Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2007-01-29
Kedves Jucó!
Kiskoromban ilyen nagy szélben felmásztam egy nagy diófa tetejére, belekapaszkodtam egy vastag ágba, és órákig harcoltam. Kiabáltam a szélbe, hogy ?gyere, küzdjünk meg! Gyere csak, támadj!?
Emlékszel? Milyen sokszor mondtam régen, hogy gyerünk, kacagjunk a szélbe? Ez erre az idôre vezethetô vissza. Merthogy én is kacagtam a fa tetején, mint akinek elmentek otthonról. Aminek meg persze az lett a következménye, hogy nagyanyám szomszédai elkezdtek rólam pusmogni: bolond szegény.
Én kimondottan szeretem a szelet, de a mama ki nem állja. Szerintem ennek az lehet az oka, hogy engem a hidegfront mindig feldobott, az pedig általában széllel jár. A melegfronttól meg fáj a fejem. A mamának meg pont fordítva. Remélem, semmi probléma nincs a házatokkal, nem vette le a tetôt az orkán.
A kínainak áll még a háza? Nem fútta el a szél? Érdekes ember az a kínai. Azt mondta az építész annak idején, hogy van egy kínai mondás: addig élsz, míg építesz. Hát akkor ez a kínai sokáig fog élni, mert feszt molyol a házán. Amit reggel megépít, estvére lebontja. Aztán meg kezdi újra. Érdekes volt, amikor a címeres téglákat kiraktuk oldalra, egy reggel arra lettem figyelmes, hogy ott áll a kerítése tövében, és idegesen vakarja a fejét. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Aztán másnap reggel is látom Cseng urat, amint idegesen nézi a címeres téglákat. Na, gondoltam, itt valami baj van. Azzal fogtam, bevettem magam az egyetem ázsiakönyvtárába, és egy napig tartó kutatás után kinyomoztam, hogy bizony azok a címerek kínai jelek, pontosabban átkok. Mint például: ne tojjon a tyúkod, meg a virágod sorvadjon el az ablakban, de a legborzasztóbb: szorítson a cipôd. Na, hát ezért vakargatta szegény olyan gondterhelten az üstökét.
Hétvégén sütöttem Gundel-palacsintát. Nekem nagyon ízlett, vittem is nagy örömmel Erikéknek, de figyelemre se nagyon méltatták. Pedig tudod mennyit bajlódtam vele? Mindegy, azért biztos megették késôbb. Ha ezt tudom, Nyuszinak hoztam volna, mert ô aztán minden fínomságot szívesen elfogyaszt. A palacsinta mellett sütöttem sajtos csirkecombot. Ez is nagyon jó volt, csak elég nehéz egy étel, és sokszor visszajön, vagyis kaparja az ember torkát. De finom, az biztos.
Nagy örömömre szolgált, hogy nem változtattad meg a tevéd állását, ami egyértelm? jele annak, hogy szeretsz. Szerintem nagyon is.
Most kapcsoltam be Bob Marley Iron Zionját. Biztos vagyok benne, hogy neked is tetszik ez a szám. Majd felrakom a CD-re.
|
