Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Virág naplója


nomenestomen [186356 AL], gazdája Virág
Mindenkiből kibújt a kisördög.

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/186356 		Mindenkiből kibújt a kisördög.

Vannak napok, amikor azt hiszed, hogy az ég világon semmi nem fog történni és értelmét sem látod annak, hogy felkelj. Én is így vágtam neki a mai napnak, amikor fél 10-kor nagy nehezen feltápászkodtam. Aztán van, amikor hirtelen fordulatot vesz minden és egyszerre csak nem győzöd kapkodni a fejed. Velem is ez történt ma, miután eljutottam abba a stádiumba, hogy 10-kor bekapcsoltam egy kicsit a gépet. Rögtön letámadtam Jaancsit és beszámoltam meg aztán ő is beszámolt erről-arról. Vigyorogtam, mint hülyegyerek a "Tajgetosz" tetején. Úgyhogy ma kivételesen vigyorogva vágtam neki a vonatozásnak. A vonat persze 15 percet késett. Ez pont elég arra, hogy rendesen elkéssek az órámról. Azért csak megérkezett. Felszálltam és elmentem Melinda mellett. Kb 6 méterre leültem tőle és nem vettem észre. Nekiálltam tervrajzokat rajzolgatni hétfőre. Egyszercsak madárcsiripelés. A matektanítványom. Szülinapi bulija van, így majd a jövő héten okíthatom. Okézsoké. Akkor ma is csak 1 nyamvadt óra miatt megyek be, amiről nagy valószínűséggel el is késem. Nem baj, jó kedvemet nem lehet elrontani. (Bevallom egy kicsit még örültem is neki.) Majd újabb madárcsiripelés. Összenéznek az emberek a vonaton. Melinda gondolom vigyorgott magában rendesen, mert az utóbbi napokban a főiskolán is csak úgy lehet látni, hogy csipog valamim aztán vadul masszírozom a telefonom. :) Végül a Nyugatiban megállt mellettem Melinda és szép stílusosan elkéstünk. Az óra volt, amilyen volt. Semmi izgalom. Utána elhúztunk csokit venni. :D Meg bérletet Menának. És szépen kisétáltunk a vonathoz, amin szerencsére alig 1-2 ember lézengett. Rögtön a felszállás után egy ismerős arcba ütköztem. Rééééékaaaa! Igen, egyik legkedvencebb "spáros" pajtim. Persze végigpofáztuk az utat. Mesélt, hogy mi a helyzet egykori melóhelyünkön (anyukája még ott dolgozik). Állítólag Moha egyre genyább. Már megvan az állandó seggnyaló tábora, akikkel így együtt szépen lassan mindenkit kirúgdosnak, aki nem áll be segget nyalni. Réka csak úgy sorolta, hogy kit miért hajítottak ki a régi bandából. Már alig vannak ott ismerősök. Közben Jafar szépen megtanult tisztességesen szitkozódni is, és már megtanulta az "r"-betű helyes kiejtését is. Akkor is egy kis csótány! Meg azt is megtudtam, hogy Rékucinak összejött Attila (military). Csak úgy vigyorgott. Fülig ért a szája. :) Ezt bezzeg meg nem mondta volna Attila, amikor hétfőn összefutottam vele az esti vonaton. Jó arcok, remélem sokáig "szomorítják" egymást. Aztán Szabadságligeten lepattantam. Napsütés, vigyor, zacsi-lóbálás...és futás a fiúk után. Zoz és Gergő elöttem csámpáztak 10 méterre. Csatlakoztam hozzájuk. Totális lehangoltság uralkodott köztük, de elhatároztam, hogy felzavarom az állóvizet. Megmutattam, hogy milyen finomságokat vettem. Erre Zoz rögtön ugrott: "Nem akarod nekem adni? Te úgy is csak elhízol tőle." És vigyorog. Nem vágtam szájon. Nem volt rá időm. Gergő megvédett. Maga elé rántott és időm sem volt, hogy rájöjjek, miért teszi. Későn reagáltam. "Nincsen itt semmi gond." Gergő elismerően bólint, én vigyorgok, Zoz meg iszonyatos zavarban van. :) Aztán még nagyobban lett. :D Történt ugyanis, hogy Gergőnk buliban volt néhány nappal ezelött és még nem heverte ki az italozást, meg mást... Mindenesetre megkért, hogy hadd kapaszkodjon belém, mert szédül. A kapaszkodásból karolás lett. Szegény Zoz. Annyira irult-pirult, hogy nem mert oda sem nézni. Kis gyagya. Gergő rátett a következő lapáttal és belecsípett a hátsó felembe. Na erre én ugrottam. "Álljon meg a menet!!!" Zoz azt hitte, őt oltom és elkezdett háborogni, mire közöltem vele, hogy ez most nem neki szólt. Erre csak nézett, hogy mi olyasmit tehetett Gergő, amiért képen vágnám. Kérdezi is rögvest az elkövetőt, hogy mi van. Az meg nem hogy észheztért volna, mégegyszer megtette, mintegy demonstrálva Zoznak, hogy milyen bátor. Levegőt nem kaptam egy pillanatra. Most üssek meg egy fiút, aki mindeddig olyan tisztelettel viselkedett, hogy egy rossz szavam nem lehetett rá? Én nem tudom, mi a fene történt vele, de ma nagyon elszaladt vele a ló. Na de folytatnám. Zoz szeme villámokat kezdett szórni. Úgy felkapta szegény a vizet, hogy komolyan mondom, úgy éreztem, hogy ha kell, kiveri Gergő szemét, csak érjen hozzám egy ujjal is. Dagadtam a büszkeségtől, hogy kibújt a kisördög végre és el is felejtettem az ellenem irányult csipős támadásokat. Folytattuk utunkat. Gergő továbbra is belémkapaszkodva az egyik oldalamon, Zoz meg morogva a másikon. "Van barátja, úgyhogy el a kezekkel!" Erre én felvilágosítottam, hogy ugyan nagyon örülök, hogy meg akar védeni, de azért nem kell hazudni, majd én elintézem. Tovább morgott. Gergő úgy látta, elbír még egy kis terhet szegény gyerek és elkezdett a kezemen matatni, mondván, hogy összeméri, mekkora a kezünk. Majd megjegyezte, hogy kicsi, de szép kezem van, viszont jéghideg. Nemsokára szétváltak útjaink Gergővel és Zoz rögtön elkezdett puffogni. Valami történt köztük reggel.

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat