Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2007-04-04
Kedves Jucó!
Megint úgy jártam, mint minap: amit tegnap este el akartam mondani, reggelre elfelejtettem. Mindegy, ha fontos, eszembe fog jutni. Tegnap este elmentem moziba, megnéztem a Mások élete cím? filmet. A volt NDK-ban játszódik, egy tikosszolgálati ügynök életérôl szólt, kicsit megszépítve. Azért az tényleg félelmetes volt, hogy majdnem mindenkit figyeltek a szocializmus idején. Még azt is tudták a gyanúsakról, mi a kedvenc étele. Ugyanez volt itt is, Magyarországon. Szerintem rólam nem készítettek jelentéseket, hisz? nagyon óvatosan, körültekintôen, de annál hatékonyabban romboltam a proletárdiktatúrát. Tudod te egyáltalán, mi az?
Szokott énekórátok lenni? Biztos. Nekünk Tatabányán nem volt. És mit szoktatok dalolni? Az egész osztály együtt óbégat? Szoktatok egyesével énekelni? Az elég nehéz lehet. Mamával csinálta meg egyszer még általános iskolában az énektanár néni, hogy felállította ? miután kiszúrta a gyerekek között a hamis énekhangot ?, és az egész osztály elôtt elénekeltette a Kis kece lányomat, majd felhúzott szemöldökkel rámutatva kijelentette, látjátok, gyerekek, így nem szabad énekelni. Ilyen hamisan. Tény, hogy mama nem egy pacsirta, de azért mégsem lett volna szabad így megszégyeníteni mindenki elôtt. De én is hozzá voltam ehhez szokva. Mert azt már meséltem, hogy 14 éves koromban jártam tánciskolába, és mindig engem hívott ki Emike néni, hogy megmutassam az aznap tanult táncot. Persze én úgy tudok táncolni, mint egy balta, és a vége mindig az lett, hogy ?na, így nem szabad táncolni?. Még az elején Emike nénivel roptam a csárdást meg a keringôt, késôbb már csak egyedül, elképzelt táncpartnerrel kellett bemutatnom, mit tanultam aznap. Mindenki röhögött. Gondolom, nem csodálod, ha megutáltam az egészet, és azóta egyszer sem táncoltam. Legfeljebb akkor, ha csak te meg mama látta. De akkor nem komolyan, vagy úgy, hogy ment a zene, én meg csak a mutatóujjamat mozgattam. Olyankor mama mindig megkérdezte, hogy táncolok-e. És persze én táncoltam olyankor.
Te tudsz táncolni, vagy te is olyan falábú vagy, mint én? Jó lenne, ha volna hozzá érzéked legalább egy kicsi, mert az életed során nagyon sokszor elôjön, hogy táncolni akarnak veled. És ha nemet mondasz, olyankor annyira kirekesztettnek érzi magát az ember.
Yavanna még mindig megvan.
Milyen a tavasziszünet? Remélem, tanulsz szorgalmasan. Hamarosan itt az évvége is. Ahogy a volt osztályfônököm mindig mondta, jön az évvégi hajrá. Rossz belegondolni.
|
