Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2010-03-23
Kedves Jucó!
Na, anyámék voltak itt vasárnap a gyerekemnél, és nagyon tetszett nekik. Bár többször is mondta anyám, hogy adjam már meg a telefonszámodat, mert azért tanult meg esemesezni, hogy neked tudjon írni. De mondtam neki, hogy hát egyszer már megadtam, de szegény valahogy kitörölte. Azt talán írtam tegnap, hogy meg akarnak hívni Szeghalomra.
Szóval nagyon aktívak mostanában, a kisöreg például mindenképp meg akar tanulni internetezni, hogy azon nézegethesse az ótókat, ahogyan ő mondja. Anyám meg megtanulta valamilyen szinten – autodidakta módon – a mobiltelefon-kezelést. Ráadásul még mindig nem tettek le róla, hogy elköltözzenek onnan. Leginkább a kisöreg aktív, pedig már elmúlt 70 éves is. Csodálkoztam mindig is, hogy 50-60 évesen még mindig ez jár a fejében. De sosem gondoltam volna, hogy túl a 70-en is ez lesz. De szerintem ez csak olyan, hogy mondogatja-mondogatja, a végén meg, ha lehetősége nyílna is rá, visszalépne. Anyám annyira nem zsizseg, de ő is belevágna talán. Csak azt nem értem, miért nem 40 éve tette ezt, mikor megpróbálkozott is a fővárosban. Két évet dolgozott itt, aztán hazament. Vagy nagyanyámék, akik már meg is beszélték Vecsésen egy ház tulajdonosával, hogy megveszik a kérót, de aztán az utolsó pillanatban visszaléptek nagyanyámék. Mert a fiuk, a kétéves Sankó azt mondta, hogy ű bizon ném mégy sehuva. Aztán ottmaradtak falun. Igaz, ha így lett volna, most te nem élnél, de igencsak én sem. Mert akkor nem az öreg dicső Á. Mihály fia veszi efleségül anyámat, hanem egy bizonyos Faragó, aki nagyon csapta a szelet anyámnak. Pesti gyerek volt, még Szeghalomra is elment anyám után, hogy bemutassa a szülőknek. Csak egy baja volt, szeretett sokáig alukálni. Nagyapám meg olyan iedges volt, hogy már ehetnékje támadt, de ugye az illetlenség nem megvárni a vendéget, ezért mérgében kifeküdt a kertbe a körtefa alá. Aztán Faragó – akit anyám csak hüllőnek hívott, mert olyan hideg volt a keze – nyolckor szépen kényelmesen, kényesen felkelt, nagyot nyújtózott, és kikiáltott a tyúkudvarba: hej, fel tudnék falni egy egész malackát, oly éhes vagyok!!! Gondolhatod, hogy örült nagyapám.
|
