Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Virág naplója


nomenestomen [186356 AL], gazdája Virág
Július 3. és 8.

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/186356
Július 3. és 8.

Július 8.
Kedvem erősen a negatív tartomány felé konvergál. Na igen, ez van azután, ha az ember lánya remekül érzi magát, majd hirtelen minden jónak vége szakad és mehet vissza az unalmas hétköznapokba.
Szerdára úgy terveztem, hogy megyek cyvyékhez, mert bemutat a családjának és 2 napot ott töltünk. Anyám viszont aznap reggel nekilátott a nappali kifestésének, holott nagyon jól tudta, hogy utazom. Kb délután 1-kor fejeztük be a festést, kaotikus állapotokat hagyva a parkettán. A következő feladatom? Hogy vakarásszam fel a festékpöttyöket és mossak fel. Ez idő alatt jóanyám elhasználva az összes melegvizet vidáman lubickolt a fürdőkádban. Végülis nem gáz, csak egy órája vakarásztam már a padlót és cyvyék is tudtak még várni. Közben Zoz hazaérkezett és beállt nekem segíteni (kérés nélkül), így el tudtam menni zuhanyozni és hajat mosni. Persze hideg vízben. De szartam bele, úgyis elspuriztam. Lényeg a lényeg, némi vonatozgatás (és a budapesti részeg és indulatos utazóközönséggel való balhé) után megérkeztünk. :) Röviden és tömören összefoglalva csak jót mondhatok az ott-tartózkodásomról. Szeretettel fogadtak és visszavárnak. :) Cyvyvel mentünk egy gyorskört a városban (vagy nagyközségben-én már nem vágom :P). Elmentünk a templomhoz (csak mert olyan erősen vallásos vagyok-persze) meg kibóklásztunk a Zagyva-partra. Mindezt éjjel fél 10-kor. Asszem. De tök jó volt. :)
Ma meg már újra itthon vagyok. Hogy szekrényt festhessek. Jó rondára. Egyszer nem vagyok itt a festék kiválasztásánál és anyám élből eltalálja, hogy melyik a legpocsékabb szín, amivel még jobban el lehet qrni az amúgyis ritka undorító szoc-szekrénysort. Vazze, röhögök magamban...
Hétfőn pedig megyek az ibuszhoz. Remek. Erről ennyi elég is.
Nem akarok! Nem akarom! Semmit! Vagyis...
Á, hagyjuk.

Július 13.
Helló mindenkinek! Stadium Arcadium az mán valami! Yeaaah-yeaaah... meg ilyesmik.
Szal tegnap megint kiborult nálam a bili. Egy kis bömbi, hüppögés, taknyolás, fuldoklás, szidkozódás... A szokásos, csak éppen egyre gyakrabban és egyre szélsőségesebb állapotban. Mindegy, nem akarok rágondolni sem.
Hétfőn kezdtem az ibusznál. Hehh... Kapják be. Szal az volt, hogy mindjárt az első nap 8 órán keresztül ültem és prospektusokat nézegettem. Mondjuk az első 4 óra még nem is volt olyan szar, de amikor közölték, hogy útban vagyok és kiültettek egy gazdátlan asztalhoz néhány prosival, már kezdtem szarul hozzáálni a dologhoz. Hát még a vége felé. Rohadtul fájt a szemem és már fejből vágtam, hogy melyik országban lehet csapvizet inni és hogy hány évesen lehet kocsit kölcsönözni... Vazz. Aztán kedden hasonló indítás, de akkor már a monitort bámultam (mintha az kevésbé lenne ártalmas a szemnek). Majd koradélután közölte a főnök, hogy felkerülök 2 hétre a számvitel osztályra, mert ott van csúszás a melóban. Én a számvitelen... ??? Körbehúgyozom a bokám. Csak 3-szor futottam neki a vizsgának, hogy átmenjek valahogy. Node nem panaszkodom. Legalább van meló és gyorsabban telik az idő. Feladatom, hogy számlákat rögzítsek a számítógépes rendszerben és hogy kompenzáljam őket, meg ellenőrízzem, hogy a partnerek átutalták-e a megfelelő összeget, stb... Nem uncsi, ellenben tisztességesen bele lehet kavarodni. Szilvi nevű átmeneti főnököm kezdetben ellenszenves volt, de most már tök jól kijövünk. Közben kiderült, hogy a földim. :)
Úgy terveztem, hogy ma meló után benézek a Koronába Kokohoz, de aztán elhúzódott a mai adag meló, meg közbejött Nagyim is, így holnapra halasztom az örömteli eseményt. :) Jah, igen! Nagyim. Nagyban dolgozom egy nagy halom papír közepén, amikor Szilvi szól, hogy Nagyim lent vár a portán. Rögtön elkezdtem agyalni, miközben lefelé száguldottam, hogy csak nem történt valami baj, amiért képes volt végigtelefonáltatni az egész ibuszt, hogy megtaláljon. Leérek és ő nagy boldogan beközli, hogy csak látni akart. ... Nagyon aranyos és én elhiszem, hogy hiányzom neki, de nem is ő lenne, ha nem csinálna gubancot. Alig csúsztam a melóban. Mindegy. Holnap Kokociék meg az egész kedvenc munkahely életérzés, aztán pedig megyek cyvyékhez visítozni meg kacarászni. :P
Felhívtam apumat, hogy akkor melyik hétvége lenne jó neki, erre beközölte, hogy mivel csak a jövő héten tudunk menni hozzájuk, így ezen a hétvégén inkább menjünk le a Balatonra nagyszülőzni, mert nagyapánk olyan morcos kedvében van és ez biztos segíteni rajta. Nos, rajtam nem. Tekintve, hogy jelenlegi cérnaidegeim nem alkalmasak a villámhárításra, inkább elnapoltam. Édes.




Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat