Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Virág naplója


nomenestomen [186356 AL], gazdája Virág
2008-09-13,14

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/186356
2008-09-13,14

2008.09.13.

Laza, lötyögős kis napra számítottam. Erre mire megyek be reggel? Hogy 2 szobalány sem jött be dolgozni. Elfelejtettek szólni. Koko nem fogja elfelejteni kirúgni őket. Ez azért jelentett extragebaszt, mert az utóbbi időben a lányok az átlag 18 szoba helyett 23-at takarítottak egy nap. Namost ha ennek a 2 szivemcsücskének a szobáit is közöttük osztottuk volna szét, akkor estig ott szoptak volna. Így aztán megszületett a megoldás: 2-2 gondnoknő kapott 1-1 munkalapot. Én Ágival, az új gyakornokunkkal álltam össze és elvittük a nehezebb lapot. Beálltunk szobalánynak. Még jó hogy reggel annyira kómás voltam az élesváltás miatt, hogy elfelejtettem felvenni az ékszereimet. Szóval fincsi volt. A végére úgy daráltunk mint a gép. Nem voltak felesleges mozdulatok, csak a szisztéma a fejben. :) Ezt is meg kell csinálni. Nem is volt rossz. Telefonmentes nap volt. Háromnegyed 3-ra faszán megvoltunk 22 szobával. Közben Edina félrenézte lent az irodában a beosztást és véletlenül az enyémet nézte a sajátjának. És kiakadt. :D Elkezdte kiradírozgatni, aztán rájött, hogy bazdmeg van. Így Márti próbálta visszaírni, aminek az lett az eredménye, hogy beszélnie kellett Kokoval ezügyben, aki pedig kitalálta, hogy mivel kevés az ember, minden gondnoknőtől el kell venni jövő hétre egy szabadnapot. Néz rám Márti, hogy melyik napomat tudom feláldozni. "Abból az egyetlen 1-ből a 6 napom után?"-és kegyetlenül vigyorgok rá. Vette a lapot. Viszont a beosztás visszaírásból az lett, hogy csak 2-szer kell 6-ra mennem. Há-há-há! Még néhányszor beleír csaje, azt jó lesz az. :DDD
Na aztán ezen gyönyörök után randi pasival és Örs vezérünk tere becélzása. Mivel hamarabb végeztem, volt még időnk arra, hogy beuorjunk valami zabát venni nekem, az élmunkásnak. Kerestünk egy padot és leültem majszolni. Egyszer csak kérdem pasitól, hogy mennyi az idő, nem kell-e már kimenni. 4:27. Hű bazzeg, kaja becsomagolása és kitépés az Árkád mellé. Mivel Roland még sehol, hát kaja kicsomagolás és állva fogyasztás. Telefon csörög. Menjünk már ki a vilingerrel a Jászberényi útra. Kaja vissza, át a villamoshoz. Tanakvás, hogy melyikkel merre, mire megint teló. Mégse, menjünk vissza, odajön, 5 perc. Pasik... Visszamászás. Kaja elő, de már kezdtem morogni, hogy ha harmadszor is el kell raknom a kaját nem leszek vidám. Épp levittem a hangsújt a mondat végén, amikor Roland befordult a sarkon. "Vajon Roland megb@sz, ha a kocsiban kajálok?" De erre nem került sor. Mármint a kajálásra. Se. :D Na szal beugrás és megindulás Jászberény felé focimeccs lezavarása céljából. Most egész szolídan vezetett. Csak néhány záróvonalon sikerült előznie. :D Mindenestre nyugodtsággal konstatálta, hogy ott vagyok, így nyerniük kell. Odaérünk, bemegyünk a pályára, ledobáljuk a cuccost a szélre és levágom magam a kerítés tövére. Bár akkor még nem tudok róla, de Roland elhinti a csapattársak körében, hogy megérkeztem, így nyerni fognak. Zé idióta vigyorral a fején integet nekem, mint egy gyépésnek. Megkapja a választ. :D Meccs elkezdődik, lemegy. És nyernek. Fejemen a mosoly, ez a pozitív energia egyszerűen a lényemből árad. :D :P Hasznos kabala vagyok. Mennénk hazafelé. De Rolandnak még haza kell ugrani elötte. Mi lenne, ha Gergőék vinnének el minket? Ámen. Ez volt a félhalk és rángatozó kuncogások útja. (Samsung tér és Televízió utca.) :))) Megérkezés. Sorrakerült pasi anyujának a kolbászos rántottája, meg a pancsi, meg pasi egyik polójának és gatyájának elkunyerálása. :D És asszem most érkezett el az idő, hogy kilőjjem a laptop-ot, mert elterült itt a lábaim elött egy rokkant fóka, aki mindjárt bealszik. Aki amúgy egy qrvajó kapus. :D


2008.09.14.

Hazaértem. Ehh... Jujj, hát ma megint kislány voltam egy picit. :P
Ébredés LP top 10-re, "sergőzés" (búcsúban, vigyorogtam a láncoshintától kezdve a breakdance-en át mindenen), kaptam heliummal és két kicsi lufival töltött nagy lufit (megint pengethettem a vonaton hazafelé a combomra kötött szerzeményemmel), kaptam gumicukrot, válaszolgattam Bálint eldöntendő kérdéseire, miszerint énekeljen-e vagy megmutassa-e, csukott szemmel vigyorogva visítottam a forgószékben, miközben minden erőmmel a korlátba kapaszkodtam (na jó, volt egy kis erő még éneklésre a dübörgő zenében :D), biztosítottam mindenkit, hogy ha ráérek és nincs meló megyek, informálódtam azügyben, hogy Lüszinek hívják a disznót (:P) nameg nyuszinak a cicát és ma is elmentem a jászberényi műfüves pálya szélére üldögélni és halkan basszus-ozni. Ma nem hoztam szerencsét. Már vártam, hogy Roland megjegyzi, de csak annyit kérdezett, hogy hogyan dolgozok szombaton, mert ha kell, meló után megint elhoz minket. Nem kéne rám építeni. :D Na aztán hazaautózás közben poénból én kormányoztam bal kézzel, majd miután hatalomittas hangon közöltem, hogy: "Most az én kezemben van az életünk." és egy picit elhúztam a kormányt, pasi gyorsan visszavette az irányítást. :P Jujj és azt is elcsöppentem, hogy vettünk faternak egy kibajó rendszámtáblát. Asszem az van ráírva, hogy "A fékekben és a nőkben ne bízz soha!". Beletrafáltunk.
Jááj, holnaptól szopok...



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat