Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2008-01-25
Kedves Jucó!
Már a múltkor is írtam, hogy van itt a kertben két mókus, de most már újabb fejlemény van. Mert eddig csak kergetőztek a fán. Azt néztem reggelenként, de most elkezdték a diókat összeszedegetni, amiket kidobáltam nekik. Azt hittem, majd szépen felülnek a fára, és ott fogják eszegetni, de e helyett egyesével hazavitték. Pedig hoztam a távcsövemet is, amit két éve vettem, és azzal figyeltem ... volna. De mondom, csak leszaladtak a fáról, felkapták a diót, és elszaladtak vele. De talán jobb is, mert a szomszéd házból jött egy nagy fekete macska, megbútt a bokorban, onnan leste őket. Féltem is, nehogy elkapja egyiket, de szerencsére nem került erre sor. Nagyon bántott volna, ha miattam pusztul el valamelyik. Erikéknél is van mókus Balatonszárszón. De azt nem zavarják az emberek, szépen ott ült a kerítésen és onnan nézett engem, pontosabban, hogy mit eszem. Ez még nyáron volt. Hát van egy gyanúm, hogy idén nem lesz korcsolyázva a Balatonon, mert most is 7 fok van. Pedig nagyon jó lett volna. Már a múltkor melegítettem a zugligeti jégpályán, amit írtram is. Nagyon jó kis pálya, Poka is odajár, mama volt osztálytársa. Ha majd lesz gyereked, te is vidd el ide őket. Lehet, hogy még találkozunk is. Ki tudja? Azért vagyok most ilyen optimista, mert nem fáj a térdem, tehát lehet, hogy nem múlok ki a közeljövőben. Bandi bá’ kollégájának is mondták – aki pont annyi idős, mint én és van három gyereke –, hogy nincs azért olyan nagy baj, és majd ők rendbeteszik. Ez kis reménnyel töltötte el, és én is örültem, mikor ezt mondta anyám.
Őt, mármint anyámat 35 éves korában műtötték valamilyen daganattal, és abban az időben 3 hetet kellett várni az eredményre. Kérdeztem, hogy nem izgult-e, de azt mondta, nem nagyon, mert nem hitte, hogy pont ővele történhet meg az ilyesmi. És ki is derült, hogy egy jóindulatú cisztája volt. Ennek 30 éve. De már a „barátnői” el is temették Szeghalmon, mondták mindenkinek, hogy úgy néz ki, mint egy múmia, nem sok van neki hátra. Vagyis olyan rossz bőrben van. Sőt, anyám küldött velük nekem egy levelet születésnapomra, amit úgy adtak ide nekem, hogy úgy olvassam, hogy lehet, hogy ez az utolsó levél, amit anyukámtól kapok. Aztán, miután kijött a kórházból, még az orvost is felhívták, mert nem akarták elhinni, hogy nem rákos. Hát ilyenek a barátnők sokszor.
|
