Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

acsm naplója


bögre teve [202023 AL], gazdája acsm
2007-03-22

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
2007-03-22

Kedves Jucó!
Már a huszadik napja nem voltál Yavannánál. Lassan vége szegénynek. De jobb is így. Azt olvastam a minap, hogy az ember öt év alatt teljesen képes elfelejteni a másikat. Vagyis csak egy emlékké alakul benne, és nem is hiányzik többé. Bizony, nem lenne rossz, ha már eltelt volna az az öt év. Már a felénél járunk lassan, és remélem, hogy a másik fele sokkal gyarsabban elszalad, mint az elsô. És akkor nem fogsz hiányozni, és szerintem én sem neked. Remélem. Addigra ez a napló is befejezôdik. Meglesz az ezer oldal, és azt csinálsz majd vele, amit akarsz.
A nyolcvanas években hoztak a László kórházba egy csomó palesztin sebesültet. Még az izraeliek lôdözték meg ôket: volt, amelyiknek a keze, volt amelyiknek a lába vagy szeme hibádzott. Szépen meggyógyították ôket, és mivel fiatalok voltak, és sokkal életvidámabbak, mint mi, neki szórakozni. Elloptak egy-egy biciklit a kórházban, és neki karikázni a kórházi parkban. De úgy, hogy ketten-hárman is felültek egyre, mert az egyiknek lába volt a tekeréshez, a másiknak keze a kormányzáshoz, a harmadiknak meg szeme az irányításhoz. Így szórakoztak. A sok sérült ember, ha összefog, boldogul.
Errôl meg Kaszás Attila jut eszembe, a színész, aki tegnap elôtt agyvérzést kapott a színházban, és azóta kómában van. Még reggel úgy búcsúzott el a két és fél éves kisfiától, hogy este ugyan késôn jön, de majd benéz hozzá, hogy meglesse, milyen szépen alszik. És ki tudja, túl fogja-e élni az agyvérzést, látni fogja-e még a fiát, csak egy pillanatra is? Az elôadás elôtt a színház fitneszszalonjában súlyzózott, amikor a kórság érte. Igaz, idôsebb nálam pár évvel, de arra gondoltam, hogy velem is megtörténhetne ez. Ha így lenne, és kómába kerülnék, és mielôtt távoznék az élôk sorábol, vajon eljönnél-e, hogy megnézz utoljára? Talán nem kéne, mert jobb, ha úgy emlékszel rám, mint mikor elváltak útjaink. Nem pedig úgy, ahogy ott fekszem magatehetetlenül. Azt nem is tudom, mi a jobb, ha meghal, vagy ha tolókocsiban ülve, zavaros elmével él még vagy húsz évet. Így, egészségesen azt mondom, jobb a halál. Persze, ha odakerül az ember, már másképp gondolkozik. Szomorú dolgok ezek, elhiheted.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat