Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2009-07-15
Kedves Jucó!
Hej, kisbaba, sok minden történt, mióta utoljára írtam neked. De most hirtelen nem is tudom, mivel kezdjem. Először is írtam neked a szabadság alatt, hogy van egy félelmem, hogy te már nem is akarsz velem jönni a Tátrába, és ha így van, szólj, mert akkor lemondom. Mert hát ők nagyon kedves emberek, és egyszer már lemondtam, és nem vették zokon. Szóval nem szeretnék segget csinálni a számból. Na, és ezért írtam, hogy szólj, ha meggondoltad magad. És íratd is, hogy menjek mással, ha tudom, mert te nem jössz. Akkor írtam, hogy menj el Blázzal, és fizetem a szállást. Erre válaszoltad, hogy jó, elmész Blázzal. Kösz. Hát ennyi volt. Utána írtam, hogy találkoznunk kellene, meg azért egy túrabakancsot is venni kellene. De arra már nem válaszoltál. Gondolom, hogy nincs pénz a telefonodon. Úgyhogy ma küldök, ha lesz rá érkezésem.
Kíváncsi vagyok, hogy mikor derül ki, hogy felvettek-e az egyetemre vagy sem. Szerintem fel fognak venni, és remélem írsz majd, nem pedig hónapok múlva hallom valakitől. Azt is remélem, nem kicsinyled le ezt a tátrai szállást, mert szerintem nagyon jó, és mellesleg – ha nem is az általad előirányzott összegnek megfelelő ajándék –, de azért ez sem olcsó. Mondjuk valamivel több, mint a fele. Mert a vonatjegyre is adok pénzt.
Na, a szabadság alatt Verával foglalkoztam, aki megállás nélkül ordít nap közben. Hajnal 5:11-től este 22:35-ig sír, kábé 5-6 tíz perces szünetekkel. Aztán rájöttem, hogy az a baj, hogy túl sok inger éri: szól a Bartók rádió, énekelek neki, hangosan beszélek, betűz a nap. Erre másnaptól szépen besötétítettem a szobában, halkan beszéltem, nem szólt a rádió, és csodák csodája, egész nap szépen alukált, éjjel sem sírt egyszer sem. Bár ötkor felébredt, de csak enni akart a kis görcs. Emlékszem, azért volt olyan, hogy mikor hazamentem az egyetemről, mama azzal várt – nem is egyszer –, hogy egész nap ordítottál, és már nem tudott veled mit kezdeni. De általában azért nagyon szépen alukáltál. Ja, meg amit elrontottam, hogy etetés után megmértem, amitől rögtön felriadt, és aztán persze, hogy nem akart visszaaludni. Úgyhogy most a mérlegelést is úgy csinálom, hogy eszik, elalszik, aztán becsempészem az ágyába, és majd csak akkor mázsálom, ha felébredt. Sokkal kevesebb nem lesz, az biztos.
Na, majd írok holnap is, most mennem kell.
|
