Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2007-01-09
Kedves Jucó!
Tegnap nézegettem a régi irataimat, és megtaláltam Gölödin gazdájának címét és telefonszámát. Gondoltam, felhívom, és megkérdezem, mi történt a jó öreg Gölödinnel. Aztán mégsem hívtam, mert féltem, hogy valami rossz híre lesz számomra, mert a tenyésztôk ? ha ôt egyáltalán annak lehet mondani ? nem szeretik, ha egy kutyájuk nem százas, és rövid úton a túlvilágra küldik. De aztán reggel felhívtam, és képzeld, Gölödin egy siófoki nyugdíjas házaspárnál lakik, és ígéretéhez híven megtartották a Galuska nevet. Nagyon kedves volt, sokat mesélt Galuskáról, sôt, egy negyed órán belül küldött is Galuskáról egy fényképet. Szóval ott él Gölödin nagy békében Siófokon. Nagyon jól érzi az idôs embereknél magát, és a gazdáik is nagyon szeretik. Igaz, hogy rossz a látása, de azért érzékeli a fényeket, és folyamatosan adnak neki szemerôsítô vitaminokat, és így fenn tudják tartani ezt az állapotot, tehát ha nem is javul, de legalább nem romlik. És nagyon boldog, bár szerintem azért még eszébe szoktál jutni néha. Pont ilyen kutya kellett nekik, akit nem kell sokat sétáltatni, nagyon nyugodt, és a nyugdíjasok is vele tudnak lenni egész nap. Mert azért Gölödinre figyelni is kell. Bár az mondja a tenyésztô, hogy megvan a magához való esze, mert amikor papó feláll a fotelbôl, hogy fôzzön egy teát, Gölödin a ház túlsó végérôl is meghallja, adalopakszik, és mire a gazda visszaülne a bögrével, hát Galuska már ott alukál nagy békésen. A mellékelt képen is épp eme elfoglaltság közben látható. Emlékszel, hogy szeretett a lenti régi fotelben is pöffeszkedni? Az alváson kívül nagyon szereti a komolyzenét, bár arra - ki gondolná - mindig elszunyókál, de a tévét ki nem állja. A macskákkal is barátságos, és már megtanulta, hogy mindig ki kell kéredzkedni pisilni. Ha kap egy csontot, azt azonnal nekiáll elásni a kertben, és olyan gondosan dolgozik az ügyön, hogy a gödröt néha négy órán át is kaparja. Volt olyan, hogy már majdnem végére ért az ásásnak, amikor meggondolta magát, és új helyet keresett a kincsnek. Persze a korábbi gödröt otthagyta betemetetlenül. De nem haragszanak rá, csak nevetik. De volt már olyan is, hogy elfelejtette, hol ásta el a csontot, és a gazdája segített neki megkeresni. Meg szereti a meggyet, szilvát - a magot szépen kiköpi -, de kedvence a velôscsont. Annak a tipikus kutyaszokásnak persze ô is rabja, hogy ha a gazdasszonyt látja virágot ültetni, másnapra nemegyszer kiássa a virágtövet. Ugyanis nagyon kíváncsi, milyen csontot rejthetett oda az ember. Mert azért azt a bolondságot nem feltételezi a gazdájáról, hogy ás egy lyukat, és valami gazzal kibéleli.
Hát, így él Gölödin, de biztos sokszor eszébe jutsz. Meg Putyika és természetesen Csíkoska is. Bár szerintem Csíkosnak a cicamennyországban nem a legszebb álmaiban jön elô Gölödin. Szegény, amikor ki nem állta a kutyaugatást, éjszakákon át azt kellett hallgatnia. Mert vagy öt éjszakán keresztül ugatott Gölödin (persze te nem emlékszel, mert aludtál, mint a bunda, téged nem zavart). Közben meg a szobájának az ablaka ki volt nyitva a verandára, ahol a macskák aludtak. Ôk meg azt hallgatták. Na, mindegy, azért biztos szerette kicsit. Putyika meg nagyon szerethette, mert olyan jókat fogócskázott vele, emlékszel. Illetve átverte jópárszor, mert rájött Putyi, hogy neki elég mozdulatlanul megállnia, és Gölödin elzakatol mellette, mint a gyorsvonat.
Nagyon sajnálom, hogy Gölödint vissza kellett adni a tenyésztônek, de végülis örülhetünk is, mert megmentettük az életét. Ugyanis a tenyésztô nem oltatta volna be, hanem elaltatta volna örökre. Így meg, hogy megvoltak a kötelezô oltásai ? 16 ezer forint volt, tehát nem kevés ?, oda tudta ajándékozni a nyugdíjas házaspárnak. Mert lehet, hogy úgy meg nem kellett volna senkinek. Tehát mégiscsak jó volt, hogy hozzánk került Galuska egy kis idôre.
Ja, még mondta a tenyésztô, hogy elôször nagyon szokatlan volt a Galuska név, mert ôk Hektornak akarták nevezni. De ma már úgy megszerették ezt a nevet, hogy el sem tudják képzelni más néven Galuskát. Nagyon illik a jelleméhez. Még az utcában is híre van, hogy van ott egy kutya, Galuska a neve. Látod, milyen jó, hogy kitaláltad annak idején, hogy így nevezzük.
Holnaptól hivatalosan táppénzen leszek, és lehet, hogy nem tudok írni. De azért megpróbálok.
A mai levél kék lesz, mert szerintem szeretni fogod.
Ja, egy régi képet megpróbálok csatolni a tegnapi levélhez, így megnézheted a kis Galuskát kedvenc idôtöltése közben.
|
