Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2009-10-12
Kedves Jucó!
Tegnap arról beszélt a pap a templomban, hogy mindenkinek megvan a maga fáraója. Vagyis az volt a bibliai történet, hogy amikor Izráel népe kivonult Egyiptomból, a szolgaság házából, akkor a fafaró (így: faraó) nem nézte jó szemmel, hogy egy rabszolganép ilyen simán lelép, ezért üldözőbe vette. Szegény zsidók menekültek, neki a Vörös-tengernek, ami szétnyílt előttük stb. biztos ismered a történetet. A lényeg, hogy Isten megmentette a hozzá kiáltókat. Na, szóval ennek a népnek a fáraó volt a mumus, aki elől akár a tengerbe is menekültek. És, hogy mindenkinek van ilyen fáraója, aki elől menekül, nem mer vele szembenézni, nemhogy megküzdeni. És azon gondolkoztam tegnap, hogy nekem nincs ilyen faraóm. Vagyis nem félek senkitől. Mert minden esetben arra gondolok, jó az Isten, jót ád. Vagy úgy is mondhatnám, erős vár a mi Istenünk. Egytől félek, a betegségektől. De nem is magamat féltem, hanem téged és a testvéredet. Mert azt mondom, sújtson engem tízszeresen, mint benneteket egyszer. Mert bizony, most már többes számot használok. Ketten vagytok. De szóval nem félek semmitől, hála Istennek. Persze, sok apró bosszantó dolog van, vagy félelem, de igazából mindegyiknél erősebb vagyok. És nem akarok fennhéjázó lenni, mert azt mondom, nem saját erőből. De ez jó érzés, hogy van az embernek egy ilyen erős háttere. Azért el tudom képzelni, hogy jön még az életemben, mikor nem leszek ilyen nagy magabiztos, de most az vagyok, hála Istennek. És nem is a magabiztosság erre a legjobb szó.
Meg az is jó, hogy mindenben a jót látom meg, ami régen nem volt jellemző. Vagy legalábbis el volt nyomva bennem. Itt van például az, hogy az irodában nyitva maradt az ablak hétvégére, ami miatt beázott kicsit, de legalább jó levegő van. Vagy lyukas mindkét cipőm talpa, és ezért mindkét zoknim bokáig vizes. Valahogy mégsem bánom. Eszembe jutottak azok az idők, mikor Tatabányán így ültem iskolában egész nap, mert akkor volt utoljára lyukas a cipőm. Igaz, akkor csak az egyik. Most meg mind a kettőnek teljesen ketté van repedve a talpa.
Hát, ezért különösen hálás vagyok Istennek, hogy próbálom mindenben a jót meglátni. Nagy csapás is, ha az ember olyan, hogy mindenen csak nyavalyog, semmi nem tetszik, mindenben a rosszat keresi.
|
