Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Virág naplója


nomenestomen [186356 AL], gazdája Virág
Július 16, 20, 25

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/186356
Július 16, 20, 25

Július 16.
Jó volt-jó volt. Vissza!
Voltam a Koronában. Nagyon jó volt visszamenni. Mindenki úgy kezelt, mintha még mindig ott dolgoznék. :) Találkoztam Verával, Kokoval és Edinával. Otthagytam a lapom Koko asztalán, aztán megegyeztünk hogy valamikor a közeljövőben újra beugrom. Aztán átvonultam cyvyékhez. Hehhehheeee... Volt pizzázás, banánozás, t.rudizás, linuxos játékok csépelése, filmnézegetés, fetrengés, netezés és még sok ilyen rendkívűl hasznos tevékenység. Kellett egy kis lazítás. Pláne, hogy itthon megint csak a munka vár. Ma már nekiálltunk az előszoba kifestésének, csak aztán úgy a munka háromnegyedénél elfogyott a spenótszínű (igen, megint nem voltam ott a festékválasztásnál) festék. Szóval itt tartunk most.

Július 20.
Hát nem elrontottam a dátumbeírást a legutóbbi bejegyzésemnél? Há de.
Szóval már lassan 2 hete az ibusznál leledzem. A számvitelen. Hehh... Szilvi ma délután odajott hozzám és megkérdezte, hogy nem maradnék-e náluk, ha a Várkonyi (fő főnököm) megengedné. Mondtam neki, hogy szívesen. Inkább lefoglalom magam olyan feladatokkal, amiket már kapisgálok, minthogy visszamenjek 8 órában prospektusokat nézegetni. Úgy 1 óra múlva megjelent Szilvi és közölte, hogy beszélt Várkonyival, aki igényt tart rám a kiutazáson. Qrva jó. Hejj. Majd lesz valahogy. Végülis a felét már elértem. ;)
Meló után meg beugrottam újfent a Koronába, hogy elhozzam az igazolásomat és hogy leadjak néhány adatot a "human resourcing manager"-nél. Yeah... Jí, cómmon! Písz.
Na de visszatérve a lényegre: szeretem a gyümölcslevest.
Szóval voltam kedvenc munkahelyemen és beköszöntem csajsziéknak. Már azoknak, akik még ott voltak. Pölö Edici meg Verus és még néhány szobalány. Tapasztaltam, hogy fejetlenség a szokásos szinten, így aztán amikor Vera felém nyújtotta a munkalapját, hogy segítsek egy kicsit, örömmel átvettem. Egy kicsit megint minden a régi volt. :)
Ezek után összeröffentünk cyvyvel és elvonultunk a westendbe, hogy megtömjük a bendőnket.
(Júú kud bí máááájn... Guns N' Roses Ez mekkora zene! ...)
Szóval miután bekajoltunk elindultunk, hogy kisvirág nézzen magának a kedvenc ajándékboltjában néhány újabb darab idióta kitűzőt a táskájára. Igen ám, csakhogy nem számolt azzal a sport bolttal, ami útba esett. Tudvalevő ugyanis, hogy hónapok óta kajtatok a tökéletes sportcipő után. És akkor... ott... megláttam... Lecsaptam rá. Gyönyörű... Igazi "pipás" cipő. Fekete, piros pipával az oldalán és a nyelvén és hátul meg fut a sarkánál 2-2 ezüstmetál csík... Ehh... Itthon rögtön billegtem is benne Zoz elött. :D
Most pedig szomorúbb témára terelném a szót. Tegnapelött reggel arra léptünk ki Zozzal az ajtón, hogy egy újszülött cica fekszik a küszöbbön és Riki nyalogatja. Rögtön megindult az agyalás és persze a rendezkedés. Úgy döntöttünk, Adolfra bízzuk a kismacs ápolását, ha már úgy néz ki, hogy kerekedik a pocakja. Persze sejtettük, hogy nem fog tudni ő sem csodát tenni, így aztán a kis picúr tegnap este elpusztult. Kiszáradt szegényke, mivel nem volt, aki szoptassa. Azóta azon agyalok, hogy kerülhetett hozzánk és nem tudok másra gondolni, minthogy valami szemétláda bedobta hozzánk. (Hihetetlenül kegyetlen emberek vesznek minket körül. Nem is gondolnánk és a legaljasabb dolgokra képesek. Tudnék mit mesélni.) Hogy lehet valaki ilyesmire képes? Na, nem húzom fel magam. Erre anyám való. Aki ma is adta magát, miután Zoz szólt neki, hogy a hétvégén apuékhoz megyünk. "Jó lenne, ha nem mennétek sehova, mert el kell tüntetni itt ezt a kuplerájt." Mindezt azzal az undorodó képével. Csak a kifogást keresi. Egész nap itthon vakarássza a seggét, miért nem áll neki? Zozzal abban maradtunk, hogy mivel ő holnap itthon lesz, megpróbál mindent megcsinálni, hogy el tudjunk menni. Nem akartam mondani neki, hogy ha egyszer anyánk kitalál valamit, akkor sem enged abból, ha beledöglik is. Nem bírom elviselni.

Július 25.
Hogy rohan az idő. Már 5 napja nem írtam.
Időközben kimaradt a hétvégi apuzás, mert anyám rohadtaranyosan kicseszett mind a gyerekeivel mind apuékkal és mint később kiderült, halál feleslegesen. Mindenesetre ezen a hétvégén 100%, hogy lelécelünk itthonról.
Tegnap óta megint a kiutazásra kerültem az ibusznál. Hogy mivel telt az elmúlt 2 napom? Internetezéssel, mivel nem találnak munkát és nem is akarnak. Én így látom a helyzetet. Aztán ma közölte velem Várkonyi, hogy holnaptóla marketingen leszek és adatokat fogok felvinni a honlapra. Igen sok köze van a gyakorlatomnak a szakmámhoz. Nagyszerű. Remek. Fáradt vagyok. De azért azt még elmesélem, hogy beugrottam ma is a Koronába. Kokoval dumáltam, mutatott nekem egy rakás képet a nyaralásról meg megmutatta az új szerkókat a szállodában, mígnem észrevettük, hogy már rég máshol kéne mindkettőnknek lenni és szétszéledtünk. Mentem cyvyékhez pizzázni, meg egy rakás progi beszerezni, meg kipróbálni az új matracát. :P Na nem rosszra gondolni! Épphogy csak elterültem rajta, aztán már fel is pattantam, mert attól tartottam, hogy ha még 5 percet fekszem, elalszom és ma már nem kelek fel. :)
No de most kikapcs, mert még fel kell raknom a progikat. Jóccakát!



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat