Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2010-07-19
Kedves Jucó!
Hej, mit nem adnék, ha most ott lennénk Krétán, a Szamária szurdokban, hej, hej, hej. Bizony, az a Görög ország egészen más Görög ország, mint a kontinensen lévő terület. Krétán mintha szikárabbak lennének az emberek. Nem csak testileg, hanem lelkileg is. Biztos barátságosak, de nem egy nyalizós fajták. Azt mondják, nehezen lehet a bizalmukba férkőzni, de ha sikerül, akkor az életüket is adnák a másikért. Mint azt többször is megírtam, nem véletlen, hogy Hitler csak a görög, pontosabban a krétai partizánoknak adott kegyelmet, mert tisztelte bennük a tartást, azok sosem adták meg magukat. Most persze krétai zenét hallgatok, olyasmit, mint az a műsors kazetta volt, amit még a Szamária szurdoknál vettünk, és szerintem rongyosra hallgattunk annak idején. Szóval nagyon átjön az az érzés.
Közben már újra visszarántódtam Budapestre, mert itt szerencsétlenkednek a kéményseprők, nem lehet velük időpontot egyeztetni, nekünk meg már le kéne adni a számlákat a Fundamentának, addig meg nem tudjuk, míg a kéményt át nem vették. Tiszta idegbaj, és engem hívogatnak, hogy ma délelőtt jönnek, szerezzem meg a szomszéd lépcsőház kulcsát, meg a tetőkulcsot, mert oda csak úgy lehet felmenni. Én meg itt ülök, gyalog jöttem, szóval még haza sem tudok szaladni. Mindegy, valahogy csak megoldom.
Jó meleg volt hétvégén, szegény Vera nagyon szenvedett, plusz jött a foga, meg hasmenéses volt, mint írtam. Azt hittem, egy nap alatt lezajlott nála, de még másnap, harmadnap is oly büdöset kakált, hogy messziről lehetett érezni. De irtózatos büdöset. Olyasmi volt, mint amilyet annak idején te produkáltál, amikor a játszótéren megetted a homokot, és három napig fostál, de oly szagost, hogy éjjel-nappal nyitva volt az ablak, hogy kicsapassuk huzattal.
Na, de tegnapra, vagyis vasárnapra megjött a hidegfront, és lehűlt a szoba harminc fokról 26-ra. Nem sok, mégis hidegnek lehetett érezni éjszaka. Még fáztam is kicsit. De inkább fázom, mint izzadok éjjel, és tízpercenként felébredek a hőségtől. Gondolom, ismerős, miről beszélek.
|
