelet mindenkinek. :D Na aztán összeakadtam a liftben Brunóval. Megint előjött a szokásos témájával, poénkodott a nevemmel én meg fanyar humorommal lepöcköltem, mire megjátszotta a hattyú halálát. Szóval a szokásos szeánszunkat leróttuk és miután kiszállt a liftből, odafordult felém az egyik szobalány (nem zavartatjuk magunkat) hogy "Ez mindig csak erről tud beszélni?" Bizonyám. És akkor az eddig felépített jókedvem elszállt, midőn megtudtam hogy nekem kell ma átvennem Sz.É. nevű szobalányunk szobáit. Csak annyit mondanék előljáróban, hogy neki akartam letépni az arcát, amikor talált tárgyas trikóval akart kádat mosni. Össze is futottunk. Meg is kérdezte, hogy "Szia Virág (a nap folyamán még vagy 5-ször üdvözölt), te veszel ma át?" Mondtam neki nem éppen lelkesedő arcberendezkedéssel, hogy igen. "Jajj, de jó!!!" Örülök, hogy örülsz. Kérdés, hogy megéljük-e a 16 órát... Nehezen. Aztán megkérdezte, hogy csak nincs rosszkedvem? Afene, kiültek érzelmeim az arcomra. Öreg hiba. "Nem, nincs." Majd lesz. Du 3-kor már ott tartottunk, hogy szól nekem, hogy készen van. Na mondom, jól van akkor már nem passzollak le a du-snak, megnézlek. Kész a lófaszt! Élből az első szobánál újratakaríttattam vele a fürdőt. Mondom neki, hogy hozzon rongyot meg vegyszert. Erre lekap egy párnahuzatot a kocsijáról. ??? "Nem! Ezt nem! Már mondtam, hogy csak ronggyal lehet. Hol a rongyod?" (Amely rongyot mástól kértünk korábban, mert neki nem volt.) Mondja, hogy az már nagyon vizes. "Na akkor hozz egy másikat a raktárból!" Eltotyog. Visszajön. (Mindeközben már leraktam a petéimet.) És bemenne a fürdőbe. "Hol a vegyszer?" Kint a kocsin. Na akkor másszon ide gyorsan! Megoldotta. El se hiszem. Miközben egy haldokló csiga lassúságával pacsmagolt. Kénytelen voltam odébbmenni a tükör elől, mert attól tartottam, hogyha meglátja benne az arcom, beleájul a mosdókagylóba ijjedtében. Az meg nem kéne. És persze közben folyamatosan beszél... Megkérdezi tőlem, hogy vajon ő-e a legrosszabb szobalány, mert szeretne nálunk dolgozni belsősként. Mivel nem akartam a délutánunkba beépíteni egy kis bömbit, diplomatikusan és fantasztikusan tereltem, hogy ezzel a kérdéskörrel Koko fogalkozik. "Na de nekem azt mondták a lányok, hogy te vagy a jobbkeze." Miaretek? Nem tudtam elfojtani a ccc-s mosolyomat. "Ki mondta és honnan veszi?" A szobalányok szerint én vagyok a multifunkciós, mindenre bevethető kolléga. Ami mondjuk igaz is, eltekintve attól, hogy rajtam kívűl még Edina is ilyen. Tájékoztattam hónaljig érő okoskámat, hogy óvatossan inputolja a lányoktól érkező infókat, mert a pletyka nem barátunk. Na de végül csak leértem a főhadiszállásra és leszámoltam. Köszönök el a csajoktól, mire Vera beközli, hogy sápadt az arcom, minden oké-e. Megyek haza, szerinted? Mondtam neki, hogy oké, csak bazimelegem van. Asszongya jó. Na erre Koko kidugta a fejét a papírhalmok mögül azzal a dumával, hogy az utóbbi időben nem is beszélgetek vele. Mikor, amikor vagy ő beteg, vagy én vagyok szabad? Meg, hogy ő kérdez. Én meg rávágtam, hogy én meg válaszolok. "De csak igen-nel meg nem-mel." Ne tegyél fel eldöntendő kérdéseket... Nameg, hogy ő próbál velem beszélgetni. Na találjátok ki, miről próbáltunk a mai ebédnél beszélgetni! Nézzem már meg a Györgyinél a mosodai táblázatot a gépben, mert nem stimmelünk 110 ezerrel. Teeeee...
Na de ami a lényeg: Jól vagyok! Én tudom. És ez számít. Eeeennyi...



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat