Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2007-10-15
Kedves Jucó!
Válaszoltál tegnap a levélre, aminek nagyon örültem. Erôsen sírtam is, bár nem nagyon lehet megmagyarázni, miért. Inkább fájdalmamban, mint örömömben. Azt írtad, Karácsonyra szájhermónika helyett inkább ír furulyát szeretnél. Küldtél is egy videót, hogy olyat, mint amin játszanak. Csakhogy volt ott vagy négyféle. Rögtön válaszoltam is, és megkérdeztem, melyiket szeretnéd a sok közül, mert Eric pár hét múlva pont megy Írországba, és ô aztán tényleg tud eredeti pikulát hozni. Te másnap, vagyis ma válaszoltál, hogy többféle kellene, plusz eredeti ? nem lakodalmas ? írzenei kotta. Nem hiszem, hogy nagy összeg, mindenesetre nem vagy túl szerény. Írtam, hogy rendben van, de nem ígérem, hogy sokféle furula lesz, mint ahogy kérted. Márcsak azért sem, mert lehet, hogy úgy jársz a furulyázással is, mint a gitározással. Nem tudom, tudsz-e gitározni, de van egy tippem. Ha nagyon jól tudnál, akkor valami gitárkottát vagy jobb gitárt kérnél. Meg ha sok furulát kapsz, ha megunod, szétosztogatod.
Bevallom, nehezemre esett megállni, hogy ne kezdjek el panaszkodni, meg nyavajogni, hogy miért nem találkozunk. De nem tettem, mert szerintem erre nem vagy kíváncsi, és csak rosszkedv? leszel tôle. Ezért nem kérdeztem semmit, meg nem panaszkodtam. És ha csak ilyenkor fogsz írni, amikor közeleg a Karácsony, az sem baj. Mert legutoljára is csak akkor írtál, mikor elküldtem a születésnapodra a pólókat. De nem kárhoztatlak ezért, a gyerekek ilyenek.
Most péntek délután van, vasárnap reggel megyünk Erikkel Balatonszárszóra gereblyézni, füvetvágni, elzárni a kinti csapot, mert elfagy. Te szoktál mamának segíteni a kerti munkákban? Remélem, nem neki kell lemászni az aknába a fájós hátával. Nagyon jó kertészkedni ilyenkor meg tavasszal. Nyáron nem nagyon szerettem a dög meleg miatt. De ilyenkor nincs is jobb, mint kint lenni a kertben és mozogni. Gondolom, te ilyenkor csak heverészel, de majd meglátod felnôtt korodban, hogy milyen jó, hogy ott laksz, és nem vagy bezárva a négy fal közé.
Egyél sok fôzeléket meg igyál sok vizet.
Pityulit meg ne ?zd majd ki a világból a furulával, mert Erik mondta, hogy azzal ölni lehet, olyan hangos.
X. 16.
Kedves Jucó!
Tegnap elmentem megnézni a viven, hogy válaszoltál-e. És válaszoltál, azt, hogy nagyon okos vagyok, de gondolom, ez nem a nekem jogosan kijáró tisztelet igazából, hanem inkább úgy kell érteni, mintha idézőjelben lenne. Nem válaszoltam, mert most erre mit írjak? És aztán, ha kérdeznék bármit is, vagy csak egyszerűen írnék, várnám, hogy írj rá valamit. Így te vársz, ha vársz egyáltalán. Ez sokkal jobb, mintha én várnék, és téged lehet, hogy annyira meg sem visel, mint engem. Szóval lesz furulya, ma beszéltünk is erről Erikkel, akivel elmentünk Balatonszárszóra összegerebenezni a faleveleket, meg elégetni a száraz ágakat. A füvet is levágtuk. Nagyon jó volt, és arra gondoltam, hogy milyen jó lenne egyszer, ha ketten elmennénk csak úgy mostanában a Balaton partjára, és csak üldögélnénk kicsit ottan, meg esteleg összegereblyéznénk a faleveleket. De az nem is fontos. Hej, legszívesebben megkérdezném, de úgysem jönnél el. Pedig az milyen jó lenne. Senki sincs a parton, csak a hattyúk siklanak a vizen. Nagyon hideg volt a víz, nem mintha fürödtem volna benne, csak Erik mondta, ad 3000 forintot, ha nyakig belemegyek a vízbe. Azt hiszi, ennyire pénzsóvár vagyok. De csak viccelt.
Délután négyre már itthon is voltam, aztán felmentem a várba sétálni kicsit, és azon törtem a fejem, milyen bemutatkozást is kellene produkálnom a tímes kiránduláson. Mert megint kitalálták, hogy annyi az új ember, hogy ideje lesz megint valami magamra jellemző dolgot bemutatni. Mármint mindenkinek. Kicsit bosszantó, mert öt évvel ezelőtt már bemutatkoztam. Lehet, hogy nem emlékszel, de az egyik kollégámmal szkandereztünk, és előtte eljátszottuk, hogy igazi ellenségek vagyunk. Meg is ijedtek a többiek, hogy itt verekedés lesz. De aztán, mikor mindketten ledobtuk a pólót, és kiderült, hogy egyforma ujjatlan trikóban vagyunk, mindenki megnyugodott, hogy csak vicc. De aztán úgy lenyomott szkanderban, hogy csak úgy koppantam. Egy pillanatra sem tudtam ellenállni. Micsoda szégyen volt!
Gondoltam, elmondok egy verset, de annyira érthetetlenül motyogok ilyenkor, hogy felesleges ezzel kisérletezni. Aztán arra gondoltam, elmesélem a nagyfejem történetét, amikor anyám megcentizte, és 30 centivel kevesebbet írt be, vagyis 63-at, mert félt, hogy a felvételemet igazoló papírt visszavonják a nagy fejem miatt. Meg attól tartott, hogy akkor nem engednek be a bányába, mert beszorul a fejem. De ez a történet sem olyan, hogy sok embernek mondható el egyszerre.
Úgyhogy mást kellet kiagyalnom, de nagyon jó. Majd holnap megírom. Addig is aludj egyet, ha az izgalomtól tudsz egyáltalán.
|
