Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/202023
|
2007-08-06
Kedves Jucó!
Péntek este láttam az Amelie csodálatos életét. És nagy elhatározásra jutottam, amit lehet, hogy nem lesz könny? teljesíteni. Mivel Amelie egyszercsak kitalálta, hogy ezentúl megpróbálja az emberek életét jobbá tenni, én is úgy éreztem, nekem is ezt kell tennem. Persze, nem olyan látványosan, és filmbe illô módon, mint ô, hanem a magam szerény kis eszközeivel. Szóval azt fogom csinálni, mint annak idején a cserkészek. Reggel megkötötték a nyakkendôjüket, és este addig nem vehették le, míg valamilyen jócselekedetet nem tettek aznap. Én persze ezt nyakkendô nélkül fogom csinálni. És egy jócselekedet nem egyenlô azzal, hogy például nem olvasok be valakinek, holott megérdemelné. A jócselekedetnek önzetlennek, haszon nélkülinek kell lennie, és nem szabad kitudódnia, hogy te tetted. Legalábbis szándékosan nem. Na, ezt határoztam el pénteken, de szombatra elfelejtettem, úgyhogy semmi jót nem csináltam. Pedig, ha így visszagondolok, lett volna rá alkalmam. De vasárnap este teljesítettem. Méghozzá azt, hogy a lift mindig ki szokott akadni az ötödiken. És jó magas emeletek vannak. Na, este ballagok haza, hát rossz a lift. Valaki megint az ötödiken nem csukta be jól az ajtót. Felmásztam a harmadikra, már kinyitottam a lakás ajtaját, amikor eszembe jutott, hogy itt a soha vissza nem térô alkalom a jócselekedetre: felszaladtam az ötödikre, becsuktam a liftajtót, így majd, aki utánam jön, és a földszinten hívja a liftet, annak majd nem lesz gondja vele, és nem kell másznia. Meg már a múlt héten észrevettem, hogy a szomszéd szobában dolgozó kollégám mindig a számítógép elôtt eszi meg az ebédjét. Ez nem lenne baj, de az már igen, hogy a koszos tányérját mindig otthagyja maga után, és hazamegy. Szegény Etának, a takarítónéninek meg minden hajnalban az az elsô dolga, hogy levigye, és beáztassa azt a tányért. Mert gondolhatod, a milánói makaróni paradicsomja mennyire rászárad egy fél nap alatt. Úgyhogy azt csináltam mostanában, hogy mielôtt elmentem, levittem a tányért ? mert ô már addigra nem volt ott ? és beáztattam. Így Etának nem volt vele gondja hajnalban, és simán berakhatta a mosogatógépbe. És ez nem derült ki soha, hogy én vagyok az a jótevô.
Ez a fogadalom azért jó, mert már reggel az jár a fejemben, ma mit is kéne csinálnom. De nem tudom, mi lesz, ha semmi jót nem tudok tenni, akkor éjjel felkelek, és kimegyek az utcára sepregetni? De nem kellenek nagy dolgok, elég, ha felveszem egy öreg néninek az elejtett hajcsattját például.
Ma még semmi jót nem tudtam tenni, de még elôttem a nap.
Majd holnap megírom, mi volt a jócselekedet, így csak te fogsz róla tudni. Meg azt is megírom, hogy hétvégén két hangversenyen is voltam, és hogy milyen szép volt.
|
