Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2009-08-03
Kedves Jucó!
Pénteken találkoztunk, és felettébb nagy csalódás volt. Talán érezhető a korábbi levelekből, hogy mannyire vártam, hogy találkozzunk. Arról nem is beszélve, hogy azt is nagyon vártam, hogy együtt elmenjünk a Tátrába. Na, mindegy, szóval találkoztunk pénteken, eljöttél ide nem messze a munkahelyemhez. Onnan elmentünk ebédelni a mákos guba étterembe, és végig olyan rideg voltál meg szótlan. Egyedül akkor derültél jobb kedvre átmenetileg, mikor odaadtam a pénzt, sőt, még Bláz vonatjegyére is adtam forintot. De ez hamar elmúlt, mire visszamentünk a buszmegállóhoz, megint olyan kimért lettél. Abban sem vagyok biztos, hogy annyit mondtál, hogy kösz. Igazából nem várok hálálkodást, csak egy kicsit jó lett volna, ha látom, hogy örülsz. Azért velem ennyi idős koromban madarat lehetett volna fogatni, ha ezt kapom születésnapomra, biztos nem vágtam volna ilyen fancsali képet. Hát ez van, mondhatnám, ez jutott. De ezen én már csak nevetek.
Vasárnap, vagyis tegnap küldtem pénzt a telefonodra, és meg is lepődtem, hogy megköszönted. Mert mostanában már ezt sem szoktad. Na, mindegy.
Szombat vasárnap bent voltunk dolgozni. Ja, meg a térképet meg útleírást el kell juttatnom Nyusziékhoz, mert nincs térképed. Illetve tudom, hogy van nálatok, de lehet, hogy úgy el van ott keveredve, hogy sose lenne meg. Azért még írok egy esemest, hogy csak el kéne menni venni neked egy túracipőt, mert az nagyon rossz lenne, ha egy kis vacakban mennél azon a sziklás terepen. Mert ott olyan cipő kell, ami fogja a bokádat. Kérdeztem is tőled, hogy van-e valami bakancsféléd, de hát nincs. Úgy ne járj, mint Kovács Erzsike, a második menyasszonyom, akivel a Tátrában voltunk, és egy kis mokaszinba jött, hiába mondtam neki, hogy ez nem lesz jó. Meg is siratta az utat, az biztos. Azóta úgy nevezem azt az ösvényt, hogy mokaszinos Erzsike útja. Nagyon szép út, bár Bözsike nem hinném, hogy túl sokat látott belőle, csak a lábát fájlalta.
Na, most már mennem kell dolgozni. Még holnap délelőtt itt leszek, aztán végre megyek szabadságra.
|
