Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2008-01-04
Kedves Jucó!
Hát tegnap még nem is mondtam neked itt a naplóban, hogy boldog újévet kívánok. De csak itt, mert SMS-t már küldtem 0 óra 4 perckor. Csakhát nem válaszoltál rá. Meg aztán még délután küldtem egy másikat, amiben megkérdeztem, hogy a mennyben vajon megbocsájtja-e nekem Csíkoska, hogy nyolc éve odasettenkedtem hozzá a fotelhez, ahol az igazak álmát aludta, közelhajoltam és belebömböltem a fülecskéjébe a szilveszteri dudával. Megbocsájtja-e a kék ruhájában vajon, fenn az égben? Erre sem válaszoltál, amibôl arra következtettem én, hogy nem is lehetsz itthon. Valószín?leg síelni vagy valahol, és mivel külföldön vagy, nem akarsz annyi pénzt pazarolni, hogy válaszolsz. Biztos ez a helyzet. Úgyhogy nem bánt annyira a dolog, majd biztos, válaszolsz, ha itthon leszel. Fel is mentem a gimnázium honlapjára, hátha ott megírták, hol van sítábor most, de nem találtam. Ráakadtam viszont egy jó kis cikkre, amit az egyik tevetag írt az aLapba, M. Ádám. Arról tudósított, hogy itt jártak a svájciak, és hogy az mennyire jó volt. Hej, vajon nálatok is lakott svájci? Kíváncsi lennék, hogyan érezte magát, tetszett-e a ház? Gondolom, jól kitakarítottatok, fôleg te, rendet raktál a szobádban. Nem lehetett könny?. És te, mikor mész Svájcba? Azt is olvastam, hogy jártatok a Vadasparkban, és sütöttetek szalonnát. Meg is néztem a képet, és meg is találtalak rajta: piros pólóban és farmerben vagy. Tavaj elôtt Karácsonyra küldtél magadról egy fényképet a mászófa elôtt állsz, de legutóbb nem küldtél, pedig jó lett volna.
Tegnap este felhívtam Kolbászt, hogy tanuljon. Röhögött rajta. Elmondta, hogy anyámék küldtek neki pénzt, de anyám eljátszotta az összetört asszonyt. Nagy színész, mert tegnap beszélgettem vele, és egyáltalán nem volt összetörve, még jó kedve is volt anyámnak. Persze nem mondta, hogy Kalabász megszökött otthonról. Meg az, hogy a polgárjog nem sikerült neki, amúgy is hétpecsétes titok. Anyám megtiltotta, hogy elmondja nekem Kolbász, mert ez akkora szégyen. Jó, az ember nem örül neki, de azért szégyennek nem nevezném. Azt sem szabadott senkinek mondanom gyerekkoromban, hogy nem hallok a bal fülemre, mert az nagy szégyen. Kínban is voltam, mikor az orvosnál ? amikor a továbbtanulás miatt be kellet menni Gyulára ? kiderült. Holott én azt írtam be anyám miatt, hogy semmi bajom. Hát, ilyen a falu. Felétek is ez van?
|
