Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2007-04-18
Kedves Jucó!
Éjjel álmot láttam, súlyos álmot. Egy domboldalban volt egy kis ház, ott álltam elôtte, és hirtelen beugrott, hogy nagy hibát követtem el. Elfelejtettem magammal hozni az ajándékodat. Mert megbeszéltük, hogy találkozunk annál a kisháznál, én meg annyira rohantam, hogy a pólókat, amit már egy jó ideje megvettem, elfelejtettem magammal vinni, pedig nagyon szerettem volna odaadni. És tudtam, hogy mindjárt odaérsz, de én nem hoztam. Elkezdtem sírni, leültem a földre, ott sírtam. És akkor felébredtem, de valahogy mégsem voltam szomorú, szinte megkönnyebbültem, hogy csak álom volt. Szóval egyszer valahogy eljuttatom én neked azokat a pólókat. Errôl jutott eszembe, hogy amikor kicsi voltál és csináltál nekem valami ajándékot, már napokkal elôtte nyúztál, hogy találjam ki, mi az. Ott barkóbáztunk napokig, nem hagytál békén. Nagyon kis aranyos voltál, csillogott a szemed, és már kora reggel elkezdted a barkóbát. Sokszor már rég tudtam, hogy egy ceruzát vagy egy noteszt fogok tôled kapni vagy olyan kekszgombócot, amit mamával csináltok, de nem akartam elrontani a játékod, és úgy csináltam, mintha fogalmam sem lenne, mi lesz az ajándék. Mondtam én autót, kézenállást, pingpongütôt, kolbászt, ?rutazást, kiscicát. Jó játék volt, az biztos. Majd ha neked is lesznek gyerekeid, meglátod, hogy jobban fognak izgulni a születésnapod elôtt, mint te. Hát igen, régen volt.
Lassan jön a leh?lés, de csak 15 fokra. Még jó, hogy elutazom pár napra, mert szabadságra megyek. Bár nem messze lesz az út, vagyis ott is olyan idô van, mint itt. Szóval ha pénteken olvasni szeretnél a naplóból, újat nem fogsz találni egészen szerdáig. Akkor jövök vissza.
Hétvégén olyan jó volt a vízparton a horgászokat lesni. Az égvilágon semmi nem történt, egyszer sem mozdult meg az úszó, vagyis nem volt kapás, de ennek ellenére nagyon figyeltem és jó volt. Gyerkkoromban, voltam vagy tíz éves, mikor Zsadányi Sanyi apukájával néhányan elmentünk pecázni az Ölyvösre. Így hívnak egy kis folyót Szeghalmon. Egy nyomorult kis pecabot volt, de az az egy nap életem legszebb napjai közé tartozik. Akkor fertôzôdtem én meg a horgászattal. Kábé annyni idôs voltam, mint te, amikor Durstéknál voltunk a Velencei tavon, és Csíkucinak fogtam néhány kis halat, amit aztán csak megszaglászott, egyet megrágott, majd otthagyott. Akkor mondtad, hogy hát bizony az én gyerekkoromban biztosan jobban ment a horgászás, mert téged nem nagyon villanyozott fel az a pár kis háromcentis hal, amit fogtam. Pedig szerintem mi még annyit sem fogtunk annak idején. De hát elismerem, az nem egy lányos szórakozás.
|
