Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2008-03-10
Kedves Jucó!
Van egy elmebeteg kutya itt a szomszédban, ami arra van beidomítva, hogy ugasson és támadjon meg mindenkit a kerítés mögül. De annyira agresszív, hogy az ember fél belegondolni, mi lenne, ha egyszer kiszabadulna. Farkaskutya. Persze azért ilyen, mert a gazdája ilyennek nevelte, ugynis egy nagy villában lakik, és azt védeni kell. Sokszor ilyenek a gazdagok, agresszívek. És azért érnek el sokat, mert ilyenek. Persze ez nem minden tehetős emberre igaz, de azért a legtöbbjük ilyen, vagy legalábbis az újgazdagok. Akiknek semmilyük sem volt, de valahogy sok pénzre tettek szert. Szóval ez a kutya olyan elmebeteg, úgy viselkedik, mint egy vadállat, hörög, majd’ széttépi a kerítést. Sokan mondják a munkatársaim közül is, hogy inkább átmennek a túloldalra, mert annyira hülye. Na, nem így én. Eddig csak egy bottal idegesítettem – közel tartottam hozzá, amit mindig szét is marcangolt –, de mostanában szépen kiveszek a kocsiból egy félüveg vizet, ami már ott poshad hetek óta, és szépen ballagok, ez az őrült meg jön mellettem, és én egy óvatlan pillanatban pofánlöttyintem a vízzel. Először meglepődik, aztán még dühödtebben acsarkodik. Én meg adok még egyet a pofájának. Mindaddig, míg el nem fogy a víz. Csak nem tudom, mi lenne, ha egyszer kiszabadulna ez a fenevad ... Mint ahogy Gregor József mesélte egyszer míg élt, hogy fiatalember korában mindig sokáig tartott az operaházban a próba, és kint lakott Mátyásföldön. Amikor meg ment haza, volt egy ugyanilyen elmebeteg állat az egyik kerítés mögött. Ő meg azzal szórakozott, hogy ment párhuzamosan a kerítéssel, és a kutyával szinkronban ugatott. Persze csak késő este, mikor már nem járt senki az utcán. Így jókat szórakozott. És egy iylen alkalommal a kerítést félig lebontották napközben, amiről ő nem tudott. Úgyhogy jön haza éjjel, és neki incselkedni a vadállattal. Szépen ment is minden a szokásos mederben, haladtak egymássl párhuzamosan, köztük a kerítés, amikor egyszercsak elfogyott drót. Úgyhogy ott álltak egymással szemben. Hirtelen mind a ketten meglepődtek, gondolom, Gregor jobban. És az az érdekes, hogy a kutya, bár kijöhetett volna, de marad az ő területén, és ott ordított. Gregor a biztonság kedvéért már nem ugatott annyira. De egy jó darabig inkább került egy negyot esténként, és másik utca felől közelítette meg az albérletét.
|
