Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2007-07-25
Kedves Jucó!
Szoktál-e még indiai zenét hallgatni? Mert én minden reggel mostanában azt hallgatom, fôleg ilyenkor, mikor neked írok. Mert bizony réges régen sokat hallgattunk indiai mjuzik. Szeretted is, és tudom, ha most nem is hallgatsz, egyszer eljön az idô, mikor újra elôveszed. És akkor eszedbe jutnak a régi szép idôk. Például az, mikor még kisgyerek voltál a Borókában, és nyáron reggeltôl estig bandáztál az utcán. Hej, milyen szép is volt. Csak beszaladtál néha pisilni, tárva-nyitva hagytál ajtót-ablakot, aztán a nadrágodat sem húztad még fel teljesen, már rohantál ki, nehogy lemaradj valamirôl. Ha kérdeztem valamit, nem válaszoltál, vagy csak annyit, majd. Például, hogy mikor jössz ebédelni. Aztán eltelt egy óra mondjuk, és beállítottál a bandáddal ? Dóri, Martyi ? enni. Leültetek, neki meggyes lepény enni, aztán újra ki. És ott vártak benneteket Paliliék, mert ôk sosem jöttek be, ha jöttek is, csak Mónikával, és soha nem fogadtak el semmit. Bár mintha egyszer ettek volna süteményt, de azt csak akkor, amikor az látták, hogy az anyjuk is eszik. Meg volt, hogy az elôszobában, a komojódon (ahogy kiskorodban hívtad) volt egy gyümölcsöstál, és volt benne banán. Akkor Tomimi megkérdezte az anyját, hogy az igazi? Adtunk is egyet, azt mintha elfogadta volna. Szóval nagyon jó volt neked ott a Borókában. Nagyon sajnáltuk is, mikor Trégerék elköltöztek. Paliliék meg valahogy behúzódtak a házukba, meg hát fiúk is voltak, jobban elvoltak egymás között. De legalább volt három-négy év, amikor ilyen szép idôket éltél. Na, abban az idôben hallgattuk sok az indiai zenét.
Tegnap vagy tegnap elôtt írtam a szarkaháj-szarkahájt, nem tudom, emlékszel-e, mi volt az? Nem indiai, de majdnem, vagyis indián zene volt. Mert mindig meg kellett állni az aluljárókban, ha indiánok zenéltek. Akkor még a Baross utcában laktunk, amikor megjelentek. Egybôl megszeretted ôket, és azért is ünnepeltük az elköltözést egy nagyérték? m?soroskazetta vételével. Azt énekelték, hogy szarkaháj-szarkaháj. Hát ez volt az.
Szegény Kolbászt tegnap este felhívtam, mint ?zött vad szaladgál a városban albérletet keresve. Nem tudom, a mostani miért nem jó neki? Vagy kirakták ôket? De nagyon ideges volt, mert szerinte elvitték az orruk elôl a kéglit. Egy negyedéves joghallgatóval akarnak beköltözni. Na, majd felhívom.
|
