Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2008-11-20
Kedves Jucó!
Szereted még Lajkó Félixet? Mert most őt hallgatom: http://www.youtube.com/watch?v=EUpNP2tp3g8
Emlékszem, annak idején tetszett neked. Sőt, Trégerék is oda voltak érte. Érdekes, korábban sosem szerették a népzenét, meg a világzenét, de mikor meghallották nálunk a Muzsikást, egyből nagy népnemzetiek lettek. Tréger egyenesen nemez kalapot meg nemez batyut kezdett hordani. Sőt, veretes, aranyszarvasos kist bőrtáskája is volt később a derekára kötve. Biztos ezt látta a táncházban. De nem akarok rosszindulatú lenni, van az úgy, hogy megismersz egy zenei irányt, és teljesen azonosulsz vele. Így vagy te az ír zenével is, nem? Bár nem mostanában ismerted meg, mert már kiskorodban sok ír zenét hallgattál. Csak akkor még nem tudtál sztepelni rá, merthogy még járni is alig tudtál.
Tegnap voltam a nagy agyviharon, és nagy sikerem volt. Pedig tényleg nem volt valami nagy teljesítmény, mégis el voltak ájulva. Mondták is, hogy nagyon erős anyag született most. Érdekes, hogy a kreatívigazgató semmit nem tett hozzá, csak a hülyeségét. De az még érdekesebb, hogy a megbeszélés után a világ legnagyobb természetességével fordultak oda hozzám, hogy mikor tudom ezeknek a szövegét megírni. De hát még ott sem dolgozom, nem beszélve róla, hogy egy fillért nem fizetnek érte. Mondtam magamban. Gondolom, úgy vannak vele, hogy az én érdekem is, hogy jó anyagokat vigyenek a tenderre, mert különben nem lesz munka, így állásom se nagyon. De azt nem értem, hogy ott a szövegíróból lett kreatívigazgató, aki még fizetést is kap érte, és én írjam meg a szövegeket? Egész hétvégén ezt kell csinálnom majd. Ráadásul olyan tenderre kell dolgozni, amelyiket meg sem fogják valósítani, vagyis egy fiktív tender. Csak így akarják lemérni, mennyire jó az ügynökség.
Na, megyek, aztán felmondok. Nem lesz könnyű, nincs benne nagy gyakorlatom, gondolhatod. Ez a második igazi munkahelyem. Illetve a teológia előtt volt a Schweitzer otthonban dolgoztam. De ott már nem is emlékszem, hogy mondtam fel. A Greyben idegesek voltak a vezetők, arra emlékszem. De a munkatársaim tényleg sajnálták, és mondták, hogy szerettek velem dolgozni.
Csak húzom az időt ezzel a felmondással. Nem könnyű. Remélem, még nincs bent az igazgató. De igazából ők is örülnek szerintem, mert nem lesz velem gondjuk.
|
