Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2008-04-29
Kedves Jucó!
Tegnap délután elbuszoztam a Hunyad oromig – de én csak Hyundai oromnak hívom – és megmásztam. Nagyon meredeken vezet fel az út, cikk-cakkban, de nagyon jó volt. A zugligeti korcsolyapálya melletti kis parkolóból indul az út. Ha egyszer majd arra jársz, mássz fel. Nem valami nagy szám, csak olyan romantikus a tetején az a kis tűzrakóhely, meg kis tisztás. Eszembe is jutott, ha kiskorodban egyszer ide feljöttünk volna, biztos nagyon tetszett volna. Főleg akkor, ha még szalonnát is sütögettünk volna ott. Hej, hej, hej, ha gyereked lesz, menjetek fel, és akkor jussak eszedbe, illetve csak az, hogy legszívesebben én is elmentem volna oda veled. Meg az is eszembe jutot a National Geographic mostani számát lapozgatva, hogy bizony még Solimáron olyan kicsi voltál, hogy sokáig mondogattad, hogy csináljak neked olyan kunyhót, ami a fa tetején van. És én meg is csináltam volna, elhiheted, de azokra a kis fákra a kert végén nem lehetett. De bizony most már meg hiába is csinálnék bárhová, nem kellene. Mert kinőttél abból a korból. De hát a legtöbb gyereknek nincs is ilyen kis kunyhója. Bár én vakami hasonlót elkezdtem, csak még a Boróka utcában. De annak sem lett jó vége, mert a szomszéd fájánál csináltam meg. Emlékszel? Teteje faágakból volt, és csak két-három gyerek tudott felmászni rá. Ja, és létra is volt, Kántor, Mónikáék szomszédja, aki aztán azzal fenyegetőzött, hogy feljelenti őket valamiért, szóval ő is felmászott a gyerekével, össze is törte a létra fokait, aztán meg, mint aki jól végezte dolgát, elsétált, ki se javította. Na, mindegy, akkor volt, hogy te annyira boldog voltál a kis várral, hogy az egyik osztálytársnődet is el akartad hívni – a nevére nem emlékszem, de nagyon kis birka volt – és azt találtad ki, hogy ő aludjon majd a kis várban. Persze ebből nem lett semmi, csak simán a szobádban aludt. Nem is tudom, mi van azzal a gyerekkel, csak azt tudom, az anyja kiment Svájcba vagy Németországba, és vitte magával. És amikor hazajöttek téli szünetben Patríciűt felhívta, téged meg nem. Pedig te voltál az egyetlen, aki mindig kitartottál mellette. Meg ő volt, akit Ani néni pofon vágott, ha nem értette a mamamatikát.
Ja, és olyan jó kis hely az a Zugliget, tegnap például volt ökörsütés, meg mindig van lángos, de nem vettem, nem volt nálam pénz. De majd legközelebb veszek.
|
