Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2008-06-20
Kedves Jucó!
Gyönyörűen süt a nap és jó meleg is van, úgyhogy megyek Erikék hétvégi házába Balatonszárszóra. Vághatom a füvet, mert Erikék csak vasárnap reggel jönnek, ugyanis Írországból csak szombat éjjel érkeznek meg. Mert ketten szoktuk vágni, én elöl, ő hátul. De van, mikor cserélünk. Mindig az a szempont neki, melyik a könnyebb rész, de időközben mindig rájön, hogy a másik jobb lett volna. De nem bánom, így is elszórakozgatunk. Veszek majd langost, meg főzök lejót mire jönnek. Hej, milyen érdekes, hogy amióta az eszemet tudom, utálom a lecsót, és egyszercsak ettem – azt hiszem, mama eröltette, hogy legalább csak kóstoljam meg – és azóta megeszem, sőt mitöbb, szeretem is. Remélem, te is szereted, mert egy aránylag egészséges étel.
Reggel, ahogy kinyitottam az ablakot, olyan furcsa szag utötte meg az orrom: nagyon erős macskapisi szag. Egyből eszembe jutott Csíkoska, hogy neki volt mindig olyan átható macskaszaga. Főleg februártól, mikor elkezdődött a szerelmi időszak. Meg ilyen szag volt a tojotában is, mikor Csíkot levittük magunkkal Balatonfenyvesre, és bepisilt. Gondolom, hogy örült a későbbi autótulajdonos orvoslátogató, mikor megkapta az autót. Mert abból a kárpitból aztán ki nem lehetett tisztítani aq macskapisit. Szóval eszembe jutott reggel Csíkuci, hogy milyen szép idők is voltak, mikor még élt. Olyan okos és nyugodt macskát még nem látott a világ, mint Csíkos volt, nem? Még Frédivel is egyformán okosabb volt ... csak egy kicsivel okosabb.
Szegény Nyuszi mondta, hogy Csíkos három dédunokájából már csak egy van meg, a többi igencsak elpusztult. Mert teljesen lefogytak, aztán egyszercsak eltűntek. És ez az utolsó is úgy le van fogyva, hogy majd’ elfújja a szél. Azt mondja, pénzük nincs az állatorvosra, épp hogy csak ki tudták fizetni a sajátjukra, Bunyeszre az oltást. De ha el is pusztul a dédunoka, biztos nekik is van valahol a környéken leszármazottjuk. Úgyhogy Csíkos fennmarad örökre az utókornak. Azért sajnálom, hogy nem kellett neked annak idején ezekből az unokákból egy sem.
Na, mindegy. Remélem, jól megy a szepelés, és vigyázol magadra, hogy le ne égj. Az nagyon fontos.
|
