Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2007-10-04
Kedves Jucó!
Szoktad-e hallgatni a Jézus Krisztus Szupersztárt? Mert bizony én most is azt hallgatom. Ez most onnan jutott eszembe, hogy tegnap volt a szerepválogatás az István a királyra, és ott sokan ebbôl énekeltek a zs?rinek. És nagyon jó volt újra hallani kamaszkorom legtöbbet hallgatott zenéjét. Hallgasd te is, mert nagyon jó.
Képzeld, venni akartam egy h?tôt, mert az enyém annyira régi volt, hogy ki kellett dobni, meg hát túl kicsi is volt. Szóval néztem apróhirdetéseket, és találtam is egy jót, alig hat évest, és nem is volt hatalmas. Felhívtam a tulajdonost, nagyon kedves volt, egy fiatal nô. Mondta, hogy a szüleinél van a h?tô, megbeszél velük egy idôpontot, és majd menjek el. Így is lett, a szülôk ott laknak a Kútvölgyi úton, ott van az eladó h?tô. Mondta a lány, hogy az Eszes nevezet? csengôt kell nyomni, és az apja majd lejön. Jött is, mutatták a h?tôt, ami nem volt valami jó, így hát udvariasan el is álltam a vásárlási szándéktól. De nem bántódtak meg, sôt, leültettek a nagyszobában, és mondták, hogy nem sokára elköltöznek, mert a lányuknak már kicsi a szoba, meg már húsz éve ottlaknak. Vagyis a pénzbôl akarnak venni a lányuknak egy kis lakást. Még az apuka le is szaladt velem a pincébe, azt is megmutatta, milyen szép, lehet, hogy azt hitte, hogy majd én megveszem. Nagyon szimpatikusak voltak, kedvesek. Teltek múltak a napok, és valahogy nem mentek ki a fejembôl. Mert bizony valahonnan ismerôsek voltak, illetve ezt csak utólag tudom, hogy ezért jutottak többször is eszembe. Eszes, Eszes ? és tegnap megvilágosodott. Tudod, kik voltak ôk? Emlékszel még Eszes Dóri vagy Nórira? Krétán, amikor voltunk, ô hívott reggel, hogy csobbanjatok egyet. És az ô szülei voltak Eszesék, vagy ahogy mi hívtuk ôket, Okosék. Hát innen volt olyan ismerôs. Nagyon kedvesek voltak, bár kicsit fájt a nagylány viselkedése, mikor a lakatlan szigetre hajóztunk. Már meséltem egyszer, emlékszem rá, de azért elmondom újra.
Szóval a hajón járt mindenkinek sülthús, és utána sárgadinnye. Nagyon finom volt, ezért mindenki szeretett volna még egy kicsit a dinnyébôl. De hát ki volt porciózva. Én azonban az enyémet nem ettem meg ? vagy sikerült pluszba még egy kicsit szerezni ? és azt odavittem mamának, és azt mondtam, hogy a kapitány küldi a hajó legszebb asszonyának. És ezt hallva Eszes Nóri hangosan felnevetett. Ezt talán te észre sem vetted, csak mamának esett rosszul. Nekem is rossz volt, mert azt teljesen komolyan mondtam. Csakhát ezt viccnek tartotta a nagylány. De nem baj, nem is vettem meg a h?tôjüket! Meglakoltak.
|
